A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére.

2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme 2007 második negyedéve óta most a legmagasabb. Az ipari termelés 2008 júniusában az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent. 2002 óta először regisztráltak csökkenést ebben az ágazatban, ami részben annak köszönhető, hogy az európai gazdaság lassulása szűkíti a magyar exportlehetőségeket is. Az első félévben összesen 5,6%-kal volt magasabb az ipari termelés volumene, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak 2008 júliusában 6,7%-kal voltak magasabbak, mint 2007 júliusában. Az élelmiszerek és a háztartási energia ára emelkedett átlag feletti mértékben e 12 hónap alatt, a tartós fogyasztási cikkek esetében azonban enyhe csökkenésről beszélhetünk. 2008 második negyedévében 7,6% volt a munkanélküliségi ráta értéke Magyarországon, ami 0,6 százalékponttal magasabb, az egy évvel ezelőtti értéknél. A nemzetközi összehasonlítás során használt, a 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5%-nak felelt meg, ami 1,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél.

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A tizennegyedik felvételre 2008. áprilisában került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. Az alábbiakban a vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó főbb megállapításokat közöljük.

A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének változása vegyes képet mutatott 2008 első negyedévében. A négy vizsgált konjunktúramutató közül kettőnek nőtt, és kettőnek csökkent az értéke ezen időszak alatt. A kis- és közepes méretű vállalkozások rövid távú várakozásait jellemző mutatók sem utalnak egyértelműen optimizmusra, az előző negyedév kedvező várakozásai után 2008 első negyedévében a hat mutató közül kettő visszaesést mutat. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke igen enyhén bár, de csökkent 2008 első három hónapjában. A várakozások körüli bizonytalanság is csökkent kissé az előző időszakhoz képest, de a Bizonytalansági Index értéke még így is az egy évvel korábbi érték felett található.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2006. június – szeptember között 2200 vállalkozásra és az akkor ott gyakorlati képzésen részt vevő szakiskolai tanulókra kiterjedő kérdőíves vizsgálatot végzett. A területi kamarák segítségével végzett kérdőíves adatfelvétel során az ország 17 megyéjéből sikerült információkat szereznünk a vállalkozások üzleti helyzetéről, a tanulószerződéses rendszerrel kapcsolatos véleményekről, valamint a tanulókkal való elégedettségről. A kérdőív második felében egy, az adott képzőhelyen éppen gyakorlatát töltő tanulót kérdeztünk meg.

2007-es adatfelvételünk során a kérdőívet két részre bontottuk; a tanulószerződéses rendszerben részt vevő vállalkozások közül 2007. július-október között 2088 céget kerestünk meg a tavalyihoz hasonló kérdőívvel. A képzőhelyen oktatott fiatalokat azonban ezúttal nem kértük meg válaszadásra, hanem a tavaly megkérdezett fiatalokat kerestük fel ismét egy követéses vizsgálat keretében.

A vállalatokra vonatkozó kérdőíves adatfelvétel során a területi kamarák segítségével térképeztük fel a vállalkozások üzleti helyzetét, s a cégek pályakezdőkkel, valamint tanulókkal kapcsolatos véleményét és elégedettségét. A mintavétel alapját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanulószerződéses rendszerben résztvevő gyakorlati képzőhelyeket tartalmazó adatbázisa képezte.

A tizennegyedik felvételre 2008. április utolsó hetében került sor. Ebben a felmérésben a cégek reakcióit vizsgáltuk a minimálbér összegének év eleji emelkedésére, valamint az energiaár-emelkedés vállalkozásokra gyakorolt hatását tártuk fel.

2008 áprilisban huszonegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra vizsgálatára, amely több mint 12 000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat Magyarországon, ami része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év áprilisban 1145 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A GVI konjunktúra felvétel eredményei szerint 2007 végén, 2008 elején a magyar gazdaságban a növekedés lassulása elérte a mélypontot és megindult egy felzárkózási folyamat, amelyet a vállalkozások kilátásainak javulása és a GDP növekedési ütemének kismértékű növekedése fémjelez. Ezt a fordulatot azonban minden eddiginél jelentősebb bizonytalanság kíséri, amely megmutatkozik a vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és üzleti várakozásaiban is. A 2008. áprilisi felvétel tanulsága szerint az elmúlt fél évben javult a magyar cégek üzleti helyzete, amit a várakozások is követnek: a cégek mind az üzleti helyzet, a jövedelmezőség, és a foglalkoztatottság tekintetében javulásra számítanak a következő fél évben. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy mindez a korábbiakhoz képest kevésbé kedvező külpiaci konjunktúra mellett valósult meg.

Az OECD és a (FAO) jelentésének előzetese szerint a világgazdaságban a következő tíz évben a nem csökkennek az élelmiszerárak. Ennek okai: a klímaváltozás, a bioüzemanyagok terjedése, valamint a fejlődő országok által támasztott növekvő kereslet. A mezőgazdasági- és az élelmiszerárak emelkedése a hazai piacon szintén tapasztalható és az MNB a tendencia folytatódását jósolja. Az előzetes gyorsbecslés szerint a hazai GDP növekedését tekintve az eddigi negatív tendencia megfordulni látszik.

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI az MKIK által 2008-banszervezésre került, a munkaerő-kereslet vállalati szegmensét felmérő nagymintás empirikus adatfelvétel eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2012-ben várható kibocsátásával.

A nemzetközi gazdasági helyzetben nem történt jelentős változás, az USA-ban kialakult jelzáloghitelpiaci válság következtében továbbra is bizonytalanság jellemzi a pénzügyi piacokat. Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága azonban lendülettel indult neki a 2008-as évnek, a negatív külgazdasági hatások még kevéssé érezhet_k. Idehaza az MNB 6% inflációt prognosztizál erre az évre, 2009-re pedig 3%-ra becslik ennek értékét.

A GVI vállalati konjunktúra felvételének eredményei szerint 2007 végén, 2008 elején a magyar gazdaságban elérte a mélypontot a növekedés lassulása és megindult egy felzárkózási folyamat, amelyet a vállalkozások kilátásainak javulása és a GDP növekedési ütem kismértékű növekedése fémjelez. Ezt a fordulatot azonban minden eddiginél jelentősebb bizonytalanság kíséri, amely megmutatkozik a vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és üzleti várakozásaiban is. A GVI konjunktúra mutató százalékos értéke a 2007 októberi felvételnél 4,2%-ról, idén áprilisra 12%-a nőtt, ami egyértelmű javulást mutat. Ezzel egy 2002 áprilisa óta tartó romló tendencia látszik megszakadni, de a jövő kérdése, hogy ez csak időleges korrekció, vagy középtávon is javuló kilátások fogják jellemezni a magyar vállalati szektort. Figyelmeztető jel, hogy a GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató értéke ismét nőtt (0,49-es értéket ért el), ami a legmagasabb érték a kutatás kezdete, 1998 óta.