Áprilisban a fogyasztói árak változása rácáfolt a korábbi piaci várakozásokra, és a dezinfláció folytatódása helyett kismértékben emelkedett az árszínvonal. Az infláció csökkenésének a megtorpanásában szerepet játszott a belsõ fogyasztás dinamikus növekedése. Ez nem csak a bérkiáramlás miatt megugrott lakossági vásárlásoknak a következménye, hanem a költségvetési szektor elsõ négyhavi nagy költekezési hajlandóságának. Az élelmiszerárak ismételt emelkedése is nagy súllyal esett latba az árindex tendenciájának megfordulásában.
Az élénkülés jeleit mutatja az ipari termelés, melynek késõbbi változásait azonban jelentõsen befolyásolhatja a külsõ konjunktúra alakulása. Az új rendelések mértéke – bár fokozatosan csökkenõ mértékben, de - még márciusban is elmaradt az egy évvel korábbi szinttõl, és a teljes rendelésállománnyal is hasonló a helyzet.
Az ipari dinamika meglehetõsen egyenlõtlenül oszlik el az egyes régiók között: az elsõ negyedévben (éves összehasonlításban) 8 megyében visszaesés tapasztalható, míg Zalában és Somogyban (ahol viszonylag alacsony volt a bázis) 30% feletti volt a növekedés. Márciusban a köz- és magánszférában egyaránt folytatódott az elsõ két hónapra jellemzõ bérdinamika, a reálkeresetek a negyedév során 11,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az ágazatok közül a pénzügyi tevékenység bérszintje emelkedett a legkevésbé, a közigazgatásban azonban 46%-ot meghaladó mértékû volt a növekedés. A vártnál kedvezõbben alakultak az elsõ negyedéves külkereskedelmi adatok. 2002-ben hónapról hónapra mind a kivitelben, mind a behozatalban a forgalom bõvülése tapasztalható így a mérleg hiánya is jóval kisebb a tavaly ilyenkor mért adatnál. Az elsõ negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) a KSH elõzetes jelentése szerint 2,9%-kal emelkedett, ami elmaradt a várakozásoktól.

2002. elsõ két-három hónapjának az adatai arra utalnak, hogy a termelés növekedésének majdnem két éve tartó csökkenése, majd a múlt év utolsó hónapjaiban kifejezetten visszaesése talán véget ért. Az ipari termelés februárra ismét pozitív tartományba került, elsõsorban az ipari export ismételt növekedésnek indulása következtében. Az ipar belföldi értékesítése továbbra is csökken. Folytatódott, sõt erõsödött az építõipar teljesítményének lendületes emelkedése, részben a lakásépítések, részben az infrastrukturális beruházások bõvülésének köszönhetõen. Márciusban tovább csökkent a fogyasztói árindex, az elõzõ évhez képest már mindössze 5,9%-ot tett ki, ami éves szinten 6,2%-os átlagos áremelkedést jelent. Az árindex csökkenését nagyban befolyásolta az élelmiszerárak emelkedésének jelentõs csökkenése, amelyet a mezõgazdasági felvásárlási árak mélyrepülése okozott. A mezõgazdasági árak január-februárban folyó áron kb. 10%-kal alacsonyabbak voltak, mint 1 évvel korábban, amikor az áremelkedési hullám (25-26%-os emelkedéssel) tetõzött. A felvásárlási árak ciklikus – és nagy kilengéseket mutató – ingadozásainak eddigi tapasztalatai alapján feltételezhetõ, hogy az élelmiszerárak növekedésének gyors csökkenése hamarosan megfordul, ami a fogyasztói árindex csökkenését is fékezi. Az MKIK-GVI mind éves szinten, mind decemberre 5,5-5,7%-os fogyasztói árindexet vár (a havi és a fõbb termékcsoportokra vonatkozó számítások az intézetben megtalálhatók). A gazdaság külsõ egyensúlya a folyó fizetési mérleg némi romlása ellenére stabil. A költségvetés helyzetével külön mellékelt írásunk foglalkozik.

Utolsó Havi Tájékoztatónk óta jelentette meg a KSH a 2001. évi elõzetes GDP adatot. Ez nagyjából megfelelt a várakozásoknak: az utolsó negyedévben 3,3%-kal nõtt a magyar gazdaság teljesítménye, az egész évben pedig 3,8%-kal. A növekedés negyedévrõl-negyedévre lassult. Az ipari termelés hozzáadott értéke az utolsó negyedévben több mint 3%-kal csökkent. Az ipari termelés csökkenése ez év januárjában is folytatódott, a feldolgozóipar kibocsátása 1,1%-kal esett vissza, ezen belül az exporté 1,3%-kal. A külkereskedelmi forgalom értéke is csökkent januárban az 1 évvel korábbihoz képest. Mivel a kivitel kevésbé esett vissza, mint az import, a külkereskedelmi hiány valamelyest alacsonyabb volt, mint 2001. januárjában. A folyó fizetési mérleg hiánya meghaladta az elõzõ év januárit. Folytatódott a fogyasztói árindex csökkenésének gyors üteme: a fogyasztói árindex éves szinten februárban már csak 6,2% volt, a januári 6,6% után. A fogyasztói árak alakulását nagyban befolyásolta a mezõgazdasági felvásárlási árak zuhanása. 2002. januárban az utóbbiak 22,1%-kal (!) voltak alacsonyabbak, mint 1 évvel korábban. Ez azt jelzi, hogy lassan végéhez közeledik a mezõgazdasági felvásárlási árak lefelé tartó hulláma, mivel ilyen alacsonyan hosszú távon a felvásárlási árak nem tarthatók. Az ipari termelõi árak is tovább mérséklõdtek februárban (2001. februárjához képest 2,3%kal), ezen belül a belföldi értékesítés árai 1%-kal növekedtek, az exportárak viszont 5%-kal csökkentek, ami az exportálók jövedelmezõségének romlását jelzi. A keresetek jelentõs mértékben emelkedtek januárban: a költségvetési szférában 30, a versenyszférában 14%-kal haladták meg a nominális keresetek az 1 évvel korábbit.

Havi Tájékoztatónk lezárása után adja ki a KSH a gazdasági teljesítmény két fontos mutatójának, a GDP utolsó negyedévi és éves adatait, valamint a beruházás utolsó negyedévi növekedésének mutatóit. Ezek ismerete nélkül nehéz a tavalyi évrõl átfogó értékelést adni. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság – a csökkenõ növekedési ütem ellenére – 2001-ben viszonylag jó évet zárt. Az ipari termelés 4%-kal, az export 10%-kal növekedett, a regisztrált munkanélküliek aránya a 2000. évi végi 6%-ról 5,6%-ra csökkent. Mindazonáltal a foglalkoztatottak száma a múlt év utolsó negyedében mintegy 50 ezerrel alacsonyabb volt, mint 1 évvel korábban, mivel közben emelkedett a gazdaságilag inaktívak (a munka világából kilépettek) száma és aránya. Mind a külkereskedelmi, mind a folyó fizetési mérleg egyenlege javult valamelyest, annak ellenére, hogy az MNB visszamenõleg módosította a fizetési mérleget. A korrigált adatok szerint a 2000. évi egyenleg az eredetinél valamivel (kb. 2000 millió euróval) kisebb, a 2001. évi mérleg viszont több mint 700 millió euróval nagyobb lett. A költségvetés hiánya sem haladta meg az (elõzetes) GDP 3%-át. Problémát jelent viszont, hogy jelenleg a gazdaság releváns költségvetési elõirányzatok nélkül mûködik, mivel 2000-ben – az elõirányzottnál lényegesen magasabb árindex miatt –a bevételi elõirányzat nominális összege magasabb lett annál, amennyi a 2002. évre vonatkozó költségvetési törvényben szerepel, s a kiadások is minimális mértékben maradtak el a következõ, 2002. évre tervezettõl.

Noha még számos statisztikai adat nem áll rendelkezésre az elõzõ évre vonatkozóan, nagyjából már teljes kép alakítható a 2001. évi folyamatokról. A tavalyi évet enyhén csökkenõ ütemû növekedés jellemezte, a GDP növekedése várhatóan 3,5% körül alakul. Ez ugyan alacsonyabb, mint 1 évvel korábban, a romló világgazdasági körülmények között azonban egyáltalán nem lebecsülendõ teljesítmény. Aggasztó jel azonban, hogy az ipari termelés bõvülése nagyon alacsony szintre csökkent: az elsõ 11 hónapban mindössze 5%-kal növekedett, míg az elõzõ év ugyanezen idõszakában 19%-kal haladta meg az elõzõ évit. Az új ipari megrendelések alacsony szintje a
következõ hónapokra sem jelez pozitív elmozdulást. A tavalyi évet alacsony beruházási tevékenység is jellemezte, a az a csekély növekedés is, amelyet az adatok jeleznek (az elsõ háromnegyed évben 3,9%), fõként az állami, s csak igen kismértékben a versenyszféra beruházásaiból adódik. A kevéssé bõvülõ termelés és beruházás vezetett oda, hogy a forint erõteljes felértékelõdése ellenére az import üteme nem növekedett, hanem visszaesõ tendenciát mutat. Így a külkereskedelmi egyenleg és a folyó mérleg is jóval kedvezõbb 1 évvel korábban. Az utóbbihoz az is hozzájárult, hogy- legalábbis novemberig – alacsony volt a külföldi beruházók nyereségkivonásának a mértéke. A költségvetés kedvezõ egyenleggel zárt, a hiány még valamivel el is marad a tervezettõl, s a GDP arányában 3%-ot tesz ki. Valamennyi (fogyasztói és termelõi) árindex jelentõsen csökkent az év folyamán, s decemberre a fogyasztói árak indexe 6,8%-ra esett vissza. Az éves átlagos infláció így is 9,2%-ot tett ki, de a tendenciák e téren igen kedvezõek.

2001 folyamán a gazdaság növekedési üteme fokozatosan mérséklõdött. Az elsõ negyedévben még 4,4, a másodikban 4, a harmadikban pedig már csupán 3,7%-os volt a gazdasági teljesítmény bõvülésének üteme. Így összességében az elsõ háromnegyed évben 4% volt a gazdasági növekedés. A tervezettnél alacsonyabb növekedés elsõsorban külsõ tényezõk, elsõsorban is fõ kereskedelmi partnereink, az EU-országok növekedésének a lassulása miatt következett be. Ez a növekedési ütem még mindig igen jelentõs nemzetközi viszonylatban, azonban figyelembe
kell venni, hogy ezzel Magyarország elvesztette vezetõ szerepét az európai növekedési listán, hiszen várhatóan számos közép-kelet-európai ország fog magasabb növekedési ütemet felmutatni, mint Magyarország.
A lassúbb növekedés kevesebb importtal jár. A külkereskedelmi mérleg hiánya ennek megfelelõen mérséklõdik, s a folyó fizetési mérleg is ismét aktívummal zárt, ami októberben egyáltalán nem szokásos jelenség. Összességében a folyó mérleg az elsõ 10 hónapban mindössze 878 millió dolláros hiányt halmozott fel, s a mérleg hónapról hónapra javul, tehát várhatóan az év egészében sem fogja számottevõen meghaladni az 1 milliárd eurót.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely októberben 7,6, szeptemberben pedig már csak 7,1%-os volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Az árak kedvezõ alakulása fõként az élelmiszerárak és az energiaimport-árak csökkenésének az eredménye volt. Elõrejelzésünk szerint decemberben 6,9-7%-os fogyasztói árindex valószínûsíthetõ, ami éves szinten pontosan 9,2%-os áremelkedési ütemet jelent. Jövõre – az eddigi tendenciák fennmaradása esetén – éves szinten 7,5-7,7%-os, az év utolsó hónapjára 4,6%-os inflációs ütem jelezhetõ elõre.

2001 szeptemberében mind az elõzõ hónaphoz, mind az elõzõ év azonos havához képest csökkent az ipari termelés és értékesítés. A már több hónapja lanyhuló termelés csökkenti ugyan a gazdasági növekedés kilátásait, mindazonáltal kedvezõ a pénzügyi egyensúly, valamint az áremelkedés szempontjából.
Ennek megfelelõen szeptemberben a folyó fizetési mérleg 39 millió eurós többlettel zárt, ami 350 millió euróval kedvezõbb a tavalyi adatnál. Az elsõ kilenc hónap alatt felhalmozott hiány így mindössze 313 millió euró, ami a tavalyi deficit harmadát sem éri el. A vártnál jobb egyenleg elsõsorban a külkereskedelmi hiány csökkenésének köszönhetõ, ami viszont az alig emelkedõ import eredménye.
A külkereskedelmi deficit szeptemberben alig haladta meg a 100 millió dollárt, az import. A kivitel az elsõ kilenc hónapban 15,1%-kal, az import viszont csak 12,5%-kal csak haladta meg az elõzõ évi forgalmat. Az import csökkenõ üteme a gazdasági aktivitás lassulásának, valamint az alacsony beruházási rátának tudható be.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely szeptemberben 8, októberben viszont már csak 7,6% volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Ezzel tovább folytatódott a fogyasztói árindex májusban elkezdõdött gyors csökkenésének az irányzata. Az elsõ 10 hónapjában összességében még így is 9,6% volt az árak növekedésének az üteme. Bíztató jel, hogy tovább mérséklõdtek az ipari és mezõgazdasági termelõi árindexek is. Éves szinten 9,1-9,2%-os fogyasztói áremelkedést jelezünk elõre.

2001 augusztusában kedvezõ és kedvezõtlen események és folyamatok egyaránt jellemezték a magyar gazdaságot.
Kedvezõ adat volt, hogy a folyó fizetési mérleg régen nem látott mértékû, 259 millió eurós aktívummal zárt augusztusban. Augusztusban a folyó fizetési mérleg ugyan hagyományosan többletet ér el az idegenforgalmi bevételek miatt, azonban idén augusztusban ez a szokásosnál is jóval magasabb volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya is az átlagos alatt maradt.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely augusztusban 8,7, szeptemberben pedig már csak 8%-os volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Az árak kedvezõ alakulása elsõsorban az élelmiszerárak csökkenésének az eredménye volt, de mérséklõdés volt tapasztalható a tartós fogyasztási cikkek körében is. Jelentõsen csökkent a mezõgazdasági és az ipari termelõi árak augusztusi indexe is.
Ugyanakkor az ipari termelés növekedés tovább lanyhult. Augusztusban az ipari termelés volumene csupán 1,4%-kal haladta meg az elõzõ évit. Az év második harmadában pedig a növekedés összességében nem érte el a 3%-ot, sõt, két hónapban éves szinten visszaesés mutatkozott. A belföldi megrendelések alakulása a hazai értékesítés további csökkenésének/stagnálásának veszélyét vetíti elõre. Továbbra is fenntartjuk azt az elõrejelzésünket, miszerint idén a GDP növekedése feltehetõleg nem fogja elérni a 4%-ot sem. Legvalószínûbbnek a 3,7-3,8%-ot tartjuk. Ezen az állami költekezések némi növelése vajmi keveset módosít, hiszen egyrészt ezek a teljes
gazdaság teljesítményében viszonylag alacsony arányt képviselnek, másrészt pedig hatásukat amúgyis csak késleltetve, leghamarabb a következõ év elsõ felében éreztethetik.

2001 júliusában az ipari termelés tovább lanyhult. A termelés volumene az előző év júliusához képest ismét csökkent. Hónapról-hónapra való ütemcsökkenés mellett az év első hét hónapjában csupán 6,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene (tavaly ugyanebben az időszakban 20,5% volt a növekedés). Noha a gazdasági növekedés ütemét nem az évközben közölt bruttó termelési érték, hanem a hozzáadott-érték alapon számított termelés határozza meg, valószínű, hogy a hozzáadott-érték alapú indexek nagyjából hasonlóan alakultak, mint a bruttó mutatók.
A várakozásoktól jócskán elmaradó második félévi beruházási adatokkal együtt ez azt valószínűsíti, hogy idén a GDP növekedése feltehetőleg nem fogja elérni a 4%-ot sem. Ahhoz, hogy ennél magasabb növekedés alakuljon ki, az eddigi trendek megfordulását kellene feltételeznünk, amire semmi okunk nincs. A 4% alatti növekedés már az amerikai terrortámadás előtt is valószínű volt. Azóta pedig a világgazdasági körülmények, bár még nem lehet tudni milyen mértékben hatnak rájuk az amerikai események, a közeljövőben feltehetőleg inkább romlanak, mint javulnak. A gazdasági növekedést, nem csak a termelését, hanem különösen a beruházásét jelentősen visszaveti a forintárfolyam-erősödése is, ami a csökkenő jövedelmezőség miatt a vállalatokat bizonyos fejlesztések, beruházások elhalasztására kényszeríti.
A hónap kedvező fejleménye, hogy jelentősen mérséklődtek az árindexek: mind a fogyasztói, mind az ipari és a mezőgazdasági termelői árindexek július-augusztusban lényegesen alacsonyabbak voltak, mint 1 hónappal korábban. A 12 hónapos fogyasztói árindex augusztusban mindössze 8,7% lett, ez azonban még nem az árfolyam-erősödés jótékony hatásának tudható be, hanem az élelmiszerárak csökkenésének, a belföldi mezőgazdasági árrobbanás lecsengésének.
A folyó fizetési mérleg is kedvezőbb volt a vártnál júliusban , az idegenforgalom továbbra is jól teljesít, s augusztusra is kedvező adatok várhatók.

2001 júniusában az ipari termelés drámai módon visszaesett: a szezonálisan és munkanap-korrekciókkal számított termelés volumene 6,6%-kal volt kevesebb, mint az előző hónapban, és 1,2%-kal, mint 12 hónappal korábban. Ilyen mértékű csökkenésre több mint 5 éve nem volt példa.
Még aggasztóbb, hogy az iparvállalatok csökkenő volumenű megrendelésekről számolnak be, elsősorban az exporthordozó ágazatok, a gépipar és a járműipar. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy júniusban a vállalatok külföldi értékesítésére még nem volt hatással a forint erősödése, tehát ez a hatás még a követező hónapokban fog igazán érvényesülni.
A külkereskedelmi mérleg júniusban az előző évi júniusit alig meghaladó, 258 millió dolláros hiányt mutatott. Ez is jelzi, hogy még nem érvényesült az erős forint exportot visszavető hatása. A bérmunka-egyenlegben viszont már jelentős romlás állt elő: május-júniusban ez a külkereskedelmi hiányt csökkentő fontos tétel szintén deficitbe váltott.
Kedvező fejlemény volt júliusban, hogy mérséklődött a fogyasztói árindex emelkedése, s ismét átlépte a bűvös 10%-ot. Noha az árindex csökkenésében olyan egyszeri, szezonális tényezők is szerepet játszottak (primőrök alacsony ára), amelyek tavaly júliusban nem érvényesültek, ezért a 12 hónappal korábbi magas bázis szintén árindex-csökkentő hatással volt, valószínű, hogy az árindex a következő hónapokban is egyszámjegyű marad. Csökkent a belföldi termelői árindex is.
Júniusban tovább nőtt a rés a központi költségvetés bevételei és kiadásai között: az év első hét hónapjában az egész évre tervezett deficit mindössze alig több mint egyötöde jött létre (102 milliárd forint), ami még a tavalyi időarányos hiányt is alulmúlja.