Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
  • Gazdasági Havi Tájékoztató

    Tartalom: MNB: Magyarország versenyképességének javítására van szükség Iskolázottság és előítéletesség Nemzetközi tendenciák

    A GVI gyakornokot keres

    Gyakornokot keresünk heti 10-15 órás munkavégzésre. Jelentkezni 2018. február 28-ig lehet. A részletes felhívás megtekinthető a mellékelt ...

  • A munkaerőhiány vállalati percepciója

    Az elemzésben vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a munkaerőhiány hazánkban az elmúlt években, milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2002. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Havi Tájékoztatónk lezárása után adja ki a KSH a gazdasági teljesítmény két fontos mutatójának, a GDP utolsó negyedévi és éves adatait, valamint a beruházás utolsó negyedévi növekedésének mutatóit. Ezek ismerete nélkül nehéz a tavalyi évrõl átfogó értékelést adni. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság – a csökkenõ növekedési ütem ellenére – 2001-ben viszonylag jó évet zárt. Az ipari termelés 4%-kal, az export 10%-kal növekedett, a regisztrált munkanélküliek aránya a 2000. évi végi 6%-ról 5,6%-ra csökkent. Mindazonáltal a foglalkoztatottak száma a múlt év utolsó negyedében mintegy 50 ezerrel alacsonyabb volt, mint 1 évvel korábban, mivel közben emelkedett a gazdaságilag inaktívak (a munka világából kilépettek) száma és aránya. Mind a külkereskedelmi, mind a folyó fizetési mérleg egyenlege javult valamelyest, annak ellenére, hogy az MNB visszamenõleg módosította a fizetési mérleget. A korrigált adatok szerint a 2000. évi egyenleg az eredetinél valamivel (kb. 2000 millió euróval) kisebb, a 2001. évi mérleg viszont több mint 700 millió euróval nagyobb lett. A költségvetés hiánya sem haladta meg az (elõzetes) GDP 3%-át. Problémát jelent viszont, hogy jelenleg a gazdaság releváns költségvetési elõirányzatok nélkül mûködik, mivel 2000-ben – az elõirányzottnál lényegesen magasabb árindex miatt –a bevételi elõirányzat nominális összege magasabb lett annál, amennyi a 2002. évre vonatkozó költségvetési törvényben szerepel, s a kiadások is minimális mértékben maradtak el a következõ, 2002. évre tervezettõl.

Bővebben >>>

2002. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Noha még számos statisztikai adat nem áll rendelkezésre az elõzõ évre vonatkozóan, nagyjából már teljes kép alakítható a 2001. évi folyamatokról. A tavalyi évet enyhén csökkenõ ütemû növekedés jellemezte, a GDP növekedése várhatóan 3,5% körül alakul. Ez ugyan alacsonyabb, mint 1 évvel korábban, a romló világgazdasági körülmények között azonban egyáltalán nem lebecsülendõ teljesítmény. Aggasztó jel azonban, hogy az ipari termelés bõvülése nagyon alacsony szintre csökkent: az elsõ 11 hónapban mindössze 5%-kal növekedett, míg az elõzõ év ugyanezen idõszakában 19%-kal haladta meg az elõzõ évit. Az új ipari megrendelések alacsony szintje a
következõ hónapokra sem jelez pozitív elmozdulást. A tavalyi évet alacsony beruházási tevékenység is jellemezte, a az a csekély növekedés is, amelyet az adatok jeleznek (az elsõ háromnegyed évben 3,9%), fõként az állami, s csak igen kismértékben a versenyszféra beruházásaiból adódik. A kevéssé bõvülõ termelés és beruházás vezetett oda, hogy a forint erõteljes felértékelõdése ellenére az import üteme nem növekedett, hanem visszaesõ tendenciát mutat. Így a külkereskedelmi egyenleg és a folyó mérleg is jóval kedvezõbb 1 évvel korábban. Az utóbbihoz az is hozzájárult, hogy- legalábbis novemberig – alacsony volt a külföldi beruházók nyereségkivonásának a mértéke. A költségvetés kedvezõ egyenleggel zárt, a hiány még valamivel el is marad a tervezettõl, s a GDP arányában 3%-ot tesz ki. Valamennyi (fogyasztói és termelõi) árindex jelentõsen csökkent az év folyamán, s decemberre a fogyasztói árak indexe 6,8%-ra esett vissza. Az éves átlagos infláció így is 9,2%-ot tett ki, de a tendenciák e téren igen kedvezõek.

Bővebben >>>

2001. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001 folyamán a gazdaság növekedési üteme fokozatosan mérséklõdött. Az elsõ negyedévben még 4,4, a másodikban 4, a harmadikban pedig már csupán 3,7%-os volt a gazdasági teljesítmény bõvülésének üteme. Így összességében az elsõ háromnegyed évben 4% volt a gazdasági növekedés. A tervezettnél alacsonyabb növekedés elsõsorban külsõ tényezõk, elsõsorban is fõ kereskedelmi partnereink, az EU-országok növekedésének a lassulása miatt következett be. Ez a növekedési ütem még mindig igen jelentõs nemzetközi viszonylatban, azonban figyelembe
kell venni, hogy ezzel Magyarország elvesztette vezetõ szerepét az európai növekedési listán, hiszen várhatóan számos közép-kelet-európai ország fog magasabb növekedési ütemet felmutatni, mint Magyarország.
A lassúbb növekedés kevesebb importtal jár. A külkereskedelmi mérleg hiánya ennek megfelelõen mérséklõdik, s a folyó fizetési mérleg is ismét aktívummal zárt, ami októberben egyáltalán nem szokásos jelenség. Összességében a folyó mérleg az elsõ 10 hónapban mindössze 878 millió dolláros hiányt halmozott fel, s a mérleg hónapról hónapra javul, tehát várhatóan az év egészében sem fogja számottevõen meghaladni az 1 milliárd eurót.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely októberben 7,6, szeptemberben pedig már csak 7,1%-os volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Az árak kedvezõ alakulása fõként az élelmiszerárak és az energiaimport-árak csökkenésének az eredménye volt. Elõrejelzésünk szerint decemberben 6,9-7%-os fogyasztói árindex valószínûsíthetõ, ami éves szinten pontosan 9,2%-os áremelkedési ütemet jelent. Jövõre – az eddigi tendenciák fennmaradása esetén – éves szinten 7,5-7,7%-os, az év utolsó hónapjára 4,6%-os inflációs ütem jelezhetõ elõre.

Bővebben >>>

2001. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001 szeptemberében mind az elõzõ hónaphoz, mind az elõzõ év azonos havához képest csökkent az ipari termelés és értékesítés. A már több hónapja lanyhuló termelés csökkenti ugyan a gazdasági növekedés kilátásait, mindazonáltal kedvezõ a pénzügyi egyensúly, valamint az áremelkedés szempontjából.
Ennek megfelelõen szeptemberben a folyó fizetési mérleg 39 millió eurós többlettel zárt, ami 350 millió euróval kedvezõbb a tavalyi adatnál. Az elsõ kilenc hónap alatt felhalmozott hiány így mindössze 313 millió euró, ami a tavalyi deficit harmadát sem éri el. A vártnál jobb egyenleg elsõsorban a külkereskedelmi hiány csökkenésének köszönhetõ, ami viszont az alig emelkedõ import eredménye.
A külkereskedelmi deficit szeptemberben alig haladta meg a 100 millió dollárt, az import. A kivitel az elsõ kilenc hónapban 15,1%-kal, az import viszont csak 12,5%-kal csak haladta meg az elõzõ évi forgalmat. Az import csökkenõ üteme a gazdasági aktivitás lassulásának, valamint az alacsony beruházási rátának tudható be.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely szeptemberben 8, októberben viszont már csak 7,6% volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Ezzel tovább folytatódott a fogyasztói árindex májusban elkezdõdött gyors csökkenésének az irányzata. Az elsõ 10 hónapjában összességében még így is 9,6% volt az árak növekedésének az üteme. Bíztató jel, hogy tovább mérséklõdtek az ipari és mezõgazdasági termelõi árindexek is. Éves szinten 9,1-9,2%-os fogyasztói áremelkedést jelezünk elõre.

Bővebben >>>

2001. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001 augusztusában kedvezõ és kedvezõtlen események és folyamatok egyaránt jellemezték a magyar gazdaságot.
Kedvezõ adat volt, hogy a folyó fizetési mérleg régen nem látott mértékû, 259 millió eurós aktívummal zárt augusztusban. Augusztusban a folyó fizetési mérleg ugyan hagyományosan többletet ér el az idegenforgalmi bevételek miatt, azonban idén augusztusban ez a szokásosnál is jóval magasabb volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya is az átlagos alatt maradt.
Tovább csökkent a fogyasztói árindex, amely augusztusban 8,7, szeptemberben pedig már csak 8%-os volt az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. Az árak kedvezõ alakulása elsõsorban az élelmiszerárak csökkenésének az eredménye volt, de mérséklõdés volt tapasztalható a tartós fogyasztási cikkek körében is. Jelentõsen csökkent a mezõgazdasági és az ipari termelõi árak augusztusi indexe is.
Ugyanakkor az ipari termelés növekedés tovább lanyhult. Augusztusban az ipari termelés volumene csupán 1,4%-kal haladta meg az elõzõ évit. Az év második harmadában pedig a növekedés összességében nem érte el a 3%-ot, sõt, két hónapban éves szinten visszaesés mutatkozott. A belföldi megrendelések alakulása a hazai értékesítés további csökkenésének/stagnálásának veszélyét vetíti elõre. Továbbra is fenntartjuk azt az elõrejelzésünket, miszerint idén a GDP növekedése feltehetõleg nem fogja elérni a 4%-ot sem. Legvalószínûbbnek a 3,7-3,8%-ot tartjuk. Ezen az állami költekezések némi növelése vajmi keveset módosít, hiszen egyrészt ezek a teljes
gazdaság teljesítményében viszonylag alacsony arányt képviselnek, másrészt pedig hatásukat amúgyis csak késleltetve, leghamarabb a következõ év elsõ felében éreztethetik.

Bővebben >>>

2001. október 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2001. október

A GVI 2001. októberi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>

2001. szeptember 27.Kutatás
Pályakezdők iránti kereslet - 2001

A GVI a Nemzeti Szakképzési Intézettel kötött megállapodás alapján egy reprezentatív kérdõíves felmérést végzett a magyarországi társas vállalkozások körében, s 35 mélyinterjút készített a nagymennyiségû pályakezdőt alkalmazó cégek körében. A reprezentatív kérdőíves felmérésben közel 1000 magyarországi társas vállalkozás vett részt.

Bővebben >>>

2001. szeptember 5.Kutatás
Szakképzési hozzájárulás - 2001

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok miként teljesítik szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket és miként befolyásolják magatartásukat a törvény módosításai. Ehhez a területi kamarák segítségével egy reprezentatív országos adatfelvételt végeztünk mintegy ezer vállalkozás körében, valamint több tucat mélyinterjút folytattunk vállalatok és oktatási intézmények vezetõivel.

Bővebben >>>

2001. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001 júliusában az ipari termelés tovább lanyhult. A termelés volumene az előző év júliusához képest ismét csökkent. Hónapról-hónapra való ütemcsökkenés mellett az év első hét hónapjában csupán 6,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene (tavaly ugyanebben az időszakban 20,5% volt a növekedés). Noha a gazdasági növekedés ütemét nem az évközben közölt bruttó termelési érték, hanem a hozzáadott-érték alapon számított termelés határozza meg, valószínű, hogy a hozzáadott-érték alapú indexek nagyjából hasonlóan alakultak, mint a bruttó mutatók.
A várakozásoktól jócskán elmaradó második félévi beruházási adatokkal együtt ez azt valószínűsíti, hogy idén a GDP növekedése feltehetőleg nem fogja elérni a 4%-ot sem. Ahhoz, hogy ennél magasabb növekedés alakuljon ki, az eddigi trendek megfordulását kellene feltételeznünk, amire semmi okunk nincs. A 4% alatti növekedés már az amerikai terrortámadás előtt is valószínű volt. Azóta pedig a világgazdasági körülmények, bár még nem lehet tudni milyen mértékben hatnak rájuk az amerikai események, a közeljövőben feltehetőleg inkább romlanak, mint javulnak. A gazdasági növekedést, nem csak a termelését, hanem különösen a beruházásét jelentősen visszaveti a forintárfolyam-erősödése is, ami a csökkenő jövedelmezőség miatt a vállalatokat bizonyos fejlesztések, beruházások elhalasztására kényszeríti.
A hónap kedvező fejleménye, hogy jelentősen mérséklődtek az árindexek: mind a fogyasztói, mind az ipari és a mezőgazdasági termelői árindexek július-augusztusban lényegesen alacsonyabbak voltak, mint 1 hónappal korábban. A 12 hónapos fogyasztói árindex augusztusban mindössze 8,7% lett, ez azonban még nem az árfolyam-erősödés jótékony hatásának tudható be, hanem az élelmiszerárak csökkenésének, a belföldi mezőgazdasági árrobbanás lecsengésének.
A folyó fizetési mérleg is kedvezőbb volt a vártnál júliusban , az idegenforgalom továbbra is jól teljesít, s augusztusra is kedvező adatok várhatók.

Bővebben >>>

2001. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001 júniusában az ipari termelés drámai módon visszaesett: a szezonálisan és munkanap-korrekciókkal számított termelés volumene 6,6%-kal volt kevesebb, mint az előző hónapban, és 1,2%-kal, mint 12 hónappal korábban. Ilyen mértékű csökkenésre több mint 5 éve nem volt példa.
Még aggasztóbb, hogy az iparvállalatok csökkenő volumenű megrendelésekről számolnak be, elsősorban az exporthordozó ágazatok, a gépipar és a járműipar. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy júniusban a vállalatok külföldi értékesítésére még nem volt hatással a forint erősödése, tehát ez a hatás még a követező hónapokban fog igazán érvényesülni.
A külkereskedelmi mérleg júniusban az előző évi júniusit alig meghaladó, 258 millió dolláros hiányt mutatott. Ez is jelzi, hogy még nem érvényesült az erős forint exportot visszavető hatása. A bérmunka-egyenlegben viszont már jelentős romlás állt elő: május-júniusban ez a külkereskedelmi hiányt csökkentő fontos tétel szintén deficitbe váltott.
Kedvező fejlemény volt júliusban, hogy mérséklődött a fogyasztói árindex emelkedése, s ismét átlépte a bűvös 10%-ot. Noha az árindex csökkenésében olyan egyszeri, szezonális tényezők is szerepet játszottak (primőrök alacsony ára), amelyek tavaly júliusban nem érvényesültek, ezért a 12 hónappal korábbi magas bázis szintén árindex-csökkentő hatással volt, valószínű, hogy az árindex a következő hónapokban is egyszámjegyű marad. Csökkent a belföldi termelői árindex is.
Júniusban tovább nőtt a rés a központi költségvetés bevételei és kiadásai között: az év első hét hónapjában az egész évre tervezett deficit mindössze alig több mint egyötöde jött létre (102 milliárd forint), ami még a tavalyi időarányos hiányt is alulmúlja.

Bővebben >>>