A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója a januári 19 pontról 24 pontra emelkedett. Ez a felmérés kezdete, 2010. január óta a legmagasabb érték. A Bizonytalansági Mutató értéke 39 pontos szinten áll, amely érték magasabb az előző negyedévben mértnél (2015 januárjában 35 ponton állt), ez a bizonytalanság növekedésére utal. A jelenlegi 39 pontos szint magasabb az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 36 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban tovább javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 16 pontról 23 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete, 2005. január óta mért legmagasabb érték. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 10 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 38 pontos szinten áll, 3 ponttal meghaladva a januári értéket; ez a bizonytalanság enyhe növekedésére utal. A jelenlegi 38 pontos szint éppen akkora, mint az egy évvel ezelőtti érték, és magasabb a két évvel korábbi értéknél (2013 áprilisában 37 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A GVI tanulmánya a magyarországi felszámolások dinamikáját vizsgálja a 2008 és 2014 közötti periódusra a hivatalos közleményeken alapuló, saját építésű adatbázisát felhasználva. A tanulmány elsődleges célja Magyarország különböző adminisztratív szintjein a felszámolások dinamikájának leíró elemzése, valamint a legegyszerűbb módszerekkel a válság által okozott potenciális változás vizsgálata a gazdasági fejlődés metszetében.

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.614) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak.

Következő elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozók hogyan értékelnek különböző intézményeket és közhivatalokat működésük hatékonysága és az általuk nyújtott szolgáltatások minősége alapján. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010. októberi, 2014. júliusi és 2015. januári vállalati konjunktúra-felvételeinek adatain alapul. A megkérdezett vállalkozások véleménye szerint 2015 januárjában a földhivatalok működtek a leghatékonyabban és nyújtották legjobb minőségben a szolgáltatásaikat, a legalacsonyabb értékeléseket pedig a kórházak kapták. Az iskolatípusok közül a főiskolákat és egyetemeket értékelték legjobbra a vállalatok, legrosszabbra pedig a szakiskolákat. A vizsgált időszakok közül a cégek 2014 júliusában értékelték legjobbra az intézmények működését. Ezt követően a vállalkozások véleménye jellemzően romlott, az eredmények 2015 januárjára visszaestek a 2010-es szintre.

A GVI a KKV Körkép négy adatfelvételének (2013. október, 2014. január, 2014. április, 2014. október) keretében a banki hitelfelvétellel és a Növekedési Hitelprogrammal (NHP) kapcsolatban végzett kutatást. Az elemzés mellett nyilvánosságra hozzuk a kutatás háttérszámításait, valamint a GVI adatközlési gyakorlatának megfelelően a négy adatfelvétel egyesített adatbázisát (csv, dta, sav formákban). Ezzel módot adunk bárki számára, hogy tetszőleges számításokat végezzen az általunk lefolytatott vállalati kutatás adatai alapján. Ajánlott hivatkozás: "MKIK GVI (2015): Vállalati hitelezés, beruházási aktivitás és az Növekedési Hitelprogram. A KKV Körkép kutatás négy adatfelvétele, MKIK GVI, Budapest".

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait.

Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambres éves európai konjunktúra vizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételünk eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását. Eredményeinket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során.

Kérjük, hogy szakítson időt kérdőívünk kitöltésére, mely 8-10 percet vesz igénybe. A kérdőív a http://ola.gvi.hu/konjunktura címen érhető el.

A kitöltött kérdőíveket 2015. április 30-ig várjuk!

2014 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerő-piaci döntéseit felmérő vállalati empirikus vizsgálatra. A „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának legutóbbi adatfelvétele során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 7179 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

Az adatok alapján a gazdaság 2014 végén sem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy 2014 rég nem látott növekedést hozott a GDP-ben. A magyar ipari növekedés motorja továbbra is az ipari export és ezen belül a Németországba irányuló export volt.

A létszámváltozásra vonatkozó eredmények alapján 2014-ben folyamatosan nőtt a foglalkoztatási ráta, a versenyszféra alkalmazotti létszáma az első és második negyedévben 2,3, illetve 2,8 százalékkal növekedett. A GVI előrejelzése szerint a 2015-re vonatkozó várakozások alapján a foglalkoztatási egyenlegmutató stagnálására számíthatunk. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint 2015-ben az építőiparban 1,3 százalékponttal, a kereskedelemben pedig 0,9 százalékponttal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a gazdasági szolgáltatások területén 7,5 százalékpontos csökkenést, a döntően exportra dolgozó vállalati körben pedig 9,3 százalékpontos visszaesést valószínűsítünk.

A „KKV Körkép” című kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), azonban a program részletei már hónapokkal korábban ismertek voltak. A KKV Körkép 2014. októberi adatfelvételének keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások 56%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel. A vállalatok leggyakrabban forintban denominált hitellel rendelkeznek, a hitel típusát tekintve pedig forgóeszköz-hitellel, beleértve a bankszámlahitelt is.

A devizakölcsönnel rendelkező vállalatok legnagyobb arányban euró alapú kölcsönnel rendelkeznek. Az euró alapú kölcsönnel rendelkező vállalatok főként exportorientált és jellemzően ipari vállatok, méretüket tekintve pedig középvállalkozások.

Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, több mint felük forgóeszközhitelt. Minden második vállalat legfeljebb 50 millió forintnyi hitelt vett igénybe. A vállalatok többsége szerint 2014-ben nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2013-hoz képest.

2013 végére már 50 ezer olyan diák volt Magyarországon, aki valamilyen vállalatnál tanulószerződéssel gyakorlati képzésben vehetett részt. Ilyen szerződést jellemzően olyan vállalat köt a diákokkal, amely közepes- vagy nagyvállalat, magyar tulajdonban van, az iparban tevékenykedik és a Közép-magyarországi Régióban található. Egyebek mellett ez derült ki az MKIK GVI elemzéséből.