A világgazdasági folyamatokkal összhangban 2004 I. negyedévében Magyarországon is folytatódott a múlt év második felében kibontakozó gazdasági élénkülés. A GDP mintegy másfélszer akkora volt, mint az előző év azonos időszakában, amit elsősorban az árutermelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) együttesen jóval az átlagot meghaladó mértékű hozzáadott értéke indukált. A keresleti oldalt vizsgálva a beruházások és az áruexport volumene az I. negyedévben egyaránt közel 20%-kal magasabb értéket ért el, mint tavaly ilyenkor.
A külkereskedelmi áruforgalomban a múlt év második felében kialakuló élénk növekedés az I. negyedévben is fennmaradt, Az első két hónapban az export gyorsabban nőtt az importnál, március-ban az import növekedési üteme valamivel magasabb volt, mint az exporté. A magas márciusi behozatal elsősorban a termelési célú készletek feltöltését szolgálta, de közrejátszott a beruházási célú gépek és a fogyasztási cikkek behozatalának élénkülése is. Idén javult a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege.
A folyó fizetési mérleg a külső pénzügyi egyensúly romlását mutatja. A szolgáltatásoknál és a jövedelemtételeknél mutatkozó egyenlegromlást részben ellentételezte az áruforgalmi egyenleg javulása. A folyó fizetések hiányának közel fele finanszírozható nem adóssággeneráló forrásból. Az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első négy hónapjában közel 40%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A növekményként mutatkozó 148 milliárd forint teljes egészében a központi költségvetésben jelent meg. A kiadások közül az átlagnál sokkal nagyobb ütemben nőttek a szakmai fejezeti kezelésű kiadások (támogatási célprogramok, pl. energiagazdálkodási, útfenntartási és fejlesztési, környezetvédelmi, stb. célelőirányzatok), valamint a kisebb súlyt képviselő, de legnagyobb mértékben emelkedő lakástámogatás kiadáscsoport. Január–márciusban az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelői árak az egy évvel azelőttinél gyorsabb ütemben emelkedtek. Ugyanilyen módon alakultak január–áprilisban a fogyasztói árak is. A gyorsuló infláció hátterében főként a forint gyengülése, több területen az élénkülő kereslet, a tavalyi rossz gabonatermés, illetve a fogyasztást terhelő adók emelése állt.

Kereskedelmi cégek az EU csatlakozás küszöbén
Egy vállalati felvétel elemzése

Az MKIK GVI a Magyar Kereskedelmi - és Iparkamara Kereskedelmi Kollégiumával közösen kutatást végzett a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl.

Januárban folytatódott a múlt év második felében elkezdődött gazdasági élénkülés. Az ipari termelés gyorsuló növekedését az exportértékesítés közel 20%-os felfutása magyarázza, míg a belföldi értékesítés szintje alacsonyabb volt a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző: a feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést a villamosgép- és műszergyártás ágazat mutatott.
A külkereskedelmi forgalom is élénkült januárban. Az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét, melynek hatására a külkereskedelmi passzívum közel a felére csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje mintegy egyötödével mérséklődött a tavalyi értékéhez képest. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte azonban a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2004. január–februárban mintegy 60%-kal többet tett ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg (többletkiadások a központi költségvetési szerveknél). Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is. A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze.

Kismértékben javuló kilátások

A GVI 2004. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Januárban folytatódott a múlt év második felében elkezdődött gazdasági élénkülés. Az ipari termelés gyorsuló növekedését az exportértékesítés közel 20%-os felfutása magyarázza, míg a belföldi értékesítés szintje alacsonyabb volt a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző: a feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést a villamosgép- és műszergyártás ágazat mutatott.
A külkereskedelmi forgalom is élénkült januárban. Az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét, melynek hatására a külkereskedelmi passzívum közel a felére csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje mintegy egyötödével mérséklődött a tavalyi értékéhez képest. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte azonban a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2004. január–februárban mintegy 60%-kal többet tett ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg (többletkiadások a központi költségvetési szerveknél). Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is. A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze.

Versenyképességet meghatározó tényezők a feldolgozóiparban. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. A kutatásban egy vállalati kikérdezéses vizsgálatra támaszkodva elemezzük a magyar vállalatok versenyképességére ható tényezõket. Bővebben >>>

2003 második felében élénkült Magyarországon a gazdasági növekedés. A gyorsuló növekedést a termelés oldaláról az ipar, illetve a beruházások alakulása alapozta meg. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely azonban az egyes ágazatokban nem volt egyenletes, sőt jelentős eltérések jellemezték. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak, míg a feldolgozóipar több területén csökkent vagy stagnált az export. Az ipar javuló kilátásaira utal, hogy a megfigyelt ipari ágazatok év végi rendelései számottevően nőttek.
A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0,7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában – az elhúzódó és ke-mény tél miatt – bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződésállomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal. Az államháztartás hiánya bár éves szinten javult, továbbra is magas. Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.
A fő termelői ágazatokban és a külkereskedelmi forgalomban a 2002-es csillapulás után tavaly ismét élénkebb ármozgások voltak, ami vagy az előző évinél nagyobb áremelkedést, vagy a csökkenéssel szemben szinten maradást jelentett. A változások az energia-szektor áralakulásával, a mezőgazdasági, élelmiszeripari termeléssel és értékesítéssel, valamint a forint árfolyamváltozásaival függtek össze.

A magyar gazdaságban kedvező reálgazdasági folyamatok mutatkoztak: a november havi növekedési adatok is azt támasztják alá, hogy megállt a gazdaság lassuló tendenciája. Az ipari termelés gyorsuló növekedése továbbra is az exporton alapult: az előző év azonos időszakához viszonyítva 2003 első tizenegy hónapjában az ipari export 9,5%-kal nőtt, míg az ipar belföldi értékesítése csupán 0,8%-kal bővült. A foglalkoztatottság lassú emelkedése és a munkanélküliség csökkenése az utóbbi négy hónapban is tovább folytatódott. A külkereskedelmi mérleg romló tendenciát mutat, hiánya tartósan magas. A június óta tapasztalható exportnövekedés következtében 2003. januártól novemberig tartó időszakban a kivitel 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A behozatal második félévben is tapasztalható növekedése összességében 9%-os forgalom-bővülést mutat. Az import növekedésében – és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlásában – továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import növekedése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése játszik szerepet. A folyó fizetési mérleg hiánya 141 millió euróval kisebb az előző havinál. Ennek alakulásában a reálgazdasági tranzakciók egyenlegének javulása játszott szerepet, valamint az áru-és a szolgáltatásforgalom három hónapja tapasztalható folyamatos növekedése. Novemberben az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 1,1%-kal nőttek. A mezőgazdasági árak a tavalyi ütemet meghaladóan növekedtek. Mind a belföldi piaci árak, mind az exportárak emelkedtek valamelyest. A fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal voltak magasabbak 2003-ban az előző évhez viszonyítva.

A tanulmány összefoglalja a Magyarországon 2003. január 1-jével bevezetett egyszerűsített vállalkozási adóval (EVA) kapcsolatos elméleti megfontolásokat, tapasztalatokat és szakértői véleményeket. Bővebben >>>

A III. negyedéves kedvezõ eredmények után az október havi növekedési adatok is azt támasztják alá, hogy megállt a gazdaság lassuló tendenciája. Az építõipar tízhavi teljesítménye gyakorlatilag megegyezik a tavalyi kiemelkedõen magas szinttel. Az idõszak utolsó hónapjában az építõipari teljesítmény 10%-kal meghaladta a tavalyit. Az ipari termelés gyorsuló növekedése továbbra is az exporton alapult. A belföldi kereslet a tízhónapos idõszak egészében gyakorlatilag stagnált, a hazai fogyasztói kereslet felfutása az idén sem gyakorolt húzóhatást a megfelelõ ipari ágazatok termelésére. A foglalkoztatottság lassú emelkedése és a munkanélküliség csökkenése az utóbbi három
hónapban is tovább folytatódott. A külkereskedelmi mérleg romló tendenciát mutat, hiánya tartósan magas. Október hónapban megszakadt az a – január kivételével egész évben érvényesülõ – tendencia, amely szerint az import havi értékindexei rendre meghaladják az exportra számítottat. Az export június óta mutat élénkülést, melynek egyik összetevõje az ún. bázishatás megszûnése. A forgalom ugyanakkor nemcsak a megelõzõ évi idõszakok adataihoz képest bõvült: a külkereskedelmünk szeptember és október hónapra regisztrált értékei a legmagasabbak az év eddig eltelt hónapjai közül. Az import növekedésében – és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erõteljes romlásában – továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import növekedése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése játszik szerepet. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 2,2-szeresére emelkedett január-októberben. Az egyensúlyromlást teljes egészében az áruk- és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma okozta. A külkereskedelmi áruforgalom passzívumának emelkedése mellett a szolgáltatások korábban mindig aktív egyenlege is passzívumra változott az idén. Októberben az ipari termelõi árak a tavaly októberi csökkenéssel szemben emelkedtek az elõzõ év azonos hónapjához képest. A mezõgazdasági és az építõipai árak a tavalyi ütemet meghaladóan növekedtek. A behozatali árak csökkentek, a kiviteli árak valamelyest emelkedtek. Novemberben a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben nõttek. A külkereskedelmi árak az I-III. negyedévben mind tavaly, mind az idén a behozatalban és a kivitelben is csökkentek.