A 2016. októberi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest nem változott: továbbra is 30 ponton áll. A 2015. október óta tartó javuló tendencia már az előző negyedévben megtört, amikor a Konjunktúramutató értéke 33 pontról 30 pontra csökkent. Az eredmények azt mutatják, hogy ezt a negyedévet pedig a stagnálás jellemzi. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke mindössze 24 pont volt.)

A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték egy ponttal magasabb az előző negyedévben mértnél (2016 júliusában 34 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a mutatók szerint az üzleti bizalom 2016 októberében is kedvező szinten áll, azonban az előző negyedévhez képest nem történt javulás, a mutató értéke stagnált.

Az új (digitális) ipari forradalom jelentős átalakulást hoz a munkaerőpiacon. A „képzettség-torzított technológiai váltás” (skill-biased technological change) fogalmával leírható változás eredményeként a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkenésére és a magasan képzett munkaerő iránti kereslet jelentős növekedésére számíthatunk. Egyes szakmák teljes automatizációja mellett a folyamat a munkahelyek számának jelentős csökkenését eredményezheti. Az MKIK GVI kutatásában az automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálta, elsősorban a járási és megyei hatásokra koncentrálva.

A GVI 2016. októberi vállalati konjunktúra-vizsgálatának kérdőívére 3185 vállalkozás vezetője válaszolt. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke egy ponttal csökkent az előző negyedévhez képest, így jelenleg +48 ponton áll. Ennél magasabb értéket a felvétel kezdete, 1998 óta csak idén áprilisban (+49 pont) mértünk. Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik. A megtorpanás annak tudható be, hogy a beruházásokra, különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak. A Bizonytalansági mutató értéke egy ponttal nőtt az áprilisi értékhez képest, jelenleg 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások körében gyakorlatilag nem változott a tendenciák megítélésének egyöntetűsége a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt és befolyásolják a beruházási hajlandóságot. A kérdés kapcsán három tényezőt vizsgálunk meg: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulását, az intézményi környezet állapotát és az adott konjunkturális helyzetet.

Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt és befolyásolják a beruházási hajlandóságot. A kérdés kapcsán három tényezőt vizsgálunk meg: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulását, az intézményi környezet állapotát és az adott konjunkturális helyzetet.

Az MKIK GVI alábbi tanulmányában a technikai fejlődésből adódó automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja járási illetve megyei szinten. Az elemzés során 55 olyan magyarországi szakmát azonosítottunk, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát érintené. A járások lehetséges negatív hatásoknak való kitettségét az érintettek és az álláskeresők arányát figyelembe vevő automatizációs kitettségi index-szel (AKI) mértük.

Az alábbi rövid elemzésben a nemrég véget ért Rio de Janeiro-i Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésével és lebonyolításával kapcsolatos legfontosabb konzekvenciákat ismertetjük. Az érintettek és a média beszámolói számolatlanul hívták fel a figyelmet a különböző hiányosságokra, visszásságokra, a résztvevőket és a nézőket érő veszélyhelyzetekre. Ezek a tények felvetik a kérdést: hogyan kaphatta Rio de Janeiro a rendezés jogát? Az elemzés során azokat a tényezőket, feltételeket mutatjuk be, amelyek nélkülözhetetlenek az ötkarikás játékok rendezéséhez. Ezek közül is leginkább a gazdasági aspektusokra fókuszálunk.

Az alábbi tanulmány a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2016-os országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak.

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9202 hetedik osztályos tanulót kerestek fel a területi kamarák szakértői. A mintába az egyes megyékből olyan arányban kerültek a tanulók, amilyen arányt az adott megye képviselt a végzett nyolcadikos tanulók között 2013-ban. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve az iskola elhelyezkedését nagyrégiós bontásban; az iskolának a 2015. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét; valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9152 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9152 fő adatain alapulnak.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait.

Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambres éves európai konjunktúra vizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételünk eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását. Eredményeinket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során.

Kérjük, hogy szakítson időt kérdőívünk kitöltésére, mely 8-10 percet vesz igénybe. A kérdőív a http://ola.gvi.hu/konjunktura címen érhető el.

A kitöltött kérdőíveket 2016. október 28-ig várjuk!

A gazdasági és társadalmi mutatók sokat elárulnak egy-egy ország helyzetéről, fejlődési irányairól, miközben nemzetközi összehasonlításra is módot adnak. Az MKIK GVI által összeállított 48 társadalmi és gazdasági indikátor képet ad Magyarország fontosabb gazdasági folyamatainak alakulásáról, jelenlegi állapotáról. Ezek segítségével elhelyezhetjük Magyarországot a régiós versenyben, és összevetjük korábbi teljesítményével is. A mutatók között egyaránt találhatóak éves, negyedéves és havi gyakoriságú adatok.

Az adatgyűjtés lezárásának időpontja 2016. szeptember 1.