Az MKIK GVI 2004. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálata során 1461 céget kérdezett meg a jegybanki alapkamat szintjének a vállalatok hitelfelvételi lehetőségeire és beruházási aktivitására gyakorolt hatásáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a felvételt megelőzően 12,25%-os jegybanki alapkamat mennyire befolyásolta a vállalatok rövid és hosszú lejáratú hitelfelvételi lehetőségeit, illetve hogyan hatott beruházási aktivitásukra.

A magyar gazdaságban a világgazdaság folyamatait követve folytatódott a múlt év második felében megélénkült gazdasági növekedés. Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít: az év első kilenc hónapjában mintegy kétszerese volt a kibővített Európai Unióban becsült növekedési ütemnek, és a harmadik negyedévben is 1,8-szeresét tette ki. A tavalyinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Stagnálás-csökkenés tapasztalható ugyanakkor a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban, illetve az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.
A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. Az ipar termelékenysége jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelés. A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat. Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.
A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztói árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utóbbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott.

A kutatásban a GVI egy korábbi vállalati adatfelvételének folytatásaként – a feldolgozóipari cégek info-kommunikációs eszközhasználatát térképezzük fel.

A magyar gazdaságban augusztusban folytatódott a növekedés, lendülete azonban mérséklődött az előző hónapokhoz képest. Ebben szerepet játszott a bázishatás is, ugyanis az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben augusztusban a (szezonális hatásoktól megtisztított) növekedés tavaly az előző hónaphoz képest élénkült. Ugyanakkor az idén a júliusinál kisebb volt a teljesítmény.
A külkereskedelmi mérleg hiánya több volt az egy évvel korábbinál. Ez egyszeri, részben módszertani tényezőkkel függött össze, a kivitelhez viszonyított relatív hiány pedig csökkent. Az államháztartás hiánya jelentősen nőtt. A foglalkoztatottak száma lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliek száma csekély mértékben emelkedett. A reálkereset stagnált. Az első félévben a nyugdíjak reálértéke nem változott, a gyermeknevelést segítő családi támogatások vásárlóereje 3-4%-kal, a természetbeni társadalmi juttatások volumene pedig több mint egy százalékkal nőtt. Az első háromnegyed évben a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben emelkedtek.
Az ipari termelői árak augusztusban az előző hónaphoz képest a korábbiakhoz hasonlóan kissé emelkedtek. Az építőipari árak utóbbi három hónapban tapasztalt növekedése nem folytatódott, az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban némi mérséklődés volt megfigyelhető. A fogyasztói árak egy hónap alatt az augusztusi csökkenés után szeptemberben mérsékelten növekedtek. Júliusban a külkereskedelemben mind a behozatali mind a kiviteli árak csökkenést mutattak. A mezőgazdasági termékek termelői árai augusztusban mérséklődtek.

Visszafogottabb várakozások: Pillanatnyi megtorpanás, vagy egy romló tendencia nyitánya?

A GVI 2004. októberi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Verseny, szabályozás és az EU csatlakozás hatásai a szolgáltatások piacán
Az MKIK GVI és az MKIK közös kutatása a szolgáltatások belső piacáról szóló EU irányelv kialakításához

A felmérés célja a szolgáltatások belső piacáról szóló EU irányelv kialakításával kapcsolatos magyar álláspont kialakítása volt.

A júliusi adatok szerint a gazdaság főbb ágazataiban továbbra is élénk növekedés a jellemző, bár a növekedés dinamizmusában jelentős eltérések vannak. Az iparban az előző hónapokhoz képest mérséklődött a növekedés üteme, az építőiparban számottevő gyorsulás tapasztalható, a mezőgazdaság teljesítménye pedig elsősorban a kalászos gabonák rekordtermése miatt ugyancsak jobb a tavalyinál.
A bruttó hazai termék (GDP) továbbra is élénk, az euró-zónáét kétszeresen meghaladó növekedését a termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok teljesítménynövekedése adja. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a felhalmozás (lényegében a beruházás) nőtt. A belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás növekedése kissé meghaladta a GDP növekedési ütemét, viszont a közösségi fogyasztásnövekedés továbbra is lényegesen lassúbb maradt.
2004. első félévében a külgazdasági folyamatokban folytatódott a 2003. III. negyedévében elkezdődött növekedés. Idén az export és az import volumene egyaránt 18%-kal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. Az időszakon belül az első negyedévben az export, a második negyedévben viszont az import volumene nőtt nagyobb mértékben. Az államháztartás nyolchavi deficitje 1,7-szerese a tavaly azonos időszakinak. A deficitnövekedés több mint 90%-a a központi költségvetésben jelent meg. A foglalkoztatottak száma május–júliusban valamelyest csökkent, a munkanélkülieké pedig kissé emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset január–júliusban a két évvel ezelőtti 12% és a tavalyi 13%-os növekedés után az idén gyakorlatilag változatlan maradt.

A múlt év második felében kibontakozó élénk gazdasági növekedés 2004. nyarán is folytatódott. A bruttó hazai termék (GDP) az I. negyedévben 4,2%-kal, a II. negyedévben 4%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A hazai gazdasági konjunktúra élénkülését elsősorban a javuló világgazdasági körülmények tették lehetővé. A fő piacainkat képező, gazdaságilag fejlett európai országokban ugyanis folytatódott a növekedési ütem erősödése.
Magyarországon a GDP élénkebb ütemű növekedését keresleti oldalról az áruexport és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság további fejlődése szempontjából változatlanul kedvező. A háztartások fogyasztása az idén jóval szerényebb ütemben emelkedett, mint a megelőző években. A reálgazdaságban a 2003 második felében kezdődő élénkebb ütemű növekedés már nem tekinthető átmeneti jelenségnek, emellett a GDP felhasználásának szerkezetében bekövetkező változások a gazdaság jövőbeni egyensúlyi fejlődésének megalapozását szolgálták.
A konjunktúra erősödésében a termelés oldaláról az iparnak volt kitüntetett szerepe. Az ipari termelés az év első felében Magyarország valamennyi régiójában emelkedett. A külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege január–májusban valamivel nagyobb a múlt évinél, az előrehozott import nélkül azonban a tavalyi szintnek felel meg. Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első hét hónapjában a tavaly ilyenkorinak az 1,8-szerese. A hiány 80%-a a központi költségvetésben jelent meg.

A májusi adatok szerint a reálgazdaságban folytatódott a múlt év közepén kezdődő élénk nö-vekedés, amely összhangban áll a világgazdasági tendenciákkal.
A gazdasági növekedésben viszonylag nagy súlyt képviselő ipar dinamikus fejlődését már tartós folyamatnak tekinthetjük. A 2002-es szerény (2,8%-os) növekedés után 2003 első felében 4%-kal, a második felében már a duplájával nőtt az ipari termelés, amit idén az év első öt hónapjában 10%-os növekedés követett. Az ipar új rendelései a dinamikus exportnövekedés folytatódására utalnak. Az ipari konjunktúra az ország valamennyi régiójára jellemző. A folyó fizetési mérleg I. negyedévi hiánya magasabb, mint egy évvel korábban. A passzívum növekményének meghatározó tényezője a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában tapasztalható egyenlegromlás. A hiány finanszírozási feltételei javultak, az idei hiány mintegy felére nyújtanak fedezetet a nem adóssággeneráló források, tavaly – ugyanebben az időszakban – alig harmadát fedezték.
Az államháztartás tekintetében a központi költségvetésben lényegében a várakozásoknak megfelelő a hiány, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege kedvezőbben alakult a prognózisnál. A fogyasztói árak az I. félévben az egy évvel korábbinál gyorsabban nőttek, júniusban kissé mérséklődött a havi áremelkedés üteme.

A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában – a világgazdaság fejlett térségeiben tapasztalt élénkülésnek megfelelően – dinamikus fejlődés jellemezte. Ennek mértéke magasabb volt a vártnál és magasabb az Európai Unió átlagánál is. Ugyanakkor áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a növekedés üteme.
Az iparban a húzóerőt változatlanul az export képviselte; január–áprilisban egyötödével, áprilisban valamivel kisebb mértékben nőtt az ipari kivitel. A belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. Az építőipar áprilisi teljesítménye szintén alatta maradt az első 4 hónapénak. Ebben a hónapban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.
A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje. Az egyenlegromlás közel fele a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában jött létre, további 30%-ra az áruforgalom növekvő passzívuma ad magyarázatot, a maradékra pedig a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlege. Más oldalról, az idei hiány finanszírozása – annak ellenére, hogy a hiány összege nagyobb a tavalyinál – kisebb terhet jelent az ország számára, vagyis a nettó külföldi adósság ez okból kevésbé nőtt, mint tavaly ilyenkor. Szintén jelentősen emelkedett az államháztartás negatív egyenlege. A hiány növekményének több mint 70%-a a központi költség-vetésben alakult ki. Az élénk gazdasági növekedés gyorsuló infláció mellett valósult meg.