2012 októberében harmincadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3182 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Az eredmények a magyar vállalatok romló üzleti kilátásairól és e várakozásokat övező magas bizonytalansági szintről tájékoztatnak. A vállalatok várakozásai alapján stagnálás, illetve romló üzleti klíma várható 2012 végén, 2013 elején a magyar gazdaságban. Bár a GVI Konjunktúra Mutatója a pozitív tartományban maradt, értéke az áprilisi +8,7 pontról 1,9 pontra csökkent. A GVI Bizonytalansági Mutatójának értéke nem változott jelentősen április óta, továbbra is magas szinten áll.

A gazdasági válság által erőteljesen érintett szektorokban, különösen az építőiparban továbbra is erőteljesen érzékelhető a gazdasági válság hatása. Ebben a szektorban még egyáltalán nem láthatóak a kilábalás jelei.

A GVI ad-hoc konjunktúrakutatási projektje keretében készült elemzés a kivándorlási hajlandóság változását mutatja be bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján. A Google Trends rendszere lehetőséget biztosít olyan idősoros adatok letöltésére, amelyek a különböző keresési kifejezések lekérdezési gyakoriságát jellemzik a Google keresőszolgáltatásában. Előzetes feltételezésünk szerint a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével történik, így a keresési forgalmak releváns információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően.

Az eredmények szerint az általános, tehát célországokhoz nem köthető külföldi munkavállalással kapcsolatos keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága a vizsgált időszakban, 2007 januárja és 2012 szeptembere között két alkalommal is kicsúcsosodott, először 2009, majd 2012 januárjában, míg 2010 decemberében érte el a minimumát. A legkeresettebb keresési célpontok Ausztria, Németország és Nagy-Britannia voltak a vizsgált időszakban. Mindhárom ország esetében látható, hogy 2012-re megnövekedett az ottani munkalehetőségek iránti érdeklődés: a keresési forgalmak ez év januárjában tetőztek. Az ausztriai munkavégzés leginkább a Magyarország nyugati megyéiben élők figyelmét keltette fel, míg a németországi kilátásokat tekintve ugyanez a megállapítás Komárom-Esztergom és Tolna megyék lakosaira jellemző. Az angliai munkalehetőségek az észak-keleti országrészben tartottak számot a legnagyobb érdeklődésre a vizsgált időszakban. Az adatok szerint – Ausztriát kivéve – a környező országokban igen ritkán keresnek munkát a magyarok.

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2012 második negyedévében valamelyest emelkedtek a kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok értékei, azonban alulmúlják az egy éve tapasztalt eredményeket. A jövőre irányuló várakozások a jelenre vonatkozó megállapításokkal ellenkező irányba változtak az elmúlt három hónap során: az indexek közül csak a beruházási aktivitásé nőtt az előző negyedévhez képest, a többi mutató szintje csökkent. Összességében a KKV Konjunktúraindex értékének stagnálása figyelhető meg 2012 júliusában, amely így jelentősen elmarad az elmúlt év azonos időszakában mért szinttől. A Bizonytalansági Index az előző negyedévben regisztrált növekedése után 2012 második negyedévében ismét csökkent, ami azt jelenti, hogy enyhült a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

Az MKIK GVI ad-hoc konjunktúrakutatásának keretében a Google Insights for Search (GIS) internetes alkalmazás használhatóságát vizsgáltuk meg a magyarországi munkanélküliség becslésére. Magyarországon a statisztikai hivatal negyedévente egyszer közöl adatokat a munkanélküliségről, melyek a vonatkozó negyedévet követő negyedév közepe körül jelennek meg. Alkalmazott szempontból kívánatos lenne ennél korábban is tudni valamit az egyes negyedévekben tapasztalható munkanélküliségről. Erre ad lehetőséget a GIS, mely megmutatja, hogy milyen kulcsszavakra hányszor kerestek rá a Google keresővel, időbeli és területi bontásban. A munkanélküliség becsülhetőségét az a feltételezés alapozza meg, hogy mára az álláskeresés folyamata részben az interneten keresztül zajlik. Kutatásunkban a munkakereséssel összefüggő keresőszavak szerepeltek, emellett két, munkaerőpiaccal kapcsolatos mutatót vizsgáltunk meg: a munkanélküliségi adatokat és a regisztrált álláskeresők számát. Modelljeink eredményei azt mutatják, hogy az alapmodellnél lényegesen jobbat lehet kapni, ha felhasználjuk a keresési aktivitásról szerzett információkat is, tehát a GIS adatok felhasználásával becsült modellek jobb illeszkedést értek el a munkanélküliség becslésekor, mint a többi modell.

Az MKIK és a GVI 2008-ban elindult szakiskolai kutatási programja keretében évről évre feltérképezzük a szakképzettek iránti vállalati keresletet és a pályakezdő szakképzettek munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket. 2012-ben immár a negyedik tanulói felmérést végeztük el. Az idei kutatás 1872 tanuló körében végzett kérdőíves adatfelvétel adataira támaszkodva a 2011 nyarán szakiskolai vagy szakközépiskolai végzettséget – tehát szakmát – szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja. Az elemzés legfőképpen arra keresi a választ, hogy a szakképzett pályakezdők a szakmaszerzés óta eltelt mintegy 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra, valamint el tudtak-e helyezkedni saját szakmájukban. A vizsgálat a több régióban kiemelten támogatott, illetve a kutatásba a korábbi években bevont szakmákra korlátozódott.

A GVI ad-hoc konjunktúrakutatási projektje keretében készült tanulmány arra keresi a választ, hogy a gazdasági reálfolyamatok hogyan hatnak a reálfolyamatok médiában való megjelenésére. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság megváltoztatta-e a magyar újságírók fogalomhasználatát, megjelentek-e új kifejezések a napi sajtóban, esetleg elindult-e egy tanulási folyamat, mely a gazdasági folyamatokat és összefüggéseket illetően tájékozottabb, tudatosabb újságírás felé mutat.

Az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági válság hatására a magyar online sajtó szóhasználata megváltozott: a gazdasági témák jóval nagyobb figyelmet kaptak a válság alatt és az azóta eltelt években, mint 2008 előtt. A gazdaságpolitika, a vállalat és a válság témakörökbe tartozó szavak használata szignifikánsan nőtt, míg a külkereskedelem szócsoport esetében negatív ez a változás. Ilyen módon a gazdasági válság valódi cezúrát jelent a gazdasági témák médiában való megjelenését tekintve.

A GVI ad-hoc konjunktúrakutatási projektje keretében készült tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Google Insights for Search alkalmazhatóságát vizsgálja a háztartások fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom alakulása és az autóeladások jelenbecslésében Magyarországon. Több sikeres próbálkozás történt a Google adatainak hasonló jellegű felhasználására, többnyire amerikai gazdasági indikátorokkal kapcsolatban. A mi célunk azonban egy olyan ország fogyasztási mutatóinak becslése az internetes keresési forgalom alapján, ahol az internet-penetráció elmarad az USA-ban, illetve Nyugat-Európában tapasztalt szinttől.

Az eredmények azt mutatják, hogy a Google még egy olyan országban is hasznos eszköz lehet a fogyasztás jelenbecslésére, ahol a fejlett országokhoz képest gyengébb az internethasználat. Mind a kiskereskedelmi forgalom, mind az autóeladások, mind pedig a háztartási fogyasztás esetében azt találtuk, hogy a Google alapján számított indikátorok jól teljesítenek az adott referencia-idősorok jelenbecslésében.

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az üzleti helyzetüket befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A legfrissebb eredmények szerint a megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 32% volt 2012 januárjában, tehát az arány csökkent 2011 júliusa óta. A késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 33%-át teszi ki, így összességében elmondható, hogy a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2012 elején alacsonyabb mértékű, mint fél évvel ezelőtt volt.

Eredményeink szerint jelentősen emelkedett a gazdasági válság kis- és közepes vállalkozások által érzékelt hatása az elmúlt évben. Míg 2012 januárjában már a cégek 34%-a gondolta úgy, hogy a válság jelentős vagy mindennél nagyobb hatással lesz a következő fél év során a cég üzleti helyzetére, addig 2011 januárjában a kkv-k 23%-a vélekedett így, két évvel ezelőtt pedig a vállalkozások 27%-a, vagyis mostanra ismét megnövekedett a gazdasági válság jelentősége.

A válaszok alapján 2011 folyamán a cégek átlagosan 3,8%-kal emelték a dolgozóiknak fizetett bruttó béreket. A KSH által a 2011-es évre megállapított 3,9%-os éves inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a kkv-szektor alkalmazottainak reálbére minimálisan csökkent a tavalyi év folyamán. Mostani felmérésünk eredményei szerint a cégvezetők átlagosan 5,7%-kal tervezik növelni a bruttó béreket 2012-ben.

2012 januárjában kilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2012. januári adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói mind csökkentek 2011 utolsó negyedévében, követve a kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős pozitív irányú elmozdulást mutatnak: a várható beruházási aktivitás megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe növekedett 2011 utolsó negyedévében, míg a Bizonytalansági Index visszaesést mutat a megelőző negyedévi értékhez képest.

A következő fél évben várható üzleti helyzetet az előző negyedévben megfigyelt várakozásoknál némileg kedvezőbben ítélik meg a vállalkozások: a cégek 26%-a számít jó, 17%-uk pedig rossz üzleti helyzetre. A következő fél évben várható termelési szint mutatója is emelkedést mutat az előző negyedévhez képest. A létszámváltozásokat illetően a következő fél év során az előző negyedévben megfigyeltnél pozitívabb tendenciákra lehet számítani a vállalkozások körében, főként a belföldre termelő cégek esetében. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében a magyar vállalatok körében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. 2011-ben 1313 vállalkozást kerestünk fel. A teljes mintában 30 százalékot tesznek ki az 50 fő alatti cégek, 19 százalékot az 50-100 fő közöttiek, 24 százalékot a 100-250 fő közöttiek.

A legfrissebb eredmények szerint továbbra is több cég venne fel diplomást, mint amennyi leépítésben gondolkodik, és a felveendő diplomások száma is magasabb azokénál, akiket a tervezett elbocsátások érinthetnek – tehát elmondható, hogy nincs diplomás túlképzés Magyarországon. A 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95 százaléka foglalkoztat diplomásokat, friss diplomást pedig 42 százalékuk. A 2011-es eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építő vagy gyártástechnológiai mérnökök, a kereslet jelentős növekedésére lehet számítani 2012-ben. Legkevésbé a turisztikai munkatársak esetében, valamint a pénzügyi, logisztikai pályakezdő munkakörökben és a speciális tudást nem igénylő általános asszisztensi munkakörökben lehet a rövid távú kereslet csökkenését prognosztizálni. A GVI presztízsrangsora szerint a gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak első helyen, a műszaki képzések közül pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Villamosmérnöki és Informatikai Kara áll az első két helyen.