Az augusztusban megjelent magyar makrogazdasági adatok közül kétségkívül a GDP növekedési üteme keltette fel leginkább az elemzők figyelmét. Ez nem meglepő, miután a bruttó hazai kibocsátás jelentősen lelassult, a második negyedévben mindössze 1,4%-os volt a bővülés az egy évvel korábbi szinthez képest. A makroadatok arra utalnak, hogy a reformintézkedések az állami szektor mellett számos egyéb, piaci szektorra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak, ami elsősorban a reálbérek csökkenésén és a fogyasztás visszafogásán keresztül fejti ki hatását. (Júniusban a kiskereskedelmi forgalom 3,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.) Az építőipari termelés csökkenése a beruházások visszafogott alakulását vetíti előre, ami a gazdaság növekedési pályáját hosszabb távon is veszélyeztetheti. A negatív hatásokat a második félévben a kedvezőtlen mezőgazdaságifolyamatok is felerősíthetik. Az ipar, különösen az export ágazatok változatlanul kedvező képet mutatnak, a kivitel dinamikusan bővül, ezzel együtt azonban a gazdaság növekvő mértékben függ az export partnerek gazdasági helyzetének alakulásától. A nemzetközi gazdasági környezet egyelőre kedvező, de a jelek szerint tetőzik az erős európai konjunktúra. A visszafogott fogyasztás és a lassuló gazdaság infláció-mérséklő hatást gyakorolnak, azonban az élelmiszerárak és az olajárak elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése ellentétes irányba hatnak. A Magyar Nemzeti Bank elemzői felfelé módosították az inflációs várakozásokat, 2007-re 7,3% helyett 7,6%-os inflációt, jövőre pedig 3,6% helyett 4,5%-os inflációt prognosztizálnak. Ezzel együtt lefelé korrigálták a jegybanki szakértők a GDP növekedési ütemét, 2007-re 2,5% helyett már csak 2%-os bővülést várnak.