2008 áprilisban huszonegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra vizsgálatára, amely több mint 12 000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat Magyarországon, ami része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év áprilisban 1145 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A GVI konjunktúra felvétel eredményei szerint 2007 végén, 2008 elején a magyar gazdaságban a növekedés lassulása elérte a mélypontot és megindult egy felzárkózási folyamat, amelyet a vállalkozások kilátásainak javulása és a GDP növekedési ütemének kismértékű növekedése fémjelez. Ezt a fordulatot azonban minden eddiginél jelentősebb bizonytalanság kíséri, amely megmutatkozik a vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és üzleti várakozásaiban is. A 2008. áprilisi felvétel tanulsága szerint az elmúlt fél évben javult a magyar cégek üzleti helyzete, amit a várakozások is követnek: a cégek mind az üzleti helyzet, a jövedelmezőség, és a foglalkoztatottság tekintetében javulásra számítanak a következő fél évben. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy mindez a korábbiakhoz képest kevésbé kedvező külpiaci konjunktúra mellett valósult meg.
Bővebben >>>Az OECD és a (FAO) jelentésének előzetese szerint a világgazdaságban a következő tíz évben a nem csökkennek az élelmiszerárak. Ennek okai: a klímaváltozás, a bioüzemanyagok terjedése, valamint a fejlődő országok által támasztott növekvő kereslet. A mezőgazdasági- és az élelmiszerárak emelkedése a hazai piacon szintén tapasztalható és az MNB a tendencia folytatódását jósolja. Az előzetes gyorsbecslés szerint a hazai GDP növekedését tekintve az eddigi negatív tendencia megfordulni látszik.
Bővebben >>>A nemzetközi gazdasági helyzetben nem történt jelentős változás, az USA-ban kialakult jelzáloghitelpiaci válság következtében továbbra is bizonytalanság jellemzi a pénzügyi piacokat. Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága azonban lendülettel indult neki a 2008-as évnek, a negatív külgazdasági hatások még kevéssé érezhet_k. Idehaza az MNB 6% inflációt prognosztizál erre az évre, 2009-re pedig 3%-ra becslik ennek értékét.
Bővebben >>>A nemzetközi elemzők továbbra is az USA pénzügyi piacán kialakult helyzetre figyelnek és latolgatják annak a világ gazdaságára tett várható hatásait. Idehaza a KSH közzétette a bruttó hazai össztermék 2007-re vonatkozó adatait. Eszerint a GDP növekedés 1,3% volt a tavalyi év során. A növekedés elsősorban az iparnak köszönhető, melynek hozzáadott érték növekedése 6,2% volt.
Bővebben >>>Az Egyesült Államokban kialakult jelzálogpiaci válság, valamint az élelmiszerárak és az olaj árának emelkedése továbbra is rányomja bélyegét a nyugati országok gazdaságának működésére. Bizonytalanság uralkodik az elemzők között a várható következmények megítélésében: kérdéses, hogy az USA gazdasági növekedése lelassul, vagy pedig recessziós állapotba kerül. Nehéz megbecsülni, hogy mennyire fékezi le mindez az Európai Unióban tapasztalható gazdasági növekedést és kétséges, hogy a magyar gazdaságban elkerülhet-e a stagflációs állapot kialakulása.
Bővebben >>>2007 első 11 hónapjában a bruttó átlagkeresetek 8,3%-kal, a nettó átlagkeresetek 2,9%-kal emelkedtek. A fogyasztói árindex 8%-kal növekedett, míg a reálkeresetek szintje átlagosan 4,7%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalomban ennek megfelelően novemberben is folytatódott az év eleje óta megfigyelhető csökkenés.
Bővebben >>>A GDP hazai növekedése 2007 első három negyedévében 1,5% volt, ami a legalacsonyabb az európai országok között és 10 év óta messze a legalacsonyabb magyar növekedési ütem. A hazai növekedés húzóerejét az ipar, ezen belül az exportra termelő feldolgozóipari ágazatok adták. A vállalati szektorban kapacitáskihasználás viszonylag magas szintje mellett – amelyet világosan mutatnak a GVI 2007-es konjunktúra felvételének eredményei - a berázási aktivitás stagnált, illetve az csak kismértékben emelkedett az utolsó negyedévben. A jövőre nézve mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a nemzetközi – ezen belül az európai – növekedési kilátások 2008-ra nézve az ez évinél kevésbé biztatóak lesznek, ami hatással lesz az importkeresletre és így az exportáló magyar cégek értékesítési kilátásaira is.
Bővebben >>>A KSH gyorsbecslése alapján a GDP 2007 III. negyedévében a naptári hatást figyelembe véve 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez viszonyítva 0,3%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. Ezzel a növekedés lassulása talán túllendült a mélyponton. Az építőipari ágazatban június óta erőteljes visszaesés tapasztalható. A szerződésállomány alacsony szintje további csökkenést prognosztizál.
Bővebben >>>A KSH szeptemberben kiadott jelentése szerint a GDP a második negyedévben 1,2%-kal emelkedett, amely évtizedes mélypontot jelent. A gazdasági növekedés mértéke az első félévben – a naptári hatás kiszűrésével – 1,9% volt. Ahogy azt múlt havi tájékoztatónkban elemeztük, a visszaesés elsősorban a megszorító intézkedések következménye. A belső kereslet csökken, ezzel szemben a kivitel jelentősen, a behozatalt meghaladóan emelkedik. Az ipari termelés továbbra is dinamikusan bővül. Jelentősen növekedett az ipari termékek exportja és kiugróan magas a feldolgozóipar rendelésállományának augusztusban tapasztalt növekedése. A kiskereskedelmi eladások értéke továbbra is csökken. Legfőbb export piacunkra, Németországra vonatkozó előrejelzések szerint a gazdaság bővülése némileg lelassul, azonban a kiegyensúlyozott növekedés feltételei továbbra is adottak. A Kopint - Tárki előrejelzése szerint ugyanez a tendencia várható a világgazdaság egészére nézve is.
Bővebben >>>Augusztusban tovább folytatódott a hazai GDP növekedési ütemének csökkenése. A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is kedvező, tart még az erős európai konjunktúra. Az elemzők keresik a nemzetközi tendenciáknak ellentmondó jelenség magyarázatát. A KSH adatai arra utalnak, hogy a reformintézkedések során meghozott költségvetési megszorítások, a közszférában alkalmazott elbocsátások fordítják leginkább lejtmenetbe a mutatót. A reálbérek mértéke és ezzel a háztartások fogyasztása tovább csökkent. Az oktatásban zajló létszámcsökkentés miatt a tendencia valószínűleg még folytatódik. Szintén csökkenő tendenciát mutat továbbra is a kiskereskedelmi forgalom volumenindexe. Az élelmiszerre fordított kiadások nagyjából állandó szinten maradnak, jóval kevesebbet költenek azonban a háztartások ruházati cikkekre és iparcikkekre. Az ipari termelés adatai változatlanul kedvező képet mutatnak. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés.
Bővebben >>>