A GDP növekedési üteme 2005 végére várhatóan - a korábbi mérsékeltebb előrejelzésekkel szemben - eléri a 3,8 százalékot. Az ipari termelés dinamikusan növekszik, augusztusban 6,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül az első nyolc hónapban szembetűnő növekedést ért el a jármű-, a gép- és a műszergyártás. Az építőipari termelés bővülése – részben az útépítések hatására - augusztusban sem hagyott alább, az év első nyolc hónapjában 14 %-os volt a növekedés 2004 azonos időszakához képest. A külső gazdasági hatások közül rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet, a nemzetközi kamatlábak alacsonyak és magas a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ugyanakkor a dinamikus világgazdasággal szemben az euró-övezet lanyha gazdaságán egyelőre nem mutatkoznak az élénkülés előjelei. A forint stabil, az infláció üteme szeptemberben 3,7 % volt. Az egyik legnagyobb kihívást a nemzetgazdaság számára továbbra is az államháztartás hiánya jelenti, aminek
összege a harmadik negyedév végére megközelítette a GDP 5 %-át. A külkereskedelmi egyensúly augusztusban tovább javult, az első nyolc hónapban az export 7, az import 3 %-kal bővült az előző évhez viszonyítva, a folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas. Az idegenforgalom helyzete kedvezően alakult az első nyolc hónapban, 2004-hez képest 5%-kal több vendég 1%-kal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken, amelyek díjbevétele is jelentősen nőtt. A lakosság fogyasztási hitelállományának lassú növekedése mellett kedvezőtlen trend, hogy a kockázatos devizahitelek aránya 2005-ben meredeken emelkedik. Az alkalmazottak létszáma az év első nyolc hónapjában 2004-hez képest alig változott, a reálkereset 6,9 %-kal nőtt a nemzetgazdaságban.

A magyar gazdaság szolid, 4% körüli növekedést ért el 2005. I. félévében. A termelés húzóerejét továbbra is elsősorban a feldolgozóipar, felhasználási oldalról pedig az export adja. A beruházási kedv a II. negyedévben tovább élénkült, ami részben az autóút-építések hatásának tudható be. A kedvező számokat némiképp beárnyékolja, hogy viszonylag nagy a spekulatív jellegű beruházások súlya. A beruházási kedvre és a gazdaság stabilitására is negatív hatást gyakorolhat, ha a költségvetési hiány problémája tartósan megoldatlan marad. A deficit miatt az IMF több ízben is bírálta a fiskális politikát, és jelentéseiben az állami kiadások racionalizálását, a nyugdíj-, egészségügyi és oktatási rendszer reformját sürgeti, valamint egy rugalmasabb munkaerőpiac és az alacsonyabb járulékok kívánatosságát
hangsúlyozza. A munkáltatás költségei egyébként Magyarországon még mindig inkább alacsonyak, azonban az EU országai között hazánkban a legmagasabb a foglalkoztatás járulékos költségeinek aránya. A mezőgazdaságban az idei nyár a szőlőnek nem kedvezett, de a kalászos gabonák termésmennyisége a tavalyi rekordteljesítményt megközelítette, és az elmúlt öt év átlagát jelentős mértékben meg is haladta. A kiskereskedők forgalma az I. félévben a GDP növekedéssel közel azonos ütemben bővült, a fogyasztói árak augusztusban 3,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A 7,2 %-os munkanélküliség az év eleje óta stagnál, az aktivitási arány továbbra is alacsony.

Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2005. II. negyedévében összességében kedvezően alakult a gazdaság helyzete. Az Ecostat legfrissebb gyorsbecslése szerint egyéves visszatekintésben 4 százalékkal nőhetett a bruttó hazai termék, ami az első negyedéves – naptári hatással korrigált – 3,5 százalékos növekedéssel a bővülés gyorsuló tendenciájára utal, miközben az eurózövezetben lassul a konjunktúra. Az év első hat hónapjában az ipari termelés volumene 5,9%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A feldolgozóipari vállalatok továbbra is kedvezően ítélik meg üzleti helyzetüket, és megőrizték a kilátásokkal kapcsolatos optimizmusukat is. Az építőipar 2004. évi lendülete 2005. I. negyedévében folytatódott, májusban a termelés erőteljesen, igaz az előző hónapokhoz képest mérsékeltebb ütemben növekedett. A beruházások volumene kedvezően alakult az első negyedévben, az egy évvel korábbi szinthez képest 6,8 %-os bővülés valósult meg a nemzetgazdaságban. A termék-külkereskedelemben a kivitel májusban is gyorsabban nőtt, mint a behozatal, így tovább csökkenhetett a külkereskedelmi hiány. Január és június között az export értéke 8, az importé 2%-kal nőtt 2004. azonos időszakához viszonyítva. Kedvezően alakult a turisztikai ágazat helyzete; Január-májusban a hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek 7%-kal, a belföldi vendégek 2%-kal több éjszakát töltöttek el, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben 3,7 %-kal emelkedtek, a járműüzemanyagok drágulása azonban a 12 %-ot is meghaladta.

A 2005. I. negyedévben tapasztalt átmeneti javulás után a II. negyedévben az eurózóna bruttó kibocsátása szerényebb, 0,2 % körüli ütemben növekedett amit a harmadik és negyedik negyedévben egyaránt várhatóan a növekedése enyhe, 0,1 százalékpontos gyorsulása követ – állítják az európai kutatóintézetek, köztük a müncheni ifo. A külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében vegyes képet mutat az Európai Unió. Németországban a többi között gondot okoz a működőtőke kiáramlása, csakúgy mint Hollandiában, vagy Svédországban. Magyarországon kedvező a helyzet és várhatóan folytatódik a növekvő trend. Az I. negyedévben a gazdasági növekedés – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan – hazánkban is némileg lassult. Áprilisban az iparban, az építőiparban és a termékkivitelben is élénkülés következett be. A kiskereskedők a január–áprilisi időszak egészében 4 %-kal nagyobb volumenű forgalmat könyveltek el, mint egy évvel korábban, a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalma azonban 3,2%-kal csökkent. A turizmus az év első öt hónapjában fellendült az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A külföldi vendégek ill. vendégéjszakáinak száma jelentősebben a belföldi vendégeké kisé visszafogottabb ütemben emelkedett. A háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai májusban csökkentek, és az átlagos kamatlábak csökkenése
tapasztalható a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek és betéteinek esetében is.

A világgazdaság dinamikus növekedési üteme 2005 első negyedévében kissé csillapodott de még mindig erőteljes a konjunktúra. A növekedésben továbbra is nagy szerepet játszik Kína és az Egyesült Államok változatlanul élénk, expanzív gazdasága, miközben az év első negyedévében a japán konjunktúra is új lendületet kapott. Az Európai Unió gazdasági fellendülését a második negyedév elején is a visszafogott ütemű fejlődés, a versenyképességi gondok és magas munkanélküliség hátráltatja. A müncheni ifo gazdaságkutató intézet szakértők megkérdezésén alapuló felmérése szerint áprilisban az eurózónában tovább mérséklődött a gazdasági hangulat, és egyelőre a várakozások még nem mutatnak a fellendülés irányába. A Németország ipari és kereskedelmi teljesítményét mérő ifo konjunktúra mutató májusban ismét visszaesett, ami a havonta végzett felmérésben már sorozatban a negyedik alkalommal következett be. Az általános pesszimizmus ellenére a német nagy- és kiskereskedőknél a gazdasági kilátások javulásába vetett bizalom viszonylag stabil mutatkozott. A nyomott gazdasági hangulat mellett a makroadatok kissé derűsebbé teszik a kilátásokat. A német GDP az első negyedévben az előző évihez képest 1,1 százalékkal, a 2004 negyedik negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal bővült. A szembetűnő javulás nagyrészt a külkereskedelem élénkülésének tudható be, de részben a munkanapok számának statisztikai hatására is visszavezethető - írja a német DIW. A kutatóintézet előrejelzése szerint az első negyedévi termelés a második negyedévben várhatóan 0,2 százalékkal bővül. Magyarországon 2005 első negyedévében összességében kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók, azonban továbbra is borús a helyzet a költségvetési hiány és a mezőgazdaság versenyképessége tekintetében, továbbá a vállalatvezetők helyzetmegítélése és várakozásai is sok bizonytalanságot tükröznek. Magyarország bruttó hazai terméke 2005 I. negyedévében 2,9 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az ipar 1,4 %-kal, ezen belül a feldolgozóipar 1 %-kal bővült. A külkereskedelemben 2005 első negyedévében a kivitel volumene 8, a behozatalé 5 %-kal bővült 2004 I. negyedévéhez képest. A beruházások volumene 2005 I. negyedévében 6,8 %-kal nőtt, ami nagyrészt az autópálya-építéseknek tudható be.

Februárban az ipari termelés adatai alapján az Európai Unióban mérséklődött a növekedés korábban sem magas üteme. A hazai termelési adatok szerint az ipar termelése – amely elsősorban az exportértékesítésen keresztül kapcsolódik az Európai Unióhoz – februárban követte annak tendenciáját, vagyis itt is mérséklődött a növekedés üteme. Az ipar exportértékesítése februárban stagnált. Az építőipar termelése és a mezőgazdasági termékek értékesítése ezzel szemben dinamikusan nőtt. A kiskereskedelmi forgalomban folytatódott a növekedési ütem lassulása. 2005. februárban az export és az import forintértéke, valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegében változatlan maradt 2004 februárjához viszonyítva. Januárban a külkereskedelmi forintárak csökkentek. A tendencia folytatódása esetén mind a kivitel, mind a behozatal volumenének jelentős, egymáshoz hasonló mértékű növekedésére lehet következtetni. Az államháztartás hiánya az első negyedévben az egy évvel korábbinál valamivel nagyobb volt. A fogyasztói árak lényegesen kisebb ütemben emelkedtek, mint az előző év azonos időszakában, és mind a februári, mind a január–februári adatok szerint idén az ipari és az építőipari termelői árak is kevésbé nőttek, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, a munkanélkülieké emelkedett. A reálkeresetek a versenyszférában is, a költségvetés területén pedig nagymértékben nőttek, az egyhavi külön juttatás januári kifizetésével összefüggésben. Az elmúlt évben – miközben a reálkeresetek mérséklődtek – a nyugdíjak reálértéke érzékelhetően emelkedett, a központi költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent.

2004. IV. negyedévében a gazdasági növekedés Magyarországon kizárólag az ún. bázishatás következtében lassult, míg a világ gazdaságilag fejlett térségeiben a konjunktúra valóságosan gyengült. A hazai növekedés motorja az áruk és szolgáltatások kivitele volt, amely az év egészét tekintve gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A belföldi felhasználás kisebb ütemben növekedett, mint a termelés, az egyensúlyhiány mérséklődött. Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás, míg a felhalmozás növekedésének mértéke meghaladta a GDP-ét.
Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, súlya azonban így is csekély. Az átlagosnál valamivel gyorsabban növekedett még az ipar, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés bruttó hozzáadott értéke. A 2005. januári ipari termelési indexek szerint azonban folytatódott a növekedési ütem decemberben is megfigyelt lassulása. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése januárban mérsékelten nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az új belföldi rendelések csökkentek, az új exportrendelések emelkedtek. A teljes rendelésállomány január végén kisebb volt az egy évvel korábbinál.
A fogyasztóiár-emelkedés üteme februárban tovább lassult. Idén is emelték az árakat adóemelések, de a tavalyinál lényegesen kisebb mértékben. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az államháztartási hiány a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki.

2004-ben a gazdaság fejlődése - összhangban a világgazdasági trenddel - gyorsabb volt, mint a megelőző évben, bár a növekedés dinamizmusa a világ gazdaságilag fejlett térségeihez hasonlóan az év folyamán kissé mérséklődött, melyben szerepet játszik a magas bázis (tehát, hogy a bruttó hazai termék növekedési üteme 2003 második felében is gyors volt). Magyarországon a megelőző évinél gyorsabb gazdasági növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás váltotta ki. A fogyasztói kereslet 2004-ben - eltérően az előző három évtől - lassabban emelkedett, mint a GDP. A GDP felhasználásának szerkezete a gazdaság jövőbeni fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező irányba mozdult el.
A gazdasági növekedés dinamikájának változásában - a termelés oldaláról - az iparnak kitüntetett szerepe volt. Az ipari bruttó termelés 2004-ben számottevően gyorsabban emelkedett, mint a megelőző évben. Az ipar fejlődését az export biztosította. Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezete eltolódott az egyéb építmények (műtárgyak) javára. Kiemelkedően gyors növekedést értek el az úthálózat fejlesztését végző építőipari nagyvállalatok. A mezőgazdaság teljesítménye 2004-ben számottevően emelkedett, elsősorban a kiemelkedően jó gabonatermés következtében. A külkereskedelmi termékforgalom dinamikusan fejlődött. A hiány exporthoz viszonyított relatív nagysága csökkent. Az egyenleg javulásában meghatározó szerepe volt a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének, ahol a kiviteli többlet nagyobb lett a megelőző évinél. 2004-ben az ipari termelői árak, valamint a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari árak lassabban emelkedtek az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági termelői árak az előző évi növekedéssel szemben csökkentek.

Az ipari termelés adatai szerint az Európai Unióban novemberben folytatódott a növekedési ütem lassulása. A hazai növekedés nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően gyors, az Európai Unió 25 tagállama közül, Lengyelország után a második legjelentősebb volt. Novemberben nőtt a magyar ipar belföldi értékesítése is, az első tizenegy hónap átlagában azonban a növekedés teljes egészében az exportértékesítés bővüléséből adódott. Az építőiparban is folytatódott az élénk növekedés, elsősorban az útépítések következtében.
A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben kevésbé nőtt az egy évvel azelőttihez képest, mint októberben. A lassuló növekedés elsősorban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmát jellemezte. Ugyancsak lassult a kiskereskedelmi ágazatba nem tartozó gépjármű-kereskedelmi eladások növekedési üteme.
A folyó fizetési mérleg hiánya a III. negyedévben nagyobb mértékben nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mint az első két negyedévben. Az itt elszámolt áruforgalom deficitje mind a III. negyedévben, mind az első kilenc hónapban együttesen kisebb, a szolgáltatások és a jövedelmek hiánya nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. Január-októberben az export volumene valamivel gyorsabban nőtt, mint a behozatalé, és az ütemkülönbség, a cserearányok csekély romlása ellenére, folyó euróban is megmutatkozott. Jelentősen nőtt az államháztartás hiánya is. Az utóbbi hónapokban a foglalkoztatottak száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélkülieké nőtt. A fogyasztói árak éves emelkedése meghaladta az előző évit, a decemberi elmaradt attól. A reálkereset némileg mérséklődött.

A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen meghaladja az Európai Unióét. A belföldi felhasználás a termelésnél gyorsabb ütemben nőtt, a fejlődés motorja a felhalmozás volt. Emelkedett a fogyasztás is. Az ipari termelés szeptemberi élénkülése legfőbb piacunkon, az Európai Unióban átmenetinek bizonyult, és októberben folytatódott a növekedés ütemének lassulása. A növekedés mértéke lényegében megegyezik az év első tíz hónapjának átlagos ütemével. A tíz havi növekedés motorja az ipar exportértékesítése volt, a belföldi értékesítés mérséklődött. A termelékenység a termelés üteménél gyorsabban nőtt. Az építőipari termelés az épületek építésének csökkenése ellenére, elsősorban az útépítések hatására emelkedett.
A mezőgazdasági termelői árak az utóbbi hónapokban az élő állatok áremelkedésének dacára esnek, ami értékesítési és tárolási nehézségekre utal. A mezőgazdasági reáljövedelem - többek között a támogatások növekedésének hatására - számottevően nőtt az előző évhez képest. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyinál ugyan lassabban, de figyelemre méltó ütemben emelkedett az év első tíz hónapjában. A exporthoz viszonyított relatív külkereskedelmi hiány megegyezett az egy évvel azelőttivel. Az államháztartás hiánya jóval több, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónapban kevesebb, míg a munkanélkülieké több volt, mint az előző év azonos időszakában. Január-októberben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma megegyezett az előző év azonos időszakival.