Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2002. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A kedvezõtlen külsõ konjunktúra és az ipari termelés legalább egy éve tartó stagnálása ellenére a külkereskedelmi forgalom az év elsõ hét hónapjában kedvezõen alakult. Az exportbõvülés mértéke elérte a 8%-ot, s csupán Németországba 500 millióval nõtt az exportunk, elsõsorban egyetlen cég (Flextronics) elektronikai termékének köszönhetõen (X-box). Ennek elõállítását azonban már a Távol-Keletre telepítették, tehát ez a tétel nem javítja tovább az áruforgalmi egyenleget. Júliusban tovább folytatódott az immár bõ egy éve tartó dinamikus dezinfláció. A mostani adat az elmúlt bõ egy évtizedes idõszak mélypontját jelenti; ez után a szakértõk már a trend megtorpanására, esetleg megfordulására számítanak. Erre utal az is, hogy a drágulás “tehetetlenségét” jobban mutató, a szezonális hatásokat és a hatósági árdöntéseket kiszûrõ maginfláció az utóbbi hónapokban már jóval visszafogottabb ütemben csökkent, jelenleg 5,6%-on áll. Az utóbbi két hónap jónak nevezhetõ inflációs adatai alapján az elemzõk úgy vélik, hogy teljesülhet a jegybank idei év végére kitûzött inflációs célja, és nem lesz szükség az idén már kamatemelésre. Az elsõ félévben az ipari termelés mindössze 1,1%-kal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakában mért értéket, ami messze elmarad a korábbi évek kétszámjegyû növekedési ütemétõl. Nyolc megyében
visszaesés tapasztalható. Változást csak a külsõ kereslet élénkülése hozhat, ugyanis az ipari teljesítményt 8-10 multinacionális cég exporttevékenysége határozza meg, amelyek a gyenge világgazdasági konjunktúra miatt egyelõre nem bõvítik a kapacitásaikat. Az expanzív költségvetési és jövedelempolitika a lakossági fogyasztás felpörgésén keresztül valamelyest ellensúlyozni tudta a világgazdasági konjunktúra gyengülését, ez azonban a külsõ egyensúly és a versenyképesség romlásával járt. A költségvetés konszolidálása az uniós csatlakozás miatt is szükséges, és a termelékenységtõl elszakadó bérkiáramlás sem tartható fenn hosszabb távon. A mostani reálbérnövekedés egyfajta kompenzációként is értelmezhetõ az elmúlt évek elmaradt jövedelememelkedéseiért, de a jövõben a reálbér-növekedés mértékét a GDP-hez kell igazítani.

Bővebben >>>

2002. július 15.Kutatás
Árfolyamsáv 2001. május 4-i kiszélesítésének hatásai (2)

A GVI 2001 júniusban empirikus vizsgálatot folytatott mintegy 500 magyar exportáló cég körében az árfolyamsáv szélesítésének az exportáló vállalatok jövedelmezőségére gyakorolt várható hatásairól. Ennek a vizsgálatnak a folytatásaként, az első felvételben megkérdezett 448 cégből kérdeztünk meg 2002 február és április között 256 céget az árfolyamsáv szélesítés hatásairól.

Bővebben >>>

2002. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Május-júniusban a makrogazdasági mutatók –az inflációs adat kivételével – kedvezõtlenül alakultak. A folyó fizetési mérleg májusra felhalmozott hiánya meghaladta a tavalyi egész évit, elsõsorban a szolgáltatások növekvõ deficitje miatt. Ezen belül az idegenforgalom is várakozáson alul teljesített az elsõ öt hónapban. Az államháztartás hiánya az elsõ félévben 500 milliárd forintot ért el, amivel hat hónap alatt az eredeti éves elõirányzat 99%-át teljesítette.
A piaci várakozásoknál rosszabb államháztartási, illetve fizetésimérleg-adatok miatt a forint árfolyama június végén átmenetileg meggyengült (a sáv erõs szélén a 8% felé közelített), amire a jegybank kamatemeléssel reagált: 50 bázisponttal 9,5%-ra emelték az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát. Az ipar termelése továbbra is alig mutat élénkülést. A várakozások szerint azonban a második félévben a nemzetközi konjunktúra élénkülése kedvezõ hatással járhat az ipari kivitelre, így egész évben akár 4-5%-os ipari növekedés is megvalósulhat. Ehhez a kapacitások részben adottak, azonban bizonyos ágazatokban technológiai beruházásokra is szükség lenne. Ezek azonban váratnak magukra. A beruházások elsõ negyedévi 8,6%-os, a korábbinál jelentõsebb bõvülése mögött ugyanis kizárólag az állami infrastruktúra-építési valamint a lakásépítési beruházások állnak, a feldolgozóipar
beruházásai továbbra is csökkentek. A fenti tényezõk miatt kiemelkedõ viszont az építõipar termelésének emelkedése. A nagyobb és kisebb vállalkozások egyaránt, és országszerte növelni tudták termelésüket. Márciustól használt lakások vételére is felvehetõk az igen kedvezményes lakáshitelek, aminek következtében gyors ütemben nõtt a háztartási szektor ingatlanhitel-állománya, míg a megtakarítások továbbra is alacsony értéken stagnálnak.Május-júniusban a makrogazdasági mutatók –az inflációs adat kivételével – kedvezõtlenül alakultak.
A folyó fizetési mérleg májusra felhalmozott hiánya meghaladta a tavalyi egész évit, elsõsorban a szolgáltatások növekvõ deficitje miatt. Ezen belül az idegenforgalom is várakozáson alul teljesített az elsõ öt hónapban. Az államháztartás hiánya az elsõ félévben 500 milliárd forintot ért el, amivel hat hónap alatt az eredeti éves elõirányzat 99%-át teljesítette. A piaci várakozásoknál rosszabb államháztartási, illetve fizetésimérleg-adatok miatt a forint árfolyama június végén átmenetileg meggyengült (a sáv erõs szélén a 8% felé közelített), amire a jegybank kamatemeléssel reagált: 50 bázisponttal 9,5%-ra emelték az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát. Az ipar termelése továbbra is alig mutat élénkülést. A várakozások szerint azonban a második félévben a nemzetközi konjunktúra élénkülése kedvezõ hatással járhat az ipari kivitelre, így egész évben akár 4-5%-os ipari növekedés is megvalósulhat. Ehhez a kapacitások részben adottak, azonban bizonyos ágazatokban technológiai beruházásokra is szükség lenne. Ezek azonban váratnak magukra. A beruházások elsõ negyedévi 8,6%-os, a korábbinál jelentõsebb bõvülése mögött ugyanis kizárólag az állami infrastruktúra-építési valamint a lakásépítési beruházások állnak, a feldolgozóipar beruházásai továbbra is csökkentek. A fenti tényezõk miatt kiemelkedõ viszont az építõipar termelésének emelkedése. A nagyobb és kisebb vállalkozások egyaránt, és országszerte növelni tudták termelésüket. Márciustól használt lakások vételére is felvehetõk az igen kedvezményes lakáshitelek, aminek következtében gyors ütemben nõtt a háztartási szektor ingatlanhitel-állománya, míg a megtakarítások továbbra is alacsony értéken stagnálnak.

Bővebben >>>

2002. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Májusban ismét csökkent a fogyasztói árindex. Az áprilisi 6,1% után, májusban mindössze 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az elõzõ év májusához képest, az elsõ öt hónapban pedig összesen 6,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az árindex mérséklõdése annak ellenére következett be, hogy az év elsõ öt hónapjában meredeken emelkedtek a bérek, s ennek következtében a háztartások kereslete. A KSH GDP-adatai szerint a háztartások fogyasztása az elsõ negyedévben reálértékben 9,5%-kal, a társadalmi juttatásokat is beszámítva pedig 8,1%-kal emelkedtek. A bérek a versenyszférában több mint 15%-kal, a közszférában pedig 28%-kal emelkedtek az év elsõ négy hónapjában.
Az év elsõ felében jelentõsen nõtt a költségvetés hiánya, részben a jelentõs béremelések, részben egyéb költekezések következtében. Az elsõ hat hónapban az államháztartás (központi költségvetés és a TB-alapok) hiánya elérte az 500 milliárd forintot, ami nagyjából megegyezik az eredeti kétéves költségvetésben elfogadott teljes évi deficittel (486 milliárd a központi költségvetésben, és 17,2 milliárd a TB-alapoknál). A fizetési mérleg is számottevõ hiányt mutatott az elsõ 4 hónapban: a deficit megközelítette az 1 milliárd eurót (tavaly egész évben 1,2 milliárd euró volt a hiány), ami a fizetési mérleg szerinti árukereskedelem nagyobb hiányával, illetve az idegenforgalmi bevételeknek a tavalyitól való elmaradásával magyarázható. A vámstatisztika szerinti külkereskedelmi mérleg azonban nem mutat romlást. Az ipari termelés múlt év végi, ez év eleji csökkenése úgy tûnik megállt, de még nem lehet tudni, vajon az ipar túljutott-e a mélyponton. Az építõipar termelése viszont régóta nem látott mértékben nõ: az elsõ négy hónapban 26,9, ezen belül áprilisban 32.2%-kal emelkedett az építõipar teljesítménye, részben a lakásépítési boom, részben pedig az infrastrukturális beruházások megélénkülése következtében. Emellett folyamatosan emelkedik az építõipari megrendelések volumene.

Bővebben >>>

2002. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Áprilisban a fogyasztói árak változása rácáfolt a korábbi piaci várakozásokra, és a dezinfláció folytatódása helyett kismértékben emelkedett az árszínvonal. Az infláció csökkenésének a megtorpanásában szerepet játszott a belsõ fogyasztás dinamikus növekedése. Ez nem csak a bérkiáramlás miatt megugrott lakossági vásárlásoknak a következménye, hanem a költségvetési szektor elsõ négyhavi nagy költekezési hajlandóságának. Az élelmiszerárak ismételt emelkedése is nagy súllyal esett latba az árindex tendenciájának megfordulásában.
Az élénkülés jeleit mutatja az ipari termelés, melynek késõbbi változásait azonban jelentõsen befolyásolhatja a külsõ konjunktúra alakulása. Az új rendelések mértéke – bár fokozatosan csökkenõ mértékben, de - még márciusban is elmaradt az egy évvel korábbi szinttõl, és a teljes rendelésállománnyal is hasonló a helyzet.
Az ipari dinamika meglehetõsen egyenlõtlenül oszlik el az egyes régiók között: az elsõ negyedévben (éves összehasonlításban) 8 megyében visszaesés tapasztalható, míg Zalában és Somogyban (ahol viszonylag alacsony volt a bázis) 30% feletti volt a növekedés. Márciusban a köz- és magánszférában egyaránt folytatódott az elsõ két hónapra jellemzõ bérdinamika, a reálkeresetek a negyedév során 11,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az ágazatok közül a pénzügyi tevékenység bérszintje emelkedett a legkevésbé, a közigazgatásban azonban 46%-ot meghaladó mértékû volt a növekedés. A vártnál kedvezõbben alakultak az elsõ negyedéves külkereskedelmi adatok. 2002-ben hónapról hónapra mind a kivitelben, mind a behozatalban a forgalom bõvülése tapasztalható így a mérleg hiánya is jóval kisebb a tavaly ilyenkor mért adatnál. Az elsõ negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) a KSH elõzetes jelentése szerint 2,9%-kal emelkedett, ami elmaradt a várakozásoktól.

Bővebben >>>

2002. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2002. elsõ két-három hónapjának az adatai arra utalnak, hogy a termelés növekedésének majdnem két éve tartó csökkenése, majd a múlt év utolsó hónapjaiban kifejezetten visszaesése talán véget ért. Az ipari termelés februárra ismét pozitív tartományba került, elsõsorban az ipari export ismételt növekedésnek indulása következtében. Az ipar belföldi értékesítése továbbra is csökken. Folytatódott, sõt erõsödött az építõipar teljesítményének lendületes emelkedése, részben a lakásépítések, részben az infrastrukturális beruházások bõvülésének köszönhetõen. Márciusban tovább csökkent a fogyasztói árindex, az elõzõ évhez képest már mindössze 5,9%-ot tett ki, ami éves szinten 6,2%-os átlagos áremelkedést jelent. Az árindex csökkenését nagyban befolyásolta az élelmiszerárak emelkedésének jelentõs csökkenése, amelyet a mezõgazdasági felvásárlási árak mélyrepülése okozott. A mezõgazdasági árak január-februárban folyó áron kb. 10%-kal alacsonyabbak voltak, mint 1 évvel korábban, amikor az áremelkedési hullám (25-26%-os emelkedéssel) tetõzött. A felvásárlási árak ciklikus – és nagy kilengéseket mutató – ingadozásainak eddigi tapasztalatai alapján feltételezhetõ, hogy az élelmiszerárak növekedésének gyors csökkenése hamarosan megfordul, ami a fogyasztói árindex csökkenését is fékezi. Az MKIK-GVI mind éves szinten, mind decemberre 5,5-5,7%-os fogyasztói árindexet vár (a havi és a fõbb termékcsoportokra vonatkozó számítások az intézetben megtalálhatók). A gazdaság külsõ egyensúlya a folyó fizetési mérleg némi romlása ellenére stabil. A költségvetés helyzetével külön mellékelt írásunk foglalkozik.

Bővebben >>>

2002. április 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2002. április

A GVI 2002. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>

2002. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Utolsó Havi Tájékoztatónk óta jelentette meg a KSH a 2001. évi elõzetes GDP adatot. Ez nagyjából megfelelt a várakozásoknak: az utolsó negyedévben 3,3%-kal nõtt a magyar gazdaság teljesítménye, az egész évben pedig 3,8%-kal. A növekedés negyedévrõl-negyedévre lassult. Az ipari termelés hozzáadott értéke az utolsó negyedévben több mint 3%-kal csökkent. Az ipari termelés csökkenése ez év januárjában is folytatódott, a feldolgozóipar kibocsátása 1,1%-kal esett vissza, ezen belül az exporté 1,3%-kal. A külkereskedelmi forgalom értéke is csökkent januárban az 1 évvel korábbihoz képest. Mivel a kivitel kevésbé esett vissza, mint az import, a külkereskedelmi hiány valamelyest alacsonyabb volt, mint 2001. januárjában. A folyó fizetési mérleg hiánya meghaladta az elõzõ év januárit. Folytatódott a fogyasztói árindex csökkenésének gyors üteme: a fogyasztói árindex éves szinten februárban már csak 6,2% volt, a januári 6,6% után. A fogyasztói árak alakulását nagyban befolyásolta a mezõgazdasági felvásárlási árak zuhanása. 2002. januárban az utóbbiak 22,1%-kal (!) voltak alacsonyabbak, mint 1 évvel korábban. Ez azt jelzi, hogy lassan végéhez közeledik a mezõgazdasági felvásárlási árak lefelé tartó hulláma, mivel ilyen alacsonyan hosszú távon a felvásárlási árak nem tarthatók. Az ipari termelõi árak is tovább mérséklõdtek februárban (2001. februárjához képest 2,3%kal), ezen belül a belföldi értékesítés árai 1%-kal növekedtek, az exportárak viszont 5%-kal csökkentek, ami az exportálók jövedelmezõségének romlását jelzi. A keresetek jelentõs mértékben emelkedtek januárban: a költségvetési szférában 30, a versenyszférában 14%-kal haladták meg a nominális keresetek az 1 évvel korábbit.

Bővebben >>>

2002. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Havi Tájékoztatónk lezárása után adja ki a KSH a gazdasági teljesítmény két fontos mutatójának, a GDP utolsó negyedévi és éves adatait, valamint a beruházás utolsó negyedévi növekedésének mutatóit. Ezek ismerete nélkül nehéz a tavalyi évrõl átfogó értékelést adni. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság – a csökkenõ növekedési ütem ellenére – 2001-ben viszonylag jó évet zárt. Az ipari termelés 4%-kal, az export 10%-kal növekedett, a regisztrált munkanélküliek aránya a 2000. évi végi 6%-ról 5,6%-ra csökkent. Mindazonáltal a foglalkoztatottak száma a múlt év utolsó negyedében mintegy 50 ezerrel alacsonyabb volt, mint 1 évvel korábban, mivel közben emelkedett a gazdaságilag inaktívak (a munka világából kilépettek) száma és aránya. Mind a külkereskedelmi, mind a folyó fizetési mérleg egyenlege javult valamelyest, annak ellenére, hogy az MNB visszamenõleg módosította a fizetési mérleget. A korrigált adatok szerint a 2000. évi egyenleg az eredetinél valamivel (kb. 2000 millió euróval) kisebb, a 2001. évi mérleg viszont több mint 700 millió euróval nagyobb lett. A költségvetés hiánya sem haladta meg az (elõzetes) GDP 3%-át. Problémát jelent viszont, hogy jelenleg a gazdaság releváns költségvetési elõirányzatok nélkül mûködik, mivel 2000-ben – az elõirányzottnál lényegesen magasabb árindex miatt –a bevételi elõirányzat nominális összege magasabb lett annál, amennyi a 2002. évre vonatkozó költségvetési törvényben szerepel, s a kiadások is minimális mértékben maradtak el a következõ, 2002. évre tervezettõl.

Bővebben >>>

2002. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Noha még számos statisztikai adat nem áll rendelkezésre az elõzõ évre vonatkozóan, nagyjából már teljes kép alakítható a 2001. évi folyamatokról. A tavalyi évet enyhén csökkenõ ütemû növekedés jellemezte, a GDP növekedése várhatóan 3,5% körül alakul. Ez ugyan alacsonyabb, mint 1 évvel korábban, a romló világgazdasági körülmények között azonban egyáltalán nem lebecsülendõ teljesítmény. Aggasztó jel azonban, hogy az ipari termelés bõvülése nagyon alacsony szintre csökkent: az elsõ 11 hónapban mindössze 5%-kal növekedett, míg az elõzõ év ugyanezen idõszakában 19%-kal haladta meg az elõzõ évit. Az új ipari megrendelések alacsony szintje a
következõ hónapokra sem jelez pozitív elmozdulást. A tavalyi évet alacsony beruházási tevékenység is jellemezte, a az a csekély növekedés is, amelyet az adatok jeleznek (az elsõ háromnegyed évben 3,9%), fõként az állami, s csak igen kismértékben a versenyszféra beruházásaiból adódik. A kevéssé bõvülõ termelés és beruházás vezetett oda, hogy a forint erõteljes felértékelõdése ellenére az import üteme nem növekedett, hanem visszaesõ tendenciát mutat. Így a külkereskedelmi egyenleg és a folyó mérleg is jóval kedvezõbb 1 évvel korábban. Az utóbbihoz az is hozzájárult, hogy- legalábbis novemberig – alacsony volt a külföldi beruházók nyereségkivonásának a mértéke. A költségvetés kedvezõ egyenleggel zárt, a hiány még valamivel el is marad a tervezettõl, s a GDP arányában 3%-ot tesz ki. Valamennyi (fogyasztói és termelõi) árindex jelentõsen csökkent az év folyamán, s decemberre a fogyasztói árak indexe 6,8%-ra esett vissza. Az éves átlagos infláció így is 9,2%-ot tett ki, de a tendenciák e téren igen kedvezõek.

Bővebben >>>