Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
27
28
29
30
1
2
3
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Iskolázottság és előítéletesség

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és ...

  • Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú ...

Google kereső
Hírfolyam
2016. július 6.Hír
Felmérés a digitális eszközök és technológiák alkalmazásáról

Az Európai Bizottság megbízásából egy minden tagállamra kiterjedő online adatfelvétel indul vállalatvezetők, illetve vállalkozók vagy váll KIJELENTKEZÉS alkozni szándékozók körében. A kutatás témája a digitális eszközök és technológiák alkalmazása a jogi procedúrák során. A kutatás távlati célja a vállalatok és a hatóságok közötti kapcsolat egyszerűsítése és modernizálása digitális eszközök segítéségével.

A 15 perces kérdőív kitöltésével Ön is hozzájárul a magyarországi helyzet jobb megismeréséhez.

A kérdőív kitölthető az alábbi linken: https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/digitalisation_company_law

Segítségét köszönjük!

Bővebben >>>

2016. június 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Elemzésünkben a hazai vállalkozások béren kívüli juttatások alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatát mutatjuk be. Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2016. áprilisi konjunktúra-felmérésének adatain alapul, melynek részeként 2800 hazai vállalkozást kérdeztünk meg az általuk nyújtott béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. Az eredmények alapján a megkérdezett vállalkozások 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A béren kívüli juttatások alkalmazása összefüggésben áll a vállalatmérettel, a gazdasági ágazattal, a külföldi tulajdonhányaddal illetve az üzleti helyzettel: a legnagyobb arányban jellemzően a közepes- és nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, a külföldi tulajdonban lévő és a jó üzleti helyzetű cégek nyújtanak béren kívüli juttatásokat. A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83%-ánál nem változott az elmúlt évben. Azon cégek többségénél, amelyek csökkentették a béreket 2015-ben, a cafeteria-keret nem változott, közel egyharmaduk esetében pedig csökkent a béren kívüli juttatásokra szánt keret, azaz a válaszadó cégek nem kompenzálták a bércsökkentést béren kívüli juttatásokkal.

Bővebben >>>

2016. június 28.Kutatás
A jövő munkaerőpiaci trendjei

A gépek és algoritmusok fejlődése új ipari forradalmat indított el, ami napjainkban is zajlik. Azonban félő, hogy a társadalom a korábbi ipari forradalmakhoz képest lassabban, vagy egyáltalán nem fog tudni alkalmazkodni hozzá. Ennek oka a fejlődés exponenciális gyorsulása. A folyamat komoly változásokat hozhat a munkaerőpiacon. Egyrészt számítani lehet egyes szakmák megszűnésére és újak születésére, másrészt átrendeződhet a munkaerő eloszlása a különböző foglalkozások között. A változásokra való felkészülést segíthetné az oktatás modernizációja, ám a jelek szerint ebben sem tudunk lépést tartani a fejlődéssel.

Bővebben >>>

2016. június 22.Kutatás
A Brexit a magyar sajtóban

Rövid elemzésünkben a brit kilépés (Brexit) hazai online sajtómegjelenéseit vizsgáljuk a Textplore szövegelemző szoftver segítségével, amely 3 millió hazai cikket tárol feldolgozott formában. Eredményeink szerint a hírportálok gyakrabban csak 2016 februárja óta foglalkoznak a Brexittel. A cikkek kulcsszavainak vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sajtó tárgyalja a kilépés gazdasági vonatkozásait, azonban a mélyebb elemzés azt mutatja, hogy a Brexit magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásaival nem foglalkozik a hazai sajtó.

Bővebben >>>

2016. június 20.Kutatás
A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások béren kívüli juttatások alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatát vizsgálta. Az elemzés a GVI 2016. áprilisi konjunktúra-felmérésének adatain alapul, melynek részeként 1771 legalább egy főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk meg az általuk nyújtott béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. Az eredmények alapján a minimum egy alkalmazottal rendelkező cégek 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2016-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A legnagyobb arányban jellemzően a közepes- és nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, a külföldi tulajdonban lévő és a jó üzleti helyzetű cégek nyújtanak béren kívüli juttatásokat. A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83%-ánál nem változott az utóbbi egy évben, míg 7%-uk az előző évhez képest a keret csökkenéséről, 11%-uk pedig annak emeléséről számolt be. A cafeteria-keret emelése leginkább a jó üzleti helyzetben lévő és a 2015-ben bért emelő cégekre volt jellemző. A hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét a cégük munkavállalók körében történő vonzóvá tételében.

Bővebben >>>

2016. június 14.Kutatás
Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az eredmények a GVI 2016. januári negyedéves konjunktúra-felvételének adatain alapulnak, melynek során 400 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 81%-ának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2015-ben, a válaszadók 45%-a pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetések legnagyobb arányban a kisvállalkozások körében, illetve az építőiparban jelennek meg. Az utóbbi évek eredményeivel összevetve azonban az látható, hogy a cégek késedelmes fizetésekkel kapcsolatos helyzete javult: átlagosan csökkent a késedelmesen fizető üzleti partnerek, illetve a késve befolyó összegek aránya is. Szintén csökkent azon cégek aránya, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudtak legalább egyszer időben fizetni a beszállítóiknak, és az elmúlt évekhez viszonyítva alacsonyabb azon válaszadók aránya is, akik a lánctartozás problémájának súlyosbodását érzékelik.

Bővebben >>>

2016. június 6.Kutatás
A GVI 2016. áprilisi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2016. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 25 pontról 31 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték. A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (23 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 áprilisában 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2016. június 3.Kutatás
Kedvező üzleti helyzet, tovább javuló várakozások - A 2016. áprilisi vállalati konjunktúrafelvétel eredményei

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.178) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak. A GVI konjunktúra mutató értéke az októberi +45 pontról 2016 áprilisra +49 pontra nőtt, amely a legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A bizonytalansági mutató értéke nem változott az előző félévhez képest, jelenleg is 47 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a legutóbbi, októberi felvételhez képest a magyar vállalkozások körében nem változtak a pozitív tendenciák megítélésére vonatkozó eltérések.

Bővebben >>>

2016. június 1.Kutatás
Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban – 2015

2015 nyarán immár ötödször került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és várható viselkedését vizsgálja.

A kutatási sorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, a negyedikre 2014 nyarán, az ötödik – melynek adatait az alábbiakban elemezzük – 2015. augusztus-október hónapokban került lebonyolításra.

A vizsgálat során 305, legalább 50 főt foglalkoztató cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

Az alábbi elemzésben az idei adatfelvétel eredményeit foglaljuk össze úgy, hogy ezeket – ahol mód adódott rá – összehasonlítjuk a korábbi években kapott eredményekkel.

Bővebben >>>

2016. május 31.Kutatás
Szakiskola – 2016

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

Bővebben >>>