Milyen nehézségekkel néznek szembe azok a cégek, amelyek ma beruházni akarnak Magyarországon? Milyen hatása van a beruházási kedvre a Növekedési Hitelprogramnak (NHP)? Ezt is vizsgálta az a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által végzett kutatás, amelynek során 2600 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszokból az derült ki, hogy az NHP önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról jövő, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Márpedig a cégek irányítói szerint ezek a leginkább gátló tényezők.

Az online média megfigyelése a beruházási aktivitás előrejelzésére is felhasználható. A GVI új kutatásában ennek lehetőségeit mérte fel. A beruházásokhoz kapcsolódó szavakat tartalmazó több mint 12 ezer cikk tartalomelemzése alapján meghatároztuk azokat a cikk-típusokat, amelyek leginkább segítenek abban, hogy előre lehessen jelezni a beruházások, és ezen belül a versenyszektor beruházásainak várható alakulását. Az absztrakt, jogi témákat tárgyaló cikkek mellett az origo.hu-n és a vg.hu-n megjelenő cikkek érdemelnek ebből a szempontból kiemelt figyelmet.

"Túl a válság második hullámán: javuló várakozások - csökkenő bizonytalanság" címmel foglalhatók össze az MKIK GVI 2014. áprilisi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei. A vizsgálat eredményei a pozitív irányú változások erősödését jelzik, a konjunktúramutató értéke nőtt és elérte 2011. áprilisi szintjét. Az index értékének emelkedése a vállalatok üzleti helyzetére és rendelésállományára vonatkozó várakozások javulásából származik, ezt a beruházási aktivitás alacsony és csökkenő szintje kíséri. A munkaerő-keresletre vonatkozó várakozások szerint a következő fél évben a hosszú stagnálás után a munkaerő-kereslet bővülésére számíthatunk a magyar versenyszektorban.

Az MKIK GVI "Tendenciák és életutak a szoftveriparban" című friss tanulmányában a szoftveripar aktuális jelenségeit vizsgálja. Az elemzés azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen tendenciákat figyelhetünk meg az ágazat mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik a szoftveripar későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata "élettörténetének", jellemzőinek bemutatására is.

Az MKIK GVI friss tanulmánya szerint a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyeit javítja az érdeklődési körnek megfelelő szakmaválasztás. Emellett a jó tanulmányi eredmények, a nyelvtudás és az érettségi megszerzése is hozzásegíti a szakképzett fiatalokat a munkaerő-piaci boldoguláshoz. A munkanélkülivé válás esetében fontos a családi háttér hatása, miközben ezt a kockázatot csökkentik a továbbtanulási ambíciók, az idegen nyelvismeret, a jó tanulmányi eredmények, az érettségi megszerzése és a megfelelő szakmaválasztás. A szakmaszerzés utáni továbbtanulás előnyös - rövid távon a magasabb bérek, hosszabb távon pedig a stabilabb munkaerő-piaci helyzet miatt. A műveltség, a nyelvtudás megszerzése és a tanulási készségek elsajátítása tehát nagyon fontos a szakképzettek későbbi munkaerő-piaci boldogulása számára.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010 óta végzi negyedévenkénti konjunktúra-kutatását, amelyre idén januárban tizenhetedik alkalommal került sor. Az adatfelvétel során 400 cég vezetője számolt be a vállalatát övező üzleti klímáról. A 2014. januári adatfelvétel eredményei arra mutatnak, hogy az előző negyedévhez képest javult az üzleti bizalom a magyar vállalkozások körében.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából 2013-ban kérdőíves felmérést készített az Európai Unió és az USA közötti tervezett szabadkereskedelmi egyezmény megítéléséről. A kutatás a magyarországi vállalatoknak a szabadkereskedelmi egyezményről kialakított véleményét mérte fel. Az egyezmény egy kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amely az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között jönne létre, hogy a meglévő kereskedelmi akadályokat lebontsák, a különböző technikai, műszaki, jogi szabályozásokat egymással harmonizálják. A felmérés során 242 cég online töltötte ki a kérdőívet, 231 céget pedig az MKIK GVI által megbízott adatfelvevő munkatársak kerestek fel telefonon. Így összesen 473 vállalat került a mintába.

Jelen elemzésben arra fókuszáltunk, hogy hogyan tér el az importtevékenységet és/vagy exporttevékenységet folytató, illetve az USA-val bármilyen kapcsolatot létesítő vagy nem létesítő vállalatok véleménye a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Az eredmények szerint a tervezett szabadkereskedelmi egyezmény a vállalatok viszonylag széles körében ismert: a megkérdezettek 57%-a már hallott róla. A vállalatok szerint az egyezmény megvalósulása esetén annak hatásai inkább a releváns ágazati környezetben jelennének meg, mint a saját vállalkozásuk esetében érvényesülnének. Mind az ágazati, mind a saját vállalati környezetben a cégek többsége nem számol azzal, hogy egy ilyen egyezmény akár pozitív, akár negatív hatást gyakorolna. Az amerikai érdekeltségű vállalatoknál mind az ágazati, mind a saját vállalati környezet esetében a pozitív várakozások dominálnak, ebben a csoportban kevesebb a bizonytalanok, a hatást nem feltételezők és a negatív következményekkel számolók száma. Az utóbbi eredmények azonban az alacsony esetszám miatt nem általánosíthatók, fenntartással kezelendők.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a KKV Körképben 2013 októberében a harminchatodik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. A 2013. októberi felvétel során 299 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

Az eredmények szerint 2013 harmadik negyedévében pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Minden jelenlegi helyzetre vonatkozó indikátor növekedést mutatott az előző időszakhoz képest. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások negatív kilátásokat jeleznek, hiszen ezek mind csökkentek. Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értéke csökkent, így 2013-as jelentős emelkedése negatív fordulóponthoz ért. A Bizonytalansági Index értéke csökkent az előző időszakhoz képest, vagyis a vélemények különbözősége mérséklődött a kkv-k körében a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.

2013 októberében harminckettedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3.514 cégnél töltötték ki kérdőívünket.

A GVI Konjunktúra Mutató az áprilisi +14 pontról, csaknem 10 pontos növekedést követően +23 pontra emelkedett. Ez közepesen magas értékként jellemezhető, utoljára 2010-ben állt hasonló szinten az indikátor. A bizonytalansági mutató értéke ezzel együtt nagyon magas, 55 pontos szinten áll. Ez utóbbi arra utal, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az erre az évre jellemző pozitív tendenciák megítélése. Sok vállalkozás üzleti helyzete nem javult, és várakozásaik sem pozitívak. Mindemellett a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI konjunktúra-vizsgálat adatai - az idei és a következő évet övező nagyfokú bizonytalanság közepette - emelkedő GDP-növekedési ütemet vetítenek előre

A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok Magyarországon nagyon sokrétűek, országos szinten gyakran nem egységesek. Írásunk ezen folyamatok elemzésének segítségével próbálja felrajzolni a magyarországi régiók társadalmi és gazdasági fejlettségét bemutató profiljait. Ez jelenti egyrészt a régiók helyzetértékelését és összehasonlítását, másrészt belső tagoltságuk feltárását, mivel a régiók sem tekinthetők homogénnek. Mindez jól szemléltethető az országos átlag százalékában mért, egy lakosra jutó GDP értékeivel.

Közép-Magyarországot a többi régióhoz képest hatalmas fejlettségbeli előny jellemzi, minden más régió egy főre jutó GDP-je messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. Az egyik különösen rossz helyzetű régió Dél-Alföld, ezen belül is Békés a rendszerváltás óta az egyik leginkább leszakadó megye. Békés megye rendszerváltást követő gazdaság- és társadalomtörténetét a nehezen megközelíthető lokális munkaerő-piacok, az alacsony beruházási ráta, az alacsony vállalkozás-sűrűség, a külföldi cégek hiánya, a magas és az országos értékeket rendre meghaladó munkanélküliségi ráta, az országosnál alacsonyabb várható életkor, az elvándorlás és elnéptelenedés, a lakosság relatív jövedelmi helyzetének romlása jellemzi.