A magyar gazdaságban a világgazdaság folyamatait követve folytatódott a múlt év második felében megélénkült gazdasági növekedés. Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít: az év első kilenc hónapjában mintegy kétszerese volt a kibővített Európai Unióban becsült növekedési ütemnek, és a harmadik negyedévben is 1,8-szeresét tette ki. A tavalyinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Stagnálás-csökkenés tapasztalható ugyanakkor a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban, illetve az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.
A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. Az ipar termelékenysége jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelés. A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat. Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.
A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztói árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utóbbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott.

A magyar gazdaságban augusztusban folytatódott a növekedés, lendülete azonban mérséklődött az előző hónapokhoz képest. Ebben szerepet játszott a bázishatás is, ugyanis az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben augusztusban a (szezonális hatásoktól megtisztított) növekedés tavaly az előző hónaphoz képest élénkült. Ugyanakkor az idén a júliusinál kisebb volt a teljesítmény.
A külkereskedelmi mérleg hiánya több volt az egy évvel korábbinál. Ez egyszeri, részben módszertani tényezőkkel függött össze, a kivitelhez viszonyított relatív hiány pedig csökkent. Az államháztartás hiánya jelentősen nőtt. A foglalkoztatottak száma lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliek száma csekély mértékben emelkedett. A reálkereset stagnált. Az első félévben a nyugdíjak reálértéke nem változott, a gyermeknevelést segítő családi támogatások vásárlóereje 3-4%-kal, a természetbeni társadalmi juttatások volumene pedig több mint egy százalékkal nőtt. Az első háromnegyed évben a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben emelkedtek.
Az ipari termelői árak augusztusban az előző hónaphoz képest a korábbiakhoz hasonlóan kissé emelkedtek. Az építőipari árak utóbbi három hónapban tapasztalt növekedése nem folytatódott, az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban némi mérséklődés volt megfigyelhető. A fogyasztói árak egy hónap alatt az augusztusi csökkenés után szeptemberben mérsékelten növekedtek. Júliusban a külkereskedelemben mind a behozatali mind a kiviteli árak csökkenést mutattak. A mezőgazdasági termékek termelői árai augusztusban mérséklődtek.

A júliusi adatok szerint a gazdaság főbb ágazataiban továbbra is élénk növekedés a jellemző, bár a növekedés dinamizmusában jelentős eltérések vannak. Az iparban az előző hónapokhoz képest mérséklődött a növekedés üteme, az építőiparban számottevő gyorsulás tapasztalható, a mezőgazdaság teljesítménye pedig elsősorban a kalászos gabonák rekordtermése miatt ugyancsak jobb a tavalyinál.
A bruttó hazai termék (GDP) továbbra is élénk, az euró-zónáét kétszeresen meghaladó növekedését a termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok teljesítménynövekedése adja. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a felhalmozás (lényegében a beruházás) nőtt. A belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás növekedése kissé meghaladta a GDP növekedési ütemét, viszont a közösségi fogyasztásnövekedés továbbra is lényegesen lassúbb maradt.
2004. első félévében a külgazdasági folyamatokban folytatódott a 2003. III. negyedévében elkezdődött növekedés. Idén az export és az import volumene egyaránt 18%-kal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. Az időszakon belül az első negyedévben az export, a második negyedévben viszont az import volumene nőtt nagyobb mértékben. Az államháztartás nyolchavi deficitje 1,7-szerese a tavaly azonos időszakinak. A deficitnövekedés több mint 90%-a a központi költségvetésben jelent meg. A foglalkoztatottak száma május–júliusban valamelyest csökkent, a munkanélkülieké pedig kissé emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset január–júliusban a két évvel ezelőtti 12% és a tavalyi 13%-os növekedés után az idén gyakorlatilag változatlan maradt.

A múlt év második felében kibontakozó élénk gazdasági növekedés 2004. nyarán is folytatódott. A bruttó hazai termék (GDP) az I. negyedévben 4,2%-kal, a II. negyedévben 4%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A hazai gazdasági konjunktúra élénkülését elsősorban a javuló világgazdasági körülmények tették lehetővé. A fő piacainkat képező, gazdaságilag fejlett európai országokban ugyanis folytatódott a növekedési ütem erősödése.
Magyarországon a GDP élénkebb ütemű növekedését keresleti oldalról az áruexport és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság további fejlődése szempontjából változatlanul kedvező. A háztartások fogyasztása az idén jóval szerényebb ütemben emelkedett, mint a megelőző években. A reálgazdaságban a 2003 második felében kezdődő élénkebb ütemű növekedés már nem tekinthető átmeneti jelenségnek, emellett a GDP felhasználásának szerkezetében bekövetkező változások a gazdaság jövőbeni egyensúlyi fejlődésének megalapozását szolgálták.
A konjunktúra erősödésében a termelés oldaláról az iparnak volt kitüntetett szerepe. Az ipari termelés az év első felében Magyarország valamennyi régiójában emelkedett. A külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege január–májusban valamivel nagyobb a múlt évinél, az előrehozott import nélkül azonban a tavalyi szintnek felel meg. Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első hét hónapjában a tavaly ilyenkorinak az 1,8-szerese. A hiány 80%-a a központi költségvetésben jelent meg.

A májusi adatok szerint a reálgazdaságban folytatódott a múlt év közepén kezdődő élénk nö-vekedés, amely összhangban áll a világgazdasági tendenciákkal.
A gazdasági növekedésben viszonylag nagy súlyt képviselő ipar dinamikus fejlődését már tartós folyamatnak tekinthetjük. A 2002-es szerény (2,8%-os) növekedés után 2003 első felében 4%-kal, a második felében már a duplájával nőtt az ipari termelés, amit idén az év első öt hónapjában 10%-os növekedés követett. Az ipar új rendelései a dinamikus exportnövekedés folytatódására utalnak. Az ipari konjunktúra az ország valamennyi régiójára jellemző. A folyó fizetési mérleg I. negyedévi hiánya magasabb, mint egy évvel korábban. A passzívum növekményének meghatározó tényezője a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában tapasztalható egyenlegromlás. A hiány finanszírozási feltételei javultak, az idei hiány mintegy felére nyújtanak fedezetet a nem adóssággeneráló források, tavaly – ugyanebben az időszakban – alig harmadát fedezték.
Az államháztartás tekintetében a központi költségvetésben lényegében a várakozásoknak megfelelő a hiány, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege kedvezőbben alakult a prognózisnál. A fogyasztói árak az I. félévben az egy évvel korábbinál gyorsabban nőttek, júniusban kissé mérséklődött a havi áremelkedés üteme.

A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában – a világgazdaság fejlett térségeiben tapasztalt élénkülésnek megfelelően – dinamikus fejlődés jellemezte. Ennek mértéke magasabb volt a vártnál és magasabb az Európai Unió átlagánál is. Ugyanakkor áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a növekedés üteme.
Az iparban a húzóerőt változatlanul az export képviselte; január–áprilisban egyötödével, áprilisban valamivel kisebb mértékben nőtt az ipari kivitel. A belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. Az építőipar áprilisi teljesítménye szintén alatta maradt az első 4 hónapénak. Ebben a hónapban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.
A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje. Az egyenlegromlás közel fele a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában jött létre, további 30%-ra az áruforgalom növekvő passzívuma ad magyarázatot, a maradékra pedig a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlege. Más oldalról, az idei hiány finanszírozása – annak ellenére, hogy a hiány összege nagyobb a tavalyinál – kisebb terhet jelent az ország számára, vagyis a nettó külföldi adósság ez okból kevésbé nőtt, mint tavaly ilyenkor. Szintén jelentősen emelkedett az államháztartás negatív egyenlege. A hiány növekményének több mint 70%-a a központi költség-vetésben alakult ki. Az élénk gazdasági növekedés gyorsuló infláció mellett valósult meg.

A világgazdasági folyamatokkal összhangban 2004 I. negyedévében Magyarországon is folytatódott a múlt év második felében kibontakozó gazdasági élénkülés. A GDP mintegy másfélszer akkora volt, mint az előző év azonos időszakában, amit elsősorban az árutermelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) együttesen jóval az átlagot meghaladó mértékű hozzáadott értéke indukált. A keresleti oldalt vizsgálva a beruházások és az áruexport volumene az I. negyedévben egyaránt közel 20%-kal magasabb értéket ért el, mint tavaly ilyenkor.
A külkereskedelmi áruforgalomban a múlt év második felében kialakuló élénk növekedés az I. negyedévben is fennmaradt, Az első két hónapban az export gyorsabban nőtt az importnál, március-ban az import növekedési üteme valamivel magasabb volt, mint az exporté. A magas márciusi behozatal elsősorban a termelési célú készletek feltöltését szolgálta, de közrejátszott a beruházási célú gépek és a fogyasztási cikkek behozatalának élénkülése is. Idén javult a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege.
A folyó fizetési mérleg a külső pénzügyi egyensúly romlását mutatja. A szolgáltatásoknál és a jövedelemtételeknél mutatkozó egyenlegromlást részben ellentételezte az áruforgalmi egyenleg javulása. A folyó fizetések hiányának közel fele finanszírozható nem adóssággeneráló forrásból. Az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első négy hónapjában közel 40%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A növekményként mutatkozó 148 milliárd forint teljes egészében a központi költségvetésben jelent meg. A kiadások közül az átlagnál sokkal nagyobb ütemben nőttek a szakmai fejezeti kezelésű kiadások (támogatási célprogramok, pl. energiagazdálkodási, útfenntartási és fejlesztési, környezetvédelmi, stb. célelőirányzatok), valamint a kisebb súlyt képviselő, de legnagyobb mértékben emelkedő lakástámogatás kiadáscsoport. Január–márciusban az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelői árak az egy évvel azelőttinél gyorsabb ütemben emelkedtek. Ugyanilyen módon alakultak január–áprilisban a fogyasztói árak is. A gyorsuló infláció hátterében főként a forint gyengülése, több területen az élénkülő kereslet, a tavalyi rossz gabonatermés, illetve a fogyasztást terhelő adók emelése állt.

Januárban folytatódott a múlt év második felében elkezdődött gazdasági élénkülés. Az ipari termelés gyorsuló növekedését az exportértékesítés közel 20%-os felfutása magyarázza, míg a belföldi értékesítés szintje alacsonyabb volt a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző: a feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést a villamosgép- és műszergyártás ágazat mutatott.
A külkereskedelmi forgalom is élénkült januárban. Az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét, melynek hatására a külkereskedelmi passzívum közel a felére csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje mintegy egyötödével mérséklődött a tavalyi értékéhez képest. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte azonban a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2004. január–februárban mintegy 60%-kal többet tett ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg (többletkiadások a központi költségvetési szerveknél). Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is. A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze.

Januárban folytatódott a múlt év második felében elkezdődött gazdasági élénkülés. Az ipari termelés gyorsuló növekedését az exportértékesítés közel 20%-os felfutása magyarázza, míg a belföldi értékesítés szintje alacsonyabb volt a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző: a feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést a villamosgép- és műszergyártás ágazat mutatott.
A külkereskedelmi forgalom is élénkült januárban. Az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét, melynek hatására a külkereskedelmi passzívum közel a felére csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje mintegy egyötödével mérséklődött a tavalyi értékéhez képest. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte azonban a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2004. január–februárban mintegy 60%-kal többet tett ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg (többletkiadások a központi költségvetési szerveknél). Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is. A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze.

2003 második felében élénkült Magyarországon a gazdasági növekedés. A gyorsuló növekedést a termelés oldaláról az ipar, illetve a beruházások alakulása alapozta meg. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely azonban az egyes ágazatokban nem volt egyenletes, sőt jelentős eltérések jellemezték. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak, míg a feldolgozóipar több területén csökkent vagy stagnált az export. Az ipar javuló kilátásaira utal, hogy a megfigyelt ipari ágazatok év végi rendelései számottevően nőttek.
A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0,7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában – az elhúzódó és ke-mény tél miatt – bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződésállomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal. Az államháztartás hiánya bár éves szinten javult, továbbra is magas. Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.
A fő termelői ágazatokban és a külkereskedelmi forgalomban a 2002-es csillapulás után tavaly ismét élénkebb ármozgások voltak, ami vagy az előző évinél nagyobb áremelkedést, vagy a csökkenéssel szemben szinten maradást jelentett. A változások az energia-szektor áralakulásával, a mezőgazdasági, élelmiszeripari termeléssel és értékesítéssel, valamint a forint árfolyamváltozásaival függtek össze.