2016-ban immár hatodszor került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, valamint a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és viselkedését vizsgálja. A kutatássorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, a negyedikre 2014 nyarán, az ötödikre 2015 őszén, a hatodik pedig 2016. június-július hónapokban került lebonyolításra. A hat év adatai már elégséges alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy az időben kibontakozó tendenciákat is megfigyeljük, ezért az alábbi elemzésben több ponton is erre koncentrálunk.

2015 nyarán immár ötödször került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és várható viselkedését vizsgálja.

A kutatási sorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, a negyedikre 2014 nyarán, az ötödik – melynek adatait az alábbiakban elemezzük – 2015. augusztus-október hónapokban került lebonyolításra.

A vizsgálat során 305, legalább 50 főt foglalkoztató cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

Az alábbi elemzésben az idei adatfelvétel eredményeit foglaljuk össze úgy, hogy ezeket – ahol mód adódott rá – összehasonlítjuk a korábbi években kapott eredményekkel.

2014 nyarán immár negyedszer került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és várható viselkedését vizsgálja.

A kutatási sorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, az idei, negyedik adatfelvétel – amelynek adatait elemezzük az alábbiakban – pedig 2014. június-július hónapokban került lebonyolításra.

A vizsgálat során 311 – legalább 50 főt foglalkoztató – cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

2012 decemberben immár harmadszor került sor az Ernst & Young és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét és a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és viselkedését vizsgálja.

A vizsgálat során 340 (legalább 50 főt foglalkoztató) cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

Az elemzésben arra keressük a választ, hogy a korrupció észlelése miként befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget, és hogy melyik korrupcióval kapcsolatos tapasztalatnak van leginkább hatása az elégedettségre. Először bemutatjuk a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos percepcióinak változását, illetve az intézményi környezettel való elégedettségük alakulását a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban, majd arra keressük a választ, hogy milyen változók vannak hatással az elégedettség alakulására.

Az adatbázis a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. közös kutatásából származik, mely negyedévente azonos szerkezetű, körülbelül 300 elemű kis- és közepes vállalkozásokból álló mintán dolgozik.

Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a korrupció észlelése szignifikánsan befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget – minél magasabbnak érzékeli egy vállalatvezető a korrupciót azon a területen, amelyen cége működik, annál inkább elégedetlen az intézményi környezettel.

Az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. együttműködésében lezajlott kutatás a magyar vállalatok integritását és korrupciós kockázatait méri fel. Az első adatfelvételre 2010. őszén került sor, a második pedig 2011. őszén került lebonyolításra. A második vizsgálat során újfent 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdeztük meg személyes módszerekkel.

Az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. sajtótájékoztató keretében is ismertette az eredményeket.

Az Ernst & Young kft. és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010-ben közös kutatás keretében vizsgálta a korrupciós kockázatokat a magyar vállalati szektorban. A kutatás során, kérdőívünkkel 300 vállalati vezetőt kerestünk személyesen. A válaszaik alapján elkészült tanulmány többek között foglalkozik azzal, hogy mit tesznek a cégek a korrupciós kockázatok csökkentéséért, hogyan reagálnának a cégvezetők feltételezett korrupciós helyzetekre és hogyan látják a cég részpiacán mennyire elterjedtek és bevettek a korrupciós ügyletek.