A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának áprilisi eredményei szerint tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak. A 2015 tavaszi adatok arra mutatnak, hogy mindez összhangban áll az európai tendenciákkal: az európai gazdaság két meghatározó országában, Németországban és Franciaországban is javultak a vállalkozások várakozásai 2015 első negyedévében. Kérdőívünkre 2015 áprilisában 3614 vállalkozás válaszolt.
Bővebben >>>Következő elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozók hogyan értékelnek különböző intézményeket és közhivatalokat működésük hatékonysága és az általuk nyújtott szolgáltatások minősége alapján. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010. októberi, 2014. júliusi és 2015. januári vállalati konjunktúra-felvételeinek adatain alapul. A megkérdezett vállalkozások véleménye szerint 2015 januárjában a földhivatalok működtek a leghatékonyabban és nyújtották legjobb minőségben a szolgáltatásaikat, a legalacsonyabb értékeléseket pedig a kórházak kapták. Az iskolatípusok közül a főiskolákat és egyetemeket értékelték legjobbra a vállalatok, legrosszabbra pedig a szakiskolákat. A vizsgált időszakok közül a cégek 2014 júliusában értékelték legjobbra az intézmények működését. Ezt követően a vállalkozások véleménye jellemzően romlott, az eredmények 2015 januárjára visszaestek a 2010-es szintre.
Bővebben >>>2014 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerő-piaci döntéseit felmérő vállalati empirikus vizsgálatra. A „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának legutóbbi adatfelvétele során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 7179 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.
Az adatok alapján a gazdaság 2014 végén sem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy 2014 rég nem látott növekedést hozott a GDP-ben. A magyar ipari növekedés motorja továbbra is az ipari export és ezen belül a Németországba irányuló export volt.
A létszámváltozásra vonatkozó eredmények alapján 2014-ben folyamatosan nőtt a foglalkoztatási ráta, a versenyszféra alkalmazotti létszáma az első és második negyedévben 2,3, illetve 2,8 százalékkal növekedett. A GVI előrejelzése szerint a 2015-re vonatkozó várakozások alapján a foglalkoztatási egyenlegmutató stagnálására számíthatunk. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint 2015-ben az építőiparban 1,3 százalékponttal, a kereskedelemben pedig 0,9 százalékponttal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a gazdasági szolgáltatások területén 7,5 százalékpontos csökkenést, a döntően exportra dolgozó vállalati körben pedig 9,3 százalékpontos visszaesést valószínűsítünk.
Bővebben >>>A „KKV Körkép” című kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.
A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), azonban a program részletei már hónapokkal korábban ismertek voltak. A KKV Körkép 2014. októberi adatfelvételének keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások 56%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel. A vállalatok leggyakrabban forintban denominált hitellel rendelkeznek, a hitel típusát tekintve pedig forgóeszköz-hitellel, beleértve a bankszámlahitelt is.
A devizakölcsönnel rendelkező vállalatok legnagyobb arányban euró alapú kölcsönnel rendelkeznek. Az euró alapú kölcsönnel rendelkező vállalatok főként exportorientált és jellemzően ipari vállatok, méretüket tekintve pedig középvállalkozások.
Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, több mint felük forgóeszközhitelt. Minden második vállalat legfeljebb 50 millió forintnyi hitelt vett igénybe. A vállalatok többsége szerint 2014-ben nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2013-hoz képest.
Bővebben >>>A következő rövid elemzés azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen tényezőket tekintenek cégük eredményének, sikerének. A vizsgálathoz az MKIK GVI 2014. áprilisi konjunktúra-vizsgálatának adatbázisát használtuk fel, amely Magyarországon a legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúra-vizsgálat. Az áprilisi adatfelvétel 2606 cég vezetőjének válaszain alapul. A mintába került vállalkozások 58%-a mikrovállalkozás (10 fő alatt), 17%-a kisvállalkozás (10-49 fő között), 16%-a közepes vállalkozás (50-249 fő között), 10%-a pedig nagyvállalkozás (250 fő és felette). Így vizsgálatunk elsősorban a mikrovállalkozásokra vonatkoztatható.
Eredményeink szerint a hazai vállalkozások legtöbbje termékei, szolgáltatásai pozitív tulajdonságaira (pl. minőség, egyediség) büszke. A vállalkozók második leggyakoribb válasza az volt, hogy cégük puszta fennmaradását tekintik egyik fő sikerüknek. A válaszadók nagy része arra büszke, hogy sikerült ügyfeleit megtartani vagy újakat szerezni, illetve arra, hogy ügyfelei elégedettek munkájával. Közel minden tizedik válaszadó azt emelte ki, hogy sikerült megtartania vagy növelnie munkavállalói számát. Szintén majdnem a megkérdezettek egy tizede azt tartja egyik fő eredményének, hogy árbevételét szinten tartotta, vagy növelte.
Bővebben >>>Az alábbi rövid elemzésben a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat alkalmazó vállalatok jellemzőit foglaljuk össze ágazat, vállalatnagyság, tulajdonszerkezet és régió szerint. Továbbá bemutatjuk a cégek 2015-re vonatkozó létszámfelvételi szándékait is, amelyből következtetni lehet a tanulószerződéses tanulók iránti kereslet alakulására. A vizsgálat az MKIK GVI Rövid távú munkaerő-piaci prognózis című kutatásának 2010-2014. évi adatfelvételein alapul, mely minden évben körülbelül 7000 vállalat adatait tartalmazza.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevő tanulókat foglalkoztató vállalatok a legnagyobb arányban az ipari vállalatok közül kerülnek ki. Emellett relatíve sok tanulószerződéses tanulót alkalmaznak azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek külföldi tőkével, illetve amelyek a közép-magyarországi régióban helyezkednek el. A létszámfelvételi szándékokra vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy a tanulószerződéses tanulókat alkalmazó vállalatok legnagyobb része 2015-ben nem tervez változtatni a létszámán, tehát várhatóan a tanulószerződésesek iránti kereslet sem fog változni. A létszám változtatását tervező vállalatok között azon vállalatok aránya, amelyek létszámnövelést terveznek, minden évben meghaladja azokét, amelyek a létszám csökkentését fontolgatják.
Bővebben >>>2014 októberében harmincnegyedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely Magyarországon a legtöbb cégre kiterjedő konjunktúra-felvétel. Az idei októberi adatfelvétel 2.853 cég vezetőjének válaszain alapul és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. Az alábbi elemzés az októberi adatfelvétel eredményeit összegzi úgy, hogy a válaszoló vállalatok mintája reprezentatívnak tekinthető gazdasági ág, régió és a foglalkoztatottak száma szerint. Az eredmények a 2012. évi recesszióhoz képest a 2014-re bekövetkezett fordulatról tudósítanak és az üzleti klíma további javulását vetítik előre. A magyarországi cégek üzleti várakozásai a tavaly óta mért javulás után még optimistábbá váltak, ami az elmúlt félévihez képest kedvezőbb üzleti klímát jelez.
Bővebben >>>Az MKIK GVI legújabb tanulmányában a Beszerzési Menedzser Index (BMI) előrejelző képességét vizsgálta. A BMI az ipari termelési volumen változásának irányára nézve növekedés esetén pontosabban, míg csökkenés esetén kevésbé pontosan jelez előre. A változások mértékét is vizsgálva azonban látható, hogy az ipari termelés három hónappal későbbi értékeinek változásával szignifikáns kapcsolatban áll a BMI változása.
Bővebben >>>Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2014. júliusi KKV Körkép felvételének tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki javuló üzleti klímát. Mivel a mutatók szerint az üzleti bizalom 2014 második negyedévében is folytatja a 2013 utolsó negyedéve óta tartó javulást, a kutatás történetében, tehát 2005 óta a legkedvezőbb szintre ért a GVI KKV Körkép Konjunktúramutatója. Emellett a Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységes az üzleti szférában, a fellendülés továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti, nem érzékeli azt az összes vállalat.
Bővebben >>>Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2014. júliusi konjunktúra-felvételének tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. Mivel a mutatók szerint az üzleti bizalom 2014 második negyedévében is folytatja a 2013 utolsó negyedéve óta tartó javulást, a kutatás történetében, tehát 2010 óta a legkedvezőbb szintre ért a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója. Emellett a Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységes az üzleti szférában, a fellendülés továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti, nem érzékeli azt az összes vállalat.
Bővebben >>>