A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2006-ban kutatást végzett az egyetemi honlapokon elérhető információk feltérképezésére. Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar felsőoktatási intézmények oktatói mennyire tartják fontosnak, hogy elérhetőségeiket, tudományos munkájukat, vagy akár tansegédleteiket közzétegyenek az interneten, ezekkel az információkkal segítve azokat a hallgatókat és érdeklődőket, akik felkeresik az egyetemi honlapokat. A kutatás második szakaszára 2010-ben került sor, ekkor azt kíséreltük meg felderíteni, hogy az elmúlt évek folyamán hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége, történt-e előrelépés a honlapok információtartalmát tekintve.

A kutatás témájának és céljának megfelelően az adatgyűjtés kizárólag interneten keresztül történt, az elemzés alapjául szolgáló adatbázist a tanszéki honlapokon megtalálható információk képezik. Az adatgyűjtés 2010. december 1. és 2011. január 6. között zajlott le.

Az elemzés alapját azok a magyarországi egyetemek képezik, amelyeken működik közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, vagy gazdálkodástudományi kar. E leszűkítés oka, hogy a gazdasági jellegű képzések nagy népszerűségnek örvendenek, illetve Magyarországon több városban és egyetemen folyik gazdasági képzés, így nagy elemszámú és változatos mintán végezhettük el az elemzést. A vizsgáltba így tizenegy magyar egyetem került be, illetve – hogy a kapott eredmények értelmezhetőek legyenek – bevonásra került a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), mint magyar főiskola, a krakkói Uniwersytet Jagielloński (UJ), mint Magyarországhoz hasonló fejlettségű ország egyeteme, illetve az egyesült államokbeli Stanford Egyetem. Ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a gazdasági karai képezik a viszonyítási alapot, mellyel összehasonlíthatóvá válik a magyar egyetemek honlapjainak információtartalma.

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A huszonnegyedik felvételre 2010 októberében került sor, ekkor 304 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A közhivatalokkal és intézményekkel való elégedettség felméréséből az derült ki, hogy a cégvezetők legkevésbé a parlament, a kormány és a kórházak munkájával elégedettek, de fontos kiemelni, hogy az első két intézmény megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt évhez képest. A legnagyobb elégedettséget a vám- és földhivatalok, az APEH és a posta munkájával kapcsolatban mértük. A legjelentősebb emelkedés a különböző iskolatípusok körében figyelhető meg, a rendőrség és a honvédség munkájáról alkotott vélemények pedig negatív irányban módosultak az elmúlt tizenkét hónap során. A cégvezetők véleménye alapján a jogszabályi és adminisztratív környezet pozitív irányba változott az elmúlt év során, főleg az adózás kapcsán figyelhető meg a cégvezetői vélemények javulása, ugyanakkor az oktatási rendszerről továbbra is rossz véleménnyel vannak. A cégvezetők érzékelése alapján tovább erősödött a korrupció az elmúlt év során a kis- és közepes vállalkozások körében. Ugyanakkor fontos változás, hogy négy év óta először csökkent a korrupcióval szembeni tolerancia. 2010 októberében továbbra is a magas adóráták, az állami hivatalok lassú ügyintézése és korrupt működése, valamint a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz leginkább problémát a kkv-knek, míg legkevésbé az exporthoz szükséges nyomtatványok, a vámügyintézés és a tűzvédelmi szabályozás akadályozza működésüket.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a Nemzetgazdasági Minisztériummal, illetve jogelődjeivel 2005 óta végzi a magyar vállalkozások várható munkaerő-keresletét és rövid távú üzleti kilátásait vizsgáló kutatását. A rövid távú munkaerő-piaci prognózis legújabb állomásaként 2010. szeptember 6. és október 22. között hatodik alkalommal került sor az empirikus vizsgálatra az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK GVI együttműködésében. Az idei felmérés eredményei 7550 vállalat adatain alapulnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a gazdasági válság erőteljes negatív hatást gyakorolt a magyar gazdaságra, a versenyszféra 2010-ben már kilábalni látszik a krízisből. A vállalatok kedvezőbben ítélték meg üzleti helyzetüket, mint 2009-ben – lényegében az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik teljesültek. A 2011-re vonatkozó üzleti várakozások szinte már a válság előtti képet mutatják – a vállalatok közel akkora optimizmussal tekintenek a következő évre, mint ahogyan azt 2007-ben tették. Az adatokból az is látszik, hogy a gazdasági válság hatásainak kiteljesedése folytán a részmunkaidőben foglalkoztatott munkaerő alkalmazása gyakoribbá vált a vállalatok körében. Emellett a szakképzettek és a diplomás szellemiek iránti kereslet nőtt 2009-hez képest, és 2011-re is további növekedés várható.

2010 októberében huszonhatodik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 1869 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Bár 2010 októberében ismét a pozitív tartományban tartózkodik, tehát javulást mutat a GVI konjunktúramutatója, a 2010. áprilisi eredményekhez képest mégis mérséklődő optimizmusról beszélhetünk. Ennek oka a magyar vállalkozások közeljövőre vonatkozó várakozásainak romlása. A pozitív tendenciák lassú terjedésére utal a GVI Bizonytalansági Mutató értékében megmutatkozó némi csökkenés is: az áprilisi 46,1 pontról októberre 45,5 pontra süllyedt ez az érték.

Az eredmények azt mutatják, hogy a várható munkaerő-kereslet tovább erősödött április óta. A beruházások várható alakulása terén nem folytatódik a tavaly október és 2010 áprilisa között megfigyelhető javulás, inkább a beruházási aktivitás stabilizálódása várható. A cégek októberben a rendelésállomány kismértékű csökkenésére számítanak, ami a recesszióból való kilábalás időszakának elhúzódására utal. A kapacitáskihasználtság szintje nőtt az elmúlt fél évben, azonban még így sem éri el a válság előtti szintet, és elmarad az 1998-2010-es időszakban megfigyelt értékek többségétől is. Az exportértékesítés volumene az elmúlt félévben továbbra is gyors növekedést mutatott.

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének és rövid távú kilátásainak feltárására, valamint az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt cég körében végzünk kérdőíves felmérést. A mintába került kis- és közepes cégek reprezentálják a teljes KKV-szektor gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2010 második negyedévében a KKV-k konjunktúraindexét alkotó mutatók közül a jelenlegi és múltbeli helyzetre vonatkozó mutatók enyhén emelkedtek, ugyanakkor a jövőre vonatkozó várakozások nem ilyen egységesek. A várható üzleti helyzet, a termelési szint és a jövedelmezőség mutatója emelkedett, viszont a várható létszámnövekedés, a kapacitáskihasználtság és a beruházási aktivitás mutatója az előző negyedéves emelkedés után csökkenni kezdett. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 júliusában 0,0231 volt, ami lényegében stagnálást jelent az áprilisi 0,0251-es értékhez képest. A vállalkozások véleményének heterogenitását mérő Bizonytalansági Index ezzel szemben határozottan emelkedett, értéke 2010 júliusában 0,41 volt.

2010-ben harmadik alkalommal került sor az MKIK és az MKIK GVI szakiskolai kutatására, melynek keretében egy 4500 vállalkozásra és közintézményre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel zajlott le 2010 tavaszán az MKIK GVI szervezésében. A kutatás célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. A kereslet és kínálat összevetésén keresztül pedig a 2011/2012-es szakképzési beiskolázási keretszámokra tesz javaslatot.

Az adatok azt mutatják, hogy összességében országosan, a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás-kibocsátásra lehet számítani, ami azonban jelentős szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött és az országos túlkínálati adat mögött jelentős részben néhány magas túlkínálatú szakma áll. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat és -kereslet 2013-2014-es országos szakmánkénti eltérésének becslése azt szemlélteti, hogy drasztikus mértékben eltérő munkaerő-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is. Ez által kiderül, hogy sok esetben olyan szakmákban is túl kevés frissen végzett szakmunkás helyezkedik el, amelyekben jelentős a munkaerő-piaci hiány. Ezt a jelenséget úgy jellemezhetjük, hogy egyszerre áll fent szakmunkáshiány és túlkereslet ugyanabban a szakmában.

MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében a válság kezdetétől részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2010 első félévében jelentős pozitív munkaerő-piaci fordulat következett be Magyarországon: a munkanélküliség a 2010. februári mélypont óta szinte folyamatosan csökken, és a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya is számottevően mérséklődik. A pozitív tendenciában szerepet kap a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus szezonálisan változó munkaerő-igénye is, de ez nem magyarázza meg a javulás teljes egészét, így elmondható, hogy valódi trendforduló következett be.

Az álláskeresők számának és arányának országos változása számottevő területi különbségeket takar. 2010 első negyedévében még a mezőgazdasági karakterű alföldi, illetve a turisztikai profilú balatoni kistérségekben javult leginkább a munkaerő-piaci helyzet, májusban és júniusban azonban már az exportorientált feldolgozóipari vállalkozásokat koncentráló nyugati és észak-dunántúli országrészben is csökkent a munkanélküliség. Némileg meglepő eredmény, hogy a fővárosi agglomerációban még egyáltalán nem észlelhetők a pozitív változás jelei, tehát úgy tűnik, ez a munkapiac késve reagál mind a pozitív, mind a negatív konjunkturális hullámzásokra.

A kedvező munkaerő-piaci változások közül kiemelendő, hogy az álláskeresők arányában végbemenő területi kiegyenlítődés tovább folytatódott, és ez immár az elmaradottabb kistérségekben tapasztalható javulásnak, nem pedig a kedvezőbb helyzetű országrészek visszaesésének köszönhető.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. (GVI) 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában kérdőíves kutatást folytatott több mint 300 magyarországi vállalkozás körében, amelynek középpontjában a vállalatok üzleti helyzetének és a gazdasági válságra adott reakcióinak vizsgálata állt. A 2009. márciusi adatfelvételre a Kopint-Tárkival közösen és részben a HVG támogatása mellett került sor. A kutatás célja a gazdasági válság magyarországi hatásainak feltérképezése, valamint az e hatások kivédésére tett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatelemzés eredménye szerint a vállalatok üzleti helyzetét jellemző konjunktúramutató 2009 márciusa és júniusa között csak igen kis mértékben javult, 2010 márciusára viszont jóval erőteljesebb pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A nagyobb létszámú vállalatok mindhárom kérdezési időpontban jobb üzleti helyzetről számoltak be, mint a kisebb cégek. A válság első kilenc hónapjában főként az exportáló vállalatok üzleti helyzete és kilátásai romlottak, 2010 márciusában viszont a nagyobb exporthányad már jobb konjunkturális helyzetet valószínűsített.

A kutatás során megvizsgáltuk azokat a válságkezelő intézkedéseket is, melyek segítségével a vállalkozások a válság rájuk gyakorolt negatív hatásait igyekeztek kivédeni. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalatok 2009 júniusára már általában kiválasztották az alkalmazandó intézkedéseket, és ezen a későbbiekben többnyire nem változtattak. Az exportáló vállalatok körében mindhárom időpontban magasabb volt az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők között. Az alapvetően jó konjunkturális helyzetű vállalatok a válság közepette is képesek voltak hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű lépéseket tenni, valamint kormányzati forrásokat mozgósítani, és ezeket sikeresen alkalmazták a válság hatásainak kivédésére. A rosszabb üzleti helyzetben levő cégek – melyeknek a válság sok esetben a létét fenyegette – viszont általában a rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén tudtak leghatékonyabban védekezni a válság kedvezőtlen hatásai ellen.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. (GVI) 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában kérdőíves kutatást folytatott több mint 300 magyarországi vállalkozás körében, amelynek középpontjában a vállalatok üzleti helyzetének és a gazdasági válságra adott reakcióinak vizsgálata állt. A 2009. márciusi adatfelvételre a Kopint-Tárkival közösen és részben a HVG támogatása mellett került sor. A kutatás célja a gazdasági válság magyarországi hatásainak feltérképezése, valamint az e hatások kivédésére tett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatelemzés eredménye szerint a vállalatok üzleti helyzetét jellemző konjunktúramutató 2009 márciusa és júniusa között csak igen kis mértékben javult, 2010 márciusára viszont jóval erőteljesebb pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A nagyobb létszámú vállalatok mindhárom kérdezési időpontban jobb üzleti helyzetről számoltak be, mint a kisebb cégek. A válság első kilenc hónapjában főként az exportáló vállalatok üzleti helyzete és kilátásai romlottak, 2010 márciusában viszont a nagyobb exporthányad már jobb konjunkturális helyzetet valószínűsített.

A kutatás során megvizsgáltuk azokat a válságkezelő intézkedéseket is, melyek segítségével a vállalkozások a válság rájuk gyakorolt negatív hatásait igyekeztek kivédeni. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalatok 2009 júniusára már általában kiválasztották az alkalmazandó intézkedéseket, és ezen a későbbiekben többnyire nem változtattak. Az exportáló vállalatok körében mindhárom időpontban magasabb volt az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők között. Az alapvetően jó konjunkturális helyzetű vállalatok a válság közepette is képesek voltak hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű lépéseket tenni, valamint kormányzati forrásokat mozgósítani, és ezeket sikeresen alkalmazták a válság hatásainak kivédésére. A rosszabb üzleti helyzetben levő cégek – melyeknek a válság sok esetben a létét fenyegette – viszont általában a rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén tudtak leghatékonyabban védekezni a válság kedvezőtlen hatásai ellen.

2010. áprilisában immár huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1640 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A tavaly októberi eredmények után, melyek alsó fordulópontot jeleztek a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 áprilisában jelentős mértékben felerősödött a korábbi pozitív tendencia és a GVI Konjunktúra Mutató értéke +14,8%-ra emelkedett. Bár a gazdasági válság hatása több részmutató esetében továbbra is megfigyelhető, a vállalatok jelentős részénél már nőtt a termelési volumen és a rendelésállomány, valamint javultak az üzleti várakozások. Tovább erősödött a várható munkaerő-kereslet és a beruházások várható alakulása terén is számottevő javulást mutatnak az adatok. A pozitív kép azonban korántsem egyértelmű: a GVI Bizonytalansági Mutató értéke jelentősen nőtt október óta, tehát a derűlátó vállalati várakozások mellett továbbra is jól érzékelhetően jelen vannak olyan vállalatok véleményei, amelyek kifejezetten rossz helyzetről számoltak be.