Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2008 októbere és 2009 májusa között interjús kutatást folytatott Budapesten élő kínai, illetve vietnámi állampolgárokkal. A kutatás célja a kelet-ázsiai vállalakozó migránsok gazdasági tevékenységének feltárása volt. A kutatás elsősorban az enklávé gazdaságban működő vállalkozásokon keresztül közelítette meg a migránsok munkavállalását. Ennek során körvonalaztuk, hogy a kelet-ázsiai vállalkozások milyen szerepet töltenek be a magyar nemzetgazdaságban, hogyan versenyeznek/kooperálnak a többségi társadalom által működtetett vállalkozásokkal, illetve nemzetközi kapcsolathálójuk hogyan katalizálja és határozza meg gazdasági tevékenységüket. A kutatás során továbbá azonosítottunk vállalakozások típusait és az azokhoz köthető üzleti modelleket, stratégiákat így fölmérve az egyes típusosok működésének belső mechanizmusait és külső mozgatóit. Felmértük, hogy a kelet-ázsiai migránsok milyen munkával és vállalakozói léttel kapcsolatos attitűddel, milyen motivációkkal, munkamorállal, ambíciókkal, jövőképpel rendelkeznek. Végezetül a kutatás során hangsúlyt fektetünk annak megismerésére, hogy milyen elvárásaik, igényeik lennének a magyar közigazgatás és gazdasági környezet irányában, milyen pontokon várnának el nagyobb támogatást, hogyan képzelnék el a vállalakozásaikat támogató környezetet.

KKV Körkép címmel a Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők felmérésére. A vizsgálat negyedévente, egymással megegyező mintán zajlik. Minden esetben körülbelül 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt -, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló vállalatot kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhetedik felvételre 2009. január 26. és január 30. között került sor, ekkor 301 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A januári felvételben sor került a béren felül adható természetbeni juttatások, valamint a késedelmes fizetés és lánctartozás vizsgálatára is. Az adatok azt mutatják, hogy 2009 januárjában a megkérdezett vállalatok 84,7%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány gyakorlatilag megegyezik a 2008 januárival. Legnagyobb arányban a legalább 50 fős vállalatok, az építőipar területén működő cégek és a döntően exportáló vállalatok kínálnak természetbeni juttatásokat alkalmazottaiknak.

A vizsgálatban résztvevő vállalkozások 75,3%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben és az üzleti partnerek több, mint egyharmada (36,5%) rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet. A késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 38,9%-át teszi ki. Az eredmények alapján elmondható, hogy a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2009 elején nagyobb mértékű volt, mint 2008 januárjában. A késedelmes fizetés és a lánctartozás problémája legnagyobb arányban a kisebb cégeket, a tisztán magyar tulajdonú vállalatokat és az építőipari vállalkozásokat sújtja.

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők felmérésére. A vizsgálat negyedévente, egymással megegyező mintán zajlik. Minden esetben körülbelül 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt -, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló vállalatot kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhetedik felvételre 2009. január 26. és január 30. között került sor, ekkor 301 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó adatok 2008 negyedik negyedévében a megelőző negyedévhez hasonló drámai mértékű visszaesést mutatnak. A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét kifejező konjunktúramutatók mindegyike jelentősen csökkent, legnagyobb mértékben a termelési szintre vonatkozó index értéke esett. A 2008 harmadik negyedévére jellemző pesszimista várakozások a negyedik negyedévben tovább romlottak, a megkérdezett vállalatok a következő fél évet tekintve sokkal rosszabb helyzetre számítanak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke a felmérés történetének legalacsonyabb értékét vette fel 2009 januárjában. A várakozások tekintetében a vállalkozások véleményének heterogenitása, azaz a Bizonytalansági Index értéke csökkent.

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárban közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt - cég körében, egymással megegyező mintán, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló céget kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhatodik felvételre 2008. októberében került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A felvételben sor került a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálatára is, mely azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a honvédség, az egyetemek, a vámhivatalok és a posta munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a kórházak, a kormány és a parlament munkájával. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez nem változott az utóbbi három évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlődését, és abban is sokan kételkedtek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerő-piaci igényeknek. A korrupcióra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az utóbbi évben a korrupció valamelyest visszaszorult a kis-és közepes vállalkozások körében. A cégek működése és növekedése terén akadályt jelentő szabályozások, adminisztratív, adózási és egyéb feltételek észlelésével kapcsolatban alig történt változás 2005 és 2008 között. Mindhárom évben a magas adóráták jelentették messze a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára. További gyakrabban említett fontos akadályozó tényezők a nem megfelelően képzett munkaerő, a lassú ügyintézés és az adó-jogszabályok.

2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1480 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A GVI októberi konjunktúra-vizsgálata drámai mértékű romlást tapasztalt a magyar vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és legfőképpen rövid távú kilátásaikban, mely jelenség hátterében a pénzügyi válság nyomán bekövetkező reálgazdasági válság áll. Ez a helyzetértékelés még nem teljesen egyöntetű a cégek körében, amit a vállalati bizonytalansági mutató továbbra is magas szintje jelez. A konjunktúra-mutató szinte minden összetevőjében negatív elmozdulás a jellemző: mind a belföldi, mind az export-értékesítés iránti keresletet, valamint az elmúlt hónapok forgalmát is romlónak ítélik meg a válaszadó cégek, és a következő fél évben sem számítanak javulásra.

A cégek a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló konjunkturális kilátásokra, ami az építési- és a gépberuházásokat is a mélybe húzza. Különösen kedvezőtlen az építési beruházások helyzete, amelyek immár öt éve a negatív tartományban mozognak. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében újra negatív fordulat kezd kibontakozni a várható kereslet-visszaesés hatására. Az összes értékesítés 2006 októberétől megfigyelhető romló tendenciája tovább erősödött 2008-ban. A csak belföldre termelő cégek mindössze 26%-ánál nőtt az értékesítés volumene, míg a kismértékben exportálóknál ez az arány 42%, a jelentősebb mértékben exportálóknál pedig 27-30%. Az októberi felvétel egyik tanulsága ezek szerint az, hogy az exportpiacok gyengélkedése okán az export immár nem képes dinamizálni a magyar gazdaságot, sőt a várható visszaesés egyik legfontosabb forrásává vált.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét.

Ezek a vállalati felvételek arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsőoktatás szereplőit, a döntéshozókat, az intézmények vezetőit, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. A rendszer – a piaci alapokra épülő mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor működhet hatékonyan, ha a szereplők egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket.

A GVI kutatásaival ezt a célt kívánja szolgálni, s egyben szeretné elősegíteni a fent vázolt, a felsőoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését.

A kutatás során, 2008. február 6. és április 22. között 3010, illetve 2008 júniusában további 257 személyzeti ügyekért felelős illetékest vagy – kisebb cégek esetében - általános vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen strukturált kérdőív segítségével. A minta tehát 3267 esetet tartalmaz. Az így kapott mintát a gazdasági ág és a létszám megoszlásának együttes figyelembevételével súlyoztuk, ezáltal reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. A 2008 kutatás az Educatio Kht.-vel együttműködésben valósult meg.

2008. áprilisa és júliusa között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében egy 12 ezer vállalkozásra kiterjedő kérdőíves adatfelvétel zajlott le. Ezen kutatás célja az üzleti szektor szakképző iskolát végzettek iránti keresletének egy, illetve négy éven belül várható alakulásának – szakmánként és megyénként, illetve régiónként történő – feltérképezése volt. A kutatás a szakképzett munkaerő iránti kereslet és kínálat megbecsülésén keresztül a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) elé terjesztett, képzési és beiskolázási szerkezetre – közelebbről a 2009/2010-es szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározására – vonatkozó javaslat kialakításához nyújtott támogatást.

A kutatás során egy vállalati adatfelvétel eredményeire alapozva becsültük meg a versenyszektor várható, szakképzett munkaerőre vonatkozó keresletét és összehasonlítottuk a legfrissebb, rendelkezésre álló szakiskolai kibocsátási adatokkal (ezeket a KIR statisztikák alapján számoltuk). A kereslet és a kínálat eltéréseinek meghatározásakor azt az elvet követtük, hogy a lehetséges és a szükséges beavatkozás (a jelenlegi szakiskolai keretszámok csökkentése, illetve növelése) területeit ún. kritikus értékek átlépésével határozzuk meg. A kritikus értékek átlépése (a kínálat és a kereslet nagymértékű eltérése) esetén javasoltuk azt, hogy meg kell, illetve meg lehet fontolni a beavatkozást, a korábban érvényes szakiskolai keretszámok felülvizsgálatát.

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére.

2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme 2007 második negyedéve óta most a legmagasabb. Az ipari termelés 2008 júniusában az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent. 2002 óta először regisztráltak csökkenést ebben az ágazatban, ami részben annak köszönhető, hogy az európai gazdaság lassulása szűkíti a magyar exportlehetőségeket is. Az első félévben összesen 5,6%-kal volt magasabb az ipari termelés volumene, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak 2008 júliusában 6,7%-kal voltak magasabbak, mint 2007 júliusában. Az élelmiszerek és a háztartási energia ára emelkedett átlag feletti mértékben e 12 hónap alatt, a tartós fogyasztási cikkek esetében azonban enyhe csökkenésről beszélhetünk. 2008 második negyedévében 7,6% volt a munkanélküliségi ráta értéke Magyarországon, ami 0,6 százalékponttal magasabb, az egy évvel ezelőtti értéknél. A nemzetközi összehasonlítás során használt, a 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5%-nak felelt meg, ami 1,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél.

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A tizennegyedik felvételre 2008. áprilisában került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. Az alábbiakban a vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó főbb megállapításokat közöljük.

A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének változása vegyes képet mutatott 2008 első negyedévében. A négy vizsgált konjunktúramutató közül kettőnek nőtt, és kettőnek csökkent az értéke ezen időszak alatt. A kis- és közepes méretű vállalkozások rövid távú várakozásait jellemző mutatók sem utalnak egyértelműen optimizmusra, az előző negyedév kedvező várakozásai után 2008 első negyedévében a hat mutató közül kettő visszaesést mutat. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke igen enyhén bár, de csökkent 2008 első három hónapjában. A várakozások körüli bizonytalanság is csökkent kissé az előző időszakhoz képest, de a Bizonytalansági Index értéke még így is az egy évvel korábbi érték felett található.