2022. szeptember–november során került sor a Technológiai és Ipari Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2022. évi második adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és a területi kamarák munkatársai 6541, legalább két főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.
Az alábbiakban az adatfelvétel legfontosabb üzleti várakozásokra és munkaerőpiacra vonatkozó eredményeit közüljük megyei bontásban.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzése a Magyarországon működő vállalkozások áremelési terveit vizsgálja, valamint azt, hogy milyen tényezők játszanak leginkább szerepet a tervezett áremelésben.

Elemzésünk célja a hazai kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek vizsgálata. A vállalkozások adminisztratív feladatokkal kapcsolatos benyomásait, illetve ezek becsült költségét részletesen összevetjük az egyes konkrét feladattípusokhoz tartozó munkaerő-, munkaidő-, illetve az ezek alapján meghatározott bérköltség jellegű ráfordításokkal.

A kutatás az MKIK és az Információs és Technológiai Minisztérium együttműködése keretében zajlott.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól.

A 2019. júliusi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a megelőző negyedévhez hasonlóan tovább csökkent. A Negyedéves Konjunktúramutató értéke 39-ről 33 pontra mérséklődött, a Bizonytalansági Mutató emelkedése pedig arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetűvé vált.

A Negyedéves Konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb, a feldolgozóipari cégek körében pedig a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest leginkább a döntően exportáló és a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok körében csökkent a mutató értéke.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 db kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 db nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdeztük meg vállalkozásuk üzleti helyzetéről és kilátásairól. A megkérdezett cégek közül 300 kis- és középvállalkozás (20-249 fő közötti), esetükben a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki. A 400-as minta – amely 100 darab nagyvállalkozást (250 fő felett) is tartalmaz – esetében pedig a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági mutatót közöljük.

A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója az áprilisi 18 pontról 24 pontra emelkedett. Így most megtört a 2017 januárja óta tapasztalható romló tendencia.