A GVI rövid elemzése a gyermekszegénység mérésével foglalkozó nemzetközi szakirodalom által leírt fontosabb megközelítéseket foglalja össze röviden. Az elemzés kitér arra is, hogy miért szükséges a gyermekszegénységet önálló témakörként kezelni, majd a téma öt megközelítését mutatja be.

Az MKIK GVI által kialakított Járási Fejlettségi Mutató (JFM) legfrissebb értékei alapján adunk képet 174 magyar járás fejlettségi különbségeiről és arról, hogy milyen változások következtek be ebben az utóbbi két év során.
A legfejlettebb járások a Budapesti kerületeken és a főváros agglomerációján kívül szinte kizárólag Nyugat-és Közép-Dunántúliak (a győri, mosonmagyaróvári, tatai veszprémi járás) ezeken kívül, csak az egri és a szegedi járás kerül be a legfejlettebb 20 magyarországi járás közé. A legfejletlenebb járások között többnyire észak-magyarországi és észak-alföldi járásokat találhatók.
2012 és 2014 között inkább a fejlettségi különbségek növekedéséről beszélhetünk. A legfejletlenebb 20 járás közül jelentős felzárkózás csak három járás esetében figyelhető meg.

2015 őszén került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK GVI Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis című kutatásának legutóbbi adatfelvételére, amelynek során 7112 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. A következő rövid összefoglalóban megmutatjuk a toborzási nehézséget tapasztaló vállalatok arányának változását és az egyes munkaerő-típusok toborzási nehézségeinek alakulását. Végül kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézséggel való szembesülés hogyan változik az egyes vállalati csoportokban.

A GVI angol nyelvű tanulmánya a fiatal magyar bölcsészdiplomások elhelyezkedési (i) és kereseti (ii) helyzetét vizsgálja, összehasonlítva más diplomásokkal a magyar Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013-as adatait felhasználva. Az adatbázis számos megbízhatósági és érvényességi nehézséggel küzd, amit igyekeztünk korrigálni. A kapott eredmények alapján további vizsgálatok szükségesek. Férfiak esetében azt találtuk, hogy - más tényezők hatásától tisztított foglalkoztatottságot figyelembe véve - nincs statisztikailag szignifikáns különbség a bölcsészek és nem bölcsészek elhelyezkedési esélyei között, míg a kereset esetén a diplomát igénylő állásokat figyelembe véve a különbség csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomák esetében van jelen. Nők esetében a foglalkoztatottsági különbségek eredményei jelentősen függnek a diplomát igénylő munkahely definíciójától, így az eredmények nem egyértelműek. Keresetek tekintetében azt találtuk, hogy szintén csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomákkal szemben vannak hátrányban a bölcsészek. Az eredményeink azt sugallják, hogy Magyarországon e három utóbbi diploma fiatal végzettjei rendelkeznek a többi szaknál előnyösebb munkaerő-piaci helyzettel, azonban a bölcsészek helyzete nem különbözik jelentősen a többi szakterületétől.

A vállalati konjunktúra 2015. évi októberi felmérésben összesen 3.187 magyarországi vállalat vett részt. A megkérdezett cégek legnagyobb része (69,9 %) 10 fő alatti mikrovállakozás. A kisvállalkozások aránya 17,7 % a közép- illetve nagyvállalatoké pedig összességében 12,4 %.

A konjunktúra felvételében felmértük a vállalkozások internet használati szokásait is. A teljes mintán elvégzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vállalkozások az internetet leginkább ügyintézésre (94,6 %), ügyfelekkel való emailezésre (91,5 %) továbbá piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódásra (89%) használják.

A 2015. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest javult, a júliusi 16 pontról 20 pontra emelkedett a KKV Körkép Konjunktúramutatója. Ez az érték jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (9 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 38 pontos szinten áll, amely érték magasabb az előző negyedévben mértnél (2015 júliusában 35 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2015. októberi vállalati konjunktúra-felvételének adatain alapul.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalkozások legnagyobb arányban ügyintézésre (pl. Ügyfélkapu), az ügyfelekkel való emailezésre és piaci folyamatokról való tájékozódásra használják a világhálót. A vizsgált cégek alig több mint fele rendelkezik saját honlappal, amely a 10 fő alatti mikrovállalkozások nagy számával magyarázható. Magát a számítógépes rendszert, az azon tárolt adatok biztonságát és a rendszer korszerűségét egyaránt nagyon fontosnak értékelték a vállalatok.

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.557) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak.

Feltáró jellegű elemzésünkben a lánctartozás témáját érintő cikkek időbeli változását és kontextusát vizsgáljuk. Az adataink a GVI által kifejlesztett Textplore online tartalomelemző szoftverből (http://textplore.org/) származnak. Adatbázisunkba 607 olyan 2002-es vagy későbbi cikk került, amely tartalmazza a „lánctartozás” „körbetartozás” és „fizetési késedelem” kifejezések közül legalább az egyiket, és a következő portálok valamelyikén jelent meg: fn.hu, hetivalasz.hu, hir24.hu, hvg.hu, index.hu, mno.hu, origo.hu, vg.hu.