Utolsó Havi Tájékoztatónk óta jelentette meg a KSH a 2001. évi elõzetes GDP adatot. Ez nagyjából megfelelt a várakozásoknak: az utolsó negyedévben 3,3%-kal nõtt a magyar gazdaság teljesítménye, az egész évben pedig 3,8%-kal. A növekedés negyedévrõl-negyedévre lassult. Az ipari termelés hozzáadott értéke az utolsó negyedévben több mint 3%-kal csökkent. Az ipari termelés csökkenése ez év januárjában is folytatódott, a feldolgozóipar kibocsátása 1,1%-kal esett vissza, ezen belül az exporté 1,3%-kal. A külkereskedelmi forgalom értéke is csökkent januárban az 1 évvel korábbihoz képest. Mivel a kivitel kevésbé esett vissza, mint az import, a külkereskedelmi hiány valamelyest alacsonyabb volt, mint 2001. januárjában. A folyó fizetési mérleg hiánya meghaladta az elõzõ év januárit. Folytatódott a fogyasztói árindex csökkenésének gyors üteme: a fogyasztói árindex éves szinten februárban már csak 6,2% volt, a januári 6,6% után. A fogyasztói árak alakulását nagyban befolyásolta a mezõgazdasági felvásárlási árak zuhanása. 2002. januárban az utóbbiak 22,1%-kal (!) voltak alacsonyabbak, mint 1 évvel korábban. Ez azt jelzi, hogy lassan végéhez közeledik a mezõgazdasági felvásárlási árak lefelé tartó hulláma, mivel ilyen alacsonyan hosszú távon a felvásárlási árak nem tarthatók. Az ipari termelõi árak is tovább mérséklõdtek februárban (2001. februárjához képest 2,3%kal), ezen belül a belföldi értékesítés árai 1%-kal növekedtek, az exportárak viszont 5%-kal csökkentek, ami az exportálók jövedelmezõségének romlását jelzi. A keresetek jelentõs mértékben emelkedtek januárban: a költségvetési szférában 30, a versenyszférában 14%-kal haladták meg a nominális keresetek az 1 évvel korábbit.

Havi Tájékoztatónk lezárása után adja ki a KSH a gazdasági teljesítmény két fontos mutatójának, a GDP utolsó negyedévi és éves adatait, valamint a beruházás utolsó negyedévi növekedésének mutatóit. Ezek ismerete nélkül nehéz a tavalyi évrõl átfogó értékelést adni. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság – a csökkenõ növekedési ütem ellenére – 2001-ben viszonylag jó évet zárt. Az ipari termelés 4%-kal, az export 10%-kal növekedett, a regisztrált munkanélküliek aránya a 2000. évi végi 6%-ról 5,6%-ra csökkent. Mindazonáltal a foglalkoztatottak száma a múlt év utolsó negyedében mintegy 50 ezerrel alacsonyabb volt, mint 1 évvel korábban, mivel közben emelkedett a gazdaságilag inaktívak (a munka világából kilépettek) száma és aránya. Mind a külkereskedelmi, mind a folyó fizetési mérleg egyenlege javult valamelyest, annak ellenére, hogy az MNB visszamenõleg módosította a fizetési mérleget. A korrigált adatok szerint a 2000. évi egyenleg az eredetinél valamivel (kb. 2000 millió euróval) kisebb, a 2001. évi mérleg viszont több mint 700 millió euróval nagyobb lett. A költségvetés hiánya sem haladta meg az (elõzetes) GDP 3%-át. Problémát jelent viszont, hogy jelenleg a gazdaság releváns költségvetési elõirányzatok nélkül mûködik, mivel 2000-ben – az elõirányzottnál lényegesen magasabb árindex miatt –a bevételi elõirányzat nominális összege magasabb lett annál, amennyi a 2002. évre vonatkozó költségvetési törvényben szerepel, s a kiadások is minimális mértékben maradtak el a következõ, 2002. évre tervezettõl.

Noha még számos statisztikai adat nem áll rendelkezésre az elõzõ évre vonatkozóan, nagyjából már teljes kép alakítható a 2001. évi folyamatokról. A tavalyi évet enyhén csökkenõ ütemû növekedés jellemezte, a GDP növekedése várhatóan 3,5% körül alakul. Ez ugyan alacsonyabb, mint 1 évvel korábban, a romló világgazdasági körülmények között azonban egyáltalán nem lebecsülendõ teljesítmény. Aggasztó jel azonban, hogy az ipari termelés bõvülése nagyon alacsony szintre csökkent: az elsõ 11 hónapban mindössze 5%-kal növekedett, míg az elõzõ év ugyanezen idõszakában 19%-kal haladta meg az elõzõ évit. Az új ipari megrendelések alacsony szintje a
következõ hónapokra sem jelez pozitív elmozdulást. A tavalyi évet alacsony beruházási tevékenység is jellemezte, a az a csekély növekedés is, amelyet az adatok jeleznek (az elsõ háromnegyed évben 3,9%), fõként az állami, s csak igen kismértékben a versenyszféra beruházásaiból adódik. A kevéssé bõvülõ termelés és beruházás vezetett oda, hogy a forint erõteljes felértékelõdése ellenére az import üteme nem növekedett, hanem visszaesõ tendenciát mutat. Így a külkereskedelmi egyenleg és a folyó mérleg is jóval kedvezõbb 1 évvel korábban. Az utóbbihoz az is hozzájárult, hogy- legalábbis novemberig – alacsony volt a külföldi beruházók nyereségkivonásának a mértéke. A költségvetés kedvezõ egyenleggel zárt, a hiány még valamivel el is marad a tervezettõl, s a GDP arányában 3%-ot tesz ki. Valamennyi (fogyasztói és termelõi) árindex jelentõsen csökkent az év folyamán, s decemberre a fogyasztói árak indexe 6,8%-ra esett vissza. Az éves átlagos infláció így is 9,2%-ot tett ki, de a tendenciák e téren igen kedvezõek.

2001 folyamán a gazdaság növekedési üteme fokozatosan mérséklõdött. Az elsõ negyedévben még 4,4, a másodikban 4, a harmadikban pedig már csupán 3,7%-os volt a gazdasági teljesítmény bõvülésének üteme. Így összességében az elsõ háromnegyed évben 4% volt a gazdasági növekedés. A tervezettnél alacsonyabb növekedés elsõsorban külsõ tényezõk, elsõsorban is fõ kereskedelmi partnereink, az EU-országok növekedésének a lassulása miatt következett be. Ez a növekedési ütem még mindig igen jelentõs nemzetközi viszonylatban, azonban figyelembe
kell venni, hogy ezzel Magyarország elvesztette vezetõ szerepét az európai növekedési listán, hiszen várhatóan számos közép-kelet-európai ország fog magasabb növekedési ütemet felmutatni, mint Magyarország.
A lassúbb növekedés kevesebb importtal jár. A külkereskedelmi mérleg hiánya ennek megfelelõen mérséklõdik, s a folyó fizetési mérleg is ismét aktívummal zárt, ami októberben egyáltalán nem szokásos jelenség. Összességében a folyó mérleg az elsõ 10 hónapban mindössze 878 millió dolláros hiányt halmozott fel, s a mérleg hónapról hónapra javul, tehát várhatóan az év egészében sem fogja számottevõen meghaladni az 1 milliárd eurót.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely októberben 7,6, szeptemberben pedig már csak 7,1%-os volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Az árak kedvezõ alakulása fõként az élelmiszerárak és az energiaimport-árak csökkenésének az eredménye volt. Elõrejelzésünk szerint decemberben 6,9-7%-os fogyasztói árindex valószínûsíthetõ, ami éves szinten pontosan 9,2%-os áremelkedési ütemet jelent. Jövõre – az eddigi tendenciák fennmaradása esetén – éves szinten 7,5-7,7%-os, az év utolsó hónapjára 4,6%-os inflációs ütem jelezhetõ elõre.

2001 szeptemberében mind az elõzõ hónaphoz, mind az elõzõ év azonos havához képest csökkent az ipari termelés és értékesítés. A már több hónapja lanyhuló termelés csökkenti ugyan a gazdasági növekedés kilátásait, mindazonáltal kedvezõ a pénzügyi egyensúly, valamint az áremelkedés szempontjából.
Ennek megfelelõen szeptemberben a folyó fizetési mérleg 39 millió eurós többlettel zárt, ami 350 millió euróval kedvezõbb a tavalyi adatnál. Az elsõ kilenc hónap alatt felhalmozott hiány így mindössze 313 millió euró, ami a tavalyi deficit harmadát sem éri el. A vártnál jobb egyenleg elsõsorban a külkereskedelmi hiány csökkenésének köszönhetõ, ami viszont az alig emelkedõ import eredménye.
A külkereskedelmi deficit szeptemberben alig haladta meg a 100 millió dollárt, az import. A kivitel az elsõ kilenc hónapban 15,1%-kal, az import viszont csak 12,5%-kal csak haladta meg az elõzõ évi forgalmat. Az import csökkenõ üteme a gazdasági aktivitás lassulásának, valamint az alacsony beruházási rátának tudható be.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely szeptemberben 8, októberben viszont már csak 7,6% volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Ezzel tovább folytatódott a fogyasztói árindex májusban elkezdõdött gyors csökkenésének az irányzata. Az elsõ 10 hónapjában összességében még így is 9,6% volt az árak növekedésének az üteme. Bíztató jel, hogy tovább mérséklõdtek az ipari és mezõgazdasági termelõi árindexek is. Éves szinten 9,1-9,2%-os fogyasztói áremelkedést jelezünk elõre.

2001 augusztusában kedvezõ és kedvezõtlen események és folyamatok egyaránt jellemezték a magyar gazdaságot.
Kedvezõ adat volt, hogy a folyó fizetési mérleg régen nem látott mértékû, 259 millió eurós aktívummal zárt augusztusban. Augusztusban a folyó fizetési mérleg ugyan hagyományosan többletet ér el az idegenforgalmi bevételek miatt, azonban idén augusztusban ez a szokásosnál is jóval magasabb volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya is az átlagos alatt maradt.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely augusztusban 8,7, szeptemberben pedig már csak 8%-os volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Az árak kedvezõ alakulása elsõsorban az élelmiszerárak csökkenésének az eredménye volt, de mérséklõdés volt tapasztalható a tartós fogyasztási cikkek körében is. Jelentõsen csökkent a mezõgazdasági és az ipari termelõi árak augusztusi indexe is.
Ugyanakkor az ipari termelés növekedés tovább lanyhult. Augusztusban az ipari termelés volumene csupán 1,4%-kal haladta meg az elõzõ évit. Az év második harmadában pedig a növekedés összességében nem érte el a 3%-ot, sõt, két hónapban éves szinten visszaesés mutatkozott. A belföldi megrendelések alakulása a hazai értékesítés további csökkenésének/stagnálásának veszélyét vetíti elõre. Továbbra is fenntartjuk azt az elõrejelzésünket, miszerint idén a GDP növekedése feltehetõleg nem fogja elérni a 4%-ot sem. Legvalószínûbbnek a 3,7-3,8%-ot tartjuk. Ezen az állami költekezések némi növelése vajmi keveset módosít, hiszen egyrészt ezek a teljes
gazdaság teljesítményében viszonylag alacsony arányt képviselnek, másrészt pedig hatásukat amúgyis csak késleltetve, leghamarabb a következõ év elsõ felében éreztethetik.

A GVI 2001. októberi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

A GVI a Nemzeti Szakképzési Intézettel kötött megállapodás alapján egy reprezentatív kérdõíves felmérést végzett a magyarországi társas vállalkozások körében, s 35 mélyinterjút készített a nagymennyiségû pályakezdőt alkalmazó cégek körében. A reprezentatív kérdőíves felmérésben közel 1000 magyarországi társas vállalkozás vett részt.

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok miként teljesítik szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket és miként befolyásolják magatartásukat a törvény módosításai. Ehhez a területi kamarák segítségével egy reprezentatív országos adatfelvételt végeztünk mintegy ezer vállalkozás körében, valamint több tucat mélyinterjút folytattunk vállalatok és oktatási intézmények vezetõivel.

2001 júliusában az ipari termelés tovább lanyhult. A termelés volumene az előző év júliusához képest ismét csökkent. Hónapról-hónapra való ütemcsökkenés mellett az év első hét hónapjában csupán 6,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene (tavaly ugyanebben az időszakban 20,5% volt a növekedés). Noha a gazdasági növekedés ütemét nem az évközben közölt bruttó termelési érték, hanem a hozzáadott-érték alapon számított termelés határozza meg, valószínű, hogy a hozzáadott-érték alapú indexek nagyjából hasonlóan alakultak, mint a bruttó mutatók.
A várakozásoktól jócskán elmaradó második félévi beruházási adatokkal együtt ez azt valószínűsíti, hogy idén a GDP növekedése feltehetőleg nem fogja elérni a 4%-ot sem. Ahhoz, hogy ennél magasabb növekedés alakuljon ki, az eddigi trendek megfordulását kellene feltételeznünk, amire semmi okunk nincs. A 4% alatti növekedés már az amerikai terrortámadás előtt is valószínű volt. Azóta pedig a világgazdasági körülmények, bár még nem lehet tudni milyen mértékben hatnak rájuk az amerikai események, a közeljövőben feltehetőleg inkább romlanak, mint javulnak. A gazdasági növekedést, nem csak a termelését, hanem különösen a beruházásét jelentősen visszaveti a forintárfolyam-erősödése is, ami a csökkenő jövedelmezőség miatt a vállalatokat bizonyos fejlesztések, beruházások elhalasztására kényszeríti.
A hónap kedvező fejleménye, hogy jelentősen mérséklődtek az árindexek: mind a fogyasztói, mind az ipari és a mezőgazdasági termelői árindexek július-augusztusban lényegesen alacsonyabbak voltak, mint 1 hónappal korábban. A 12 hónapos fogyasztói árindex augusztusban mindössze 8,7% lett, ez azonban még nem az árfolyam-erősödés jótékony hatásának tudható be, hanem az élelmiszerárak csökkenésének, a belföldi mezőgazdasági árrobbanás lecsengésének.
A folyó fizetési mérleg is kedvezőbb volt a vártnál júliusban , az idegenforgalom továbbra is jól teljesít, s augusztusra is kedvező adatok várhatók.