Az augusztusban megjelent magyar makrogazdasági adatok közül kétségkívül a GDP növekedési üteme keltette fel leginkább az elemzők figyelmét. Ez nem meglepő, miután a bruttó hazai kibocsátás jelentősen lelassult, a második negyedévben mindössze 1,4%-os volt a bővülés az egy évvel korábbi szinthez képest. A makroadatok arra utalnak, hogy a reformintézkedések az állami szektor mellett számos egyéb, piaci szektorra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak, ami elsősorban a reálbérek csökkenésén és a fogyasztás visszafogásán keresztül fejti ki hatását. (Júniusban a kiskereskedelmi forgalom 3,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.) Az építőipari termelés csökkenése a beruházások visszafogott alakulását vetíti előre, ami a gazdaság növekedési pályáját hosszabb távon is veszélyeztetheti. A negatív hatásokat a második félévben a kedvezőtlen mezőgazdaságifolyamatok is felerősíthetik. Az ipar, különösen az export ágazatok változatlanul kedvező képet mutatnak, a kivitel dinamikusan bővül, ezzel együtt azonban a gazdaság növekvő mértékben függ az export partnerek gazdasági helyzetének alakulásától. A nemzetközi gazdasági környezet egyelőre kedvező, de a jelek szerint tetőzik az erős európai konjunktúra. A visszafogott fogyasztás és a lassuló gazdaság infláció-mérséklő hatást gyakorolnak, azonban az élelmiszerárak és az olajárak elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése ellentétes irányba hatnak. A Magyar Nemzeti Bank elemzői felfelé módosították az inflációs várakozásokat, 2007-re 7,3% helyett 7,6%-os inflációt, jövőre pedig 3,6% helyett 4,5%-os inflációt prognosztizálnak. Ezzel együtt lefelé korrigálták a jegybanki szakértők a GDP növekedési ütemét, 2007-re 2,5% helyett már csak 2%-os bővülést várnak.

2007 második negyedévében tovább erősödtek a külső és belső egyensúly korrekciójának árnyoldalai, a gazdasági növekedés lassulása és az infláció növekedése. A fogyasztói árak emelkedése 2007 első félévében 8,6% volt, éves szinten pedig 7,5% körül fog alakulni az infláció, ami Lengyelország és Lettország mellett a legmagasabb uniós ráta. A külső egyensúly javulása a nettó export gyors bővülésének köszönhető, ami mögött az ipari termelés dinamikus növekedése áll: 2007 áprilisában az előző év azonos időszakához képest munkanaphatástól megtisztítva 8%-kal bővült az ipari termelés. Ezzel szemben a belső és külső kereslet mérséklődése következtében a szállodaipar nem tudott javítani mutatóin az elmúlt egy év során.

2007. első negyedévére nyilvánvalóvá váltak az államháztartási reform intézkedéseinek – elemzık által már korában megjósolt – negatív makrogazdasági hatásai. A növekedés lelassult, a beruházási aktivitás mérséklődött, az adóterhek növekedése és az infláció gyorsulása csökkentette a reálbéreket, ami a belföldi kereslet visszaesését eredményezte. A kedvezőtlen hatásokat némileg ellensúlyozza az export által vezérelt feldolgozóipari ágazatok teljesítménynövekedése. A bérek ágazati alakulásában a szürke foglalkoztatás visszaszorulásának első jelei fedezhetőek fel. Az intézkedések hatásosságát ugyanakkor ronthatják a növekvő társadalmi különbségek. Az OECD jelentése szerint a fejlett államok közül az utóbbi évtizedben Magyarországon nőtt a leggyorsabban a keresetek közti egyenlőtlenség.

Az utóbbi hetek egyik kedvező makrogazdasági híre volt, hogy a GDP növekedési üteme 2007. első negyedévében kismértékben meghaladta a szakértői várakozásokat. Más mutatók alapján ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb az államháztartási reform keretében hozott intézkedések gazdaságlassító hatása, és a stabilitási kockázatok növekedése. Az ipari termelés dinamizmusa ugyan lényegesen nem mérséklődött, de ez egyre inkább csak a kedvező exportkeresletnek köszönhető, miközben a belföldi kereslet fokozatosan lanyhul. Erre utal az ipar új belföldi rendeléseinek csökkenése, és ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom visszaesése is, ami elsősorban annak tudható be, hogy a reálkereset a vállalkozásoknál az első negyedévben - 8,8%-os infláció mellett - 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdasági beruházások volumene az év első három hónapjában ugyan kismértékben, 0,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ám ez egyelőre csak a 2006-ban elmaradt beruházások pótlásaként értelmezhető. Összességében nőtt a gazdaságnak a külföldi befektetői hangulattól és a külpiaci környezettől való függősége, ami a kedvezőtlenebb belföldi piaci környezettel együtt növeli a gazdaság stabilitási kockázatait.

2007 első negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építőipar szerződésállománya – hosszú időszakot figyelembe véve – nagyon alacsony szintre süllyedt, miközben 2007 második negyedévében az építőipari termelés növekvő dinamikája várható. 2007 első félévét várhatóan továbbra is a foglalkoztatottság bővülése fogja jellemezni, amelyet a munkanélküliségi ráta kismértékő mérséklődése kísér majd.

Magyarország makrogazdasági helyzete és kilátásai vegyes képet mutatnak. Az ipari termelés változatlan, az
export által vezérelt lendülettel, 10% körüli ütemben bővül. Az export szerepe és húzóereje 2006 második
félévében a belföldi értékesítés mérséklődése következtében még jobban felértékelődött. A 2006. évben
legdinamikusabban a jármővek, ill. a gépek, berendezések gyártása bővült. Az építőipart az elmúlt évben az
építkezések számának mérséklődése jellemezte, ezen belül az átlagosnál erőteljesebb visszaesés ment végbe
a fővárosban. A kormányzat megszorító, és kiigazító intézkedései már a második félévben negatívan érinthette
a vállalkozások jövedelmezőségét, ami a beruházási aktivitás jelentős visszaesésében tükröződik. A
beruházások elsősorban a feldolgozó-, az építőiparban és a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégeknél
csökkentek. Az adózásban bekövetkezett változások leginkább az egyéni vállalkozókat sújtották, ezek száma
2006 második félévében 40 ezerrel, közel 6%-kal csökent. A külkereskedelmi mérleg dinamikusan bővülő
forgalom mellett tovább javult. A kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme az utolsó negyedévben a 2-3%-os
szintre mérséklődött. A munkanélküliségi ráta 2006-ban nem mozdult el a 7,5%-os szintről, az aktivitás lassú
ütemben javul.

A 2006-os esztendő utolsó hónapjaiban biztatóan alakult a munkanélküliségi ráta hazánkban, ugyanakkor a munkanélküliek számának csökkenése nem járt együtt az aktív népesség növekedésével. Szintén kedvező, hogy az ipari termelés nem vesztett lendületéből, továbbra is egyenletes és gyors ütemben nő, miközben az ipari termelői árak emelkedésének üteme lassul. Az építőipari termelésben azonban visszaesés tapasztalható, és tovább enyhült a reálbérek növekedése, miközben folytatódott a fogyasztói árak növekedése. A forintnak az év végi erősödés után most komoly veszélyekkel kell szembenéznie: a szakértők nem tartják kizártnak azt sem, hogy a közeljövőben a közös valuta egy egységéért 260 forintot kelljen fizetni, és a jegybanki kamatemelés sem érhet váratlanul. Pozitívumként értékelhető még a szélessávú internet-előfizetések terjedésének folytatódása.

A jövő évre előirányzott adó és járulékemelések negatív hatásait némileg enyhítheti az ipari ágazatok jó teljesítményének folytatódása, amiben továbbra is az export húzóerejének lehet meghatározó szerepe. Szerencsés egybeesés ugyanis, hogy a kiigazítási politika nyereségességet és versenyképességet csökkentő intézkedéseire rendkívül kedvező európai konjunkturális környezetben kerülhet sor. A német Őfo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe (Őfo BCŐ) decemberben rekordmagasságba emelkedett, és a következő fél évre vonatkozó várakozásokban is folyamatos javulás mutatkozik. Kérdéses, hogy legfontosabb üzleti partnerországunk gazdasági fellendülése mennyire képes ellensúlyozni az inflációs kockázatokat, és a növekvő munkaerőpiaci feszültségeket. A fogyasztói árak már 2006 második félévében dinamikusan emelkedtek, és a monetáris tanács várakozásai szerint az infláció számottevő mérséklődésére csak 2007 második félévében lehet számítani. Eurostat adatai alapján hazánkban a munkaképes korú lakosság 61,4%-a jelenik meg a munkaerőpiacon, ami Málta után a legalacsonyabb mutató az Unióban (EU átlag: 70,2%). Emellett a munkanélküliség nem csökkent, az elmúlt egy évben 1százalékponttal 7,4%-ra emelkedett. Az ipari termelés továbbra is 10% körüli ütemben bővül, az építőipar az elmúlt két hónapban kissé lendületre kapott, de a szerződésadatokból kiindulva a rövidtávú kilátások nem javultak. A külkereskedelmi deficit mérséklődése is folytatódott, az export-növekedés üteme euróban számolva megközelítette a 20%-ot. A szálláshelyeken a belföldi vendégforgalom részben ellensúlyozta a külföldi vendégek számának az egy évvel ezelőtti szinttől való elmaradását. Összességében csökkent a vendégforgalom, de a szállásdíj-bevétel kismértékben nőtt.

2006. január-szeptemberi időszakát tekintve a gazdaságot az év közepétől a fejlődési ütem mérséklődése jellemzi. Továbbra is pozitív impulzusok érkeznek a 10% fölötti ütemben bővülő ipari termelés és az utóbbi két hónapban mérséklődő, de változatlanul erőteljes 7%-kal bővülő export ágazataiból. A bruttó hazai termelés a II. negyedévi 4%-ról a ŐŐŐ. negyedévben 3,7%-os növekedési ütemre lassult. Az utolsó negyedévben kedvezőtlen gazdasági hatásai lehetnek a növekvő termelői áraknak, a gyorsuló ütemben növekvő maginflációnak és az kedvezőtlen munkaerőpiaci környezetnek. Ez utóbbihoz várhatóan az adóváltozások is hozzájárulnak A munkanélküliség a harmadik negyedévben 7,5% volt, és a munkavállalási korúaknak 65,4%-a volt aktív. Az építőiparban – egy-két régió kivételével – a termelés stagnálása várható a IV. negyedévben. Élénkebb kereslet a nagyobb alapterületű, üzleti célú épületek iránt mutatkozott az első három negyedben. A külső gazdasági környezet kedvező, bár a müncheni ifo gazdaságkutató intézet az Eurózónában a 2006-ra várható 2,6%-os bővülés után 2007-re már mérsékeltebb, 2,1%-os növekedési ütemet prognosztizál. A államháztartás hiánya 2006 harmadik negyedévében a GDP 7,7 százalékát érte el, és az előző negyedévhez hasonlóan kissé csökkent.

A gazdasági növekedés dinamizmusát továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele biztosítja, az elızetes adatokkal szemben a legfrissebb KSH adatok szerint a GDP-növekedés üteme a II. negyedévben végül elérte, és 0,1 százalékponttal meg is haladta a 4%-os szintet, a fogyasztás ennél szerényebb ütemben erősödött. A külső gazdasági környezet kedvező, az IMF felfelé módosította világgazdasági fejlődési prognózisát, az olaj ára jelentősen csökkent és tartós mérséklődésre is számítani lehet. Az ipar szárnyalását beárnyékolja az erősödő, év végére 6%-ra prognosztizált infláció, ami a munkanélküliség várható növekedésével a reformok recessziós hatásait vetíti előre. A gazdaság várható lassulásának előfutára lehet a beruházások csökkenése a feldolgozóiparban, a kereskedelemben valamint a lakáspiacon. A külkereskedelmi forgalom erősödése - mindkét irányban – folytatódott, a deficit enyhén csökkent. A turizmusban a külföldi vendégforgalom csökkent, a belföldi azonban növekedett. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele a vendégforgalom csökkenése ellenére növekedett. A munkanélküliség 7% fölött maradt, az aktivitás csak nagyon lassú ütemben emelkedik. Továbbra is jelentős problémát jelent a tartós munkanélküliség.