2011 októberében huszonnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 1926 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások újabb fordulóponthoz érkeztek: 2011 őszén megszakadt a 2009 októbere óta tartó javuló tendencia, és újra jelentős mértékben romlott a vállalkozások helyzetét és várakozásait leíró üzleti bizalmi index. Bár a GVI Konjunktúra Mutatója a pozitív tartományban maradt, értéke az áprilisi +16,8 pontról 1,3 pontra csökkent. A GVI Bizonytalansági Mutatójának értéke nem változott jelentősen április óta, továbbra is magas szinten áll.

A gazdasági válság által erőteljesen érintett szektorokban, különösen az építőiparban továbbra is erőteljesen érzékelhető a gazdasági válság hatása. Ebben a szektorban még egyáltalán nem láthatóak a kilábalás jelei.

A rövid távú várakozások kedvezőtlenebbé válása azt jelzi, hogy a magyar vállalkozások inkább a válság további mélyülésére, mint javulásra számítanak 2012 első félévében.

Az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. együttműködésében lezajlott kutatás a magyar vállalatok integritását és korrupciós kockázatait méri fel. Az első adatfelvételre 2010. őszén került sor, a második pedig 2011. őszén került lebonyolításra. A második vizsgálat során újfent 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdeztük meg személyes módszerekkel.

Az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. sajtótájékoztató keretében is ismertette az eredményeket.

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 harmadik negyedévében bővült a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,4%-kal (a naptári hatás kiszűrésével 1,5%-kal) növekedett 2011. harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 0,5%-os volt a bővülés. A magyar gazdaság 2011 első három negyedévére vetítve 1,8%-kal nőtt.

A kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok közül kizárólag a rendelésállomány mutatója emelkedett. A jövőre irányuló várakozások is hasonlóan alakultak az elmúlt három hónap során: csak a beruházási aktivitást tervezik növelni az előző negyedévhez képest a vállalkozások, a többi mutató értéke csökkent, ráadásul az összes indexben visszaesés figyelhető meg az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értékének jelentősebb mértékű csökkenése figyelhető meg 2011 harmadik negyedévében, így a 2008-as és a 2009-es kivételével a mostani az eddigi legalacsonyabb októberi érték. A Bizonytalansági Index az előző negyedévhez képest nem változott, ami azt jelenti, hogy a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően viszonylag magas szinten maradt.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 júliusában a huszonhetedik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából.

A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban csak részben tükröződik a 2011 első negyedévéhez képest a második negyedévre kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül csak a termelési szint és a rendelésállomány mutatói csökkentek, míg a többi emelkedni tudott. Továbbá a mutatók – a rendelésállomány és a termelési szint indikátorát leszámítva – mind magasabb értéket értek el 2011 második negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének ambivalens alakulásával ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen negatív irányú a változás 2011 nyarán: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke romlott, kivéve a várható üzleti helyzet megítélését. Mindezek fényében a KKV Konjunktúraindex értéke ismételten csökkent: a januári 12,7% és az áprilisi 10,1% után júliusban már csak 6,7%-os értéket ért el. A Bizonytalansági Index az első negyedévi csúcshoz képest (0,451) valamelyest visszaesett (0,432), ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően, azaz egyre inkább egyértelmű a cégek romló konjunkturális helyzete.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 júliusában a huszonhetedik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2011 júliusában a kutatás a magyarországi cégek körében előforduló késedelmes fizetés és lánctartozás okozta problémákat térképezte fel.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a kis- és közepes vállalkozások partnereinek egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet és a késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 38%-át teszi ki, tehát a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2011 közepén hasonló mértékű volt, mint fél évvel ezelőtt. A késedelmes fizetés leginkább az építőipari cégeket sújtja, legkevésbé pedig a döntően exportáló cégek körében okoz ez problémát. A tartozási láncban résztvevő cégek aránya 45%-ra emelkedett az elmúlt fél év során. A lánctartozás az építőipari vállalatoknál fordul elő a leggyakrabban: több, mint 70%-uknak okoz ez problémát.

2011 októberében huszonnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amelynek kérdőívére 1.926 vállalatvezető válaszolt.

Az adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon újabb fordulópont történt az üzleti bizalom alakulásában: megszakadt a 2009. október óta megfigyelhető javuló tendencia és újra meredeken romlottak a vállalkozások várakozásai. A GVI Konjunktúra Mutatója ugyan pozitív tartományban tartózkodik még, de az áprilisi + 16,8 pontról 15,5 pontos csökkenést követően 1,3 pontra süllyedt. Ilyen mértékű romlás – a válság 2008. év október kirobbanásán kívül – nem volt megfigyelhető 1998 óta a magyar üzleti szektorban. Ha az adatokat az egye évek októberi szintjeihez hasonlítjuk, akkor ez a harmadik legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta.

Az eredmények tehát egyértelmű negatív fordulópontról tanúskodnak miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. A magyar gazdaságban megszakadt, leállt a válságból való kilábalás folyamata: mind az üzleti helyzet megítélése, mind az üzleti várakozások kedvezőtlenné váltak.

A tanulmány alapját egy több mint 4000 vállalkozásra és közintézményre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel képezi, mely 2011 márciusa és májusa között zajlott az MKIK GVI szervezésében. A kutatás célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2012/2013-as szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 második negyedévében lassult a magyar gazdaság növekedése. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,5%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5%-kal) növekedett 2011. második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévben 2,5%-os volt a bővülés. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest nem növekedett a bruttó hazai termék, míg 2011. első negyedévében 0,3%-kal bővült a gazdaság.

A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban csak részben tükröződik a kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül csak a termelési szint és a rendelésállomány mutatói csökkentek, míg a többi emelkedni tudott. Továbbá a mutatók – a rendelésállomány és a termelési szint indikátorát leszámítva – mind magasabb értéket értek el 2011 második negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének ambivalens alakulásával ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen negatív irányú a változás 2011 nyarán: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent, kivéve a várható üzleti helyzet megítélését, amely némiképp emelkedni tudott. Mindezek fényében a KKV Konjunktúraindex értékének csökkenése figyelhető meg 2011. második negyedévében. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi csúcshoz képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

2011 júliusában hetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói – a termelési szint indikátora kivételével – mind emelkedést mutattak 2011 júliusában, így csak részben tükrözik az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős negatív irányú elmozdulást mutatnak: a várható üzleti helyzet megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe tovább csökkent 2011. második negyedévében a januári csúcs után, és a Bizonytalansági Index is visszaesést mutat az előző negyedévi értékhez képest.

A cégek exporttevékenységét tekintve elmondható, hogy a konjunktúraindex a döntően exportáló cégek esetében mutatja a legmagasabb értéket, de az index 2010 júliusa óta tartó emelkedése 2011 nyarán negatív tendenciába fordult. Az exportáló cégek általában optimistábban tekintenek a következő fél év üzleti helyzetére, mint a hazai piacra termelők, létszámbővítésre azonban csak a belföldre termelő vállalkozások esetében lehet számítani. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1803 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A 2011. áprilisi adatfelvétel során a vállalkozások Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT) kapcsolatos tudását és véleményét is feltérképeztük. Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók 78%-a ismeri az ÚSZT-t, a program keretein belüli pályázati lehetőségeket, azonban csak 43%-uk tervezi ezeket kihasználni. Az ÚSZT ismeretét illetően viszonylag nagy a hasonlóság a különböző paraméterekkel rendelkező cégeknél, de az elmondható, hogy leginkább a tisztán hazai tulajdonban álló vállalkozások ismerik a programot és ezen cégek közül szándékoznak legtöbben pályázni is az ÚSZT keretein belül.

A megkérdezetteknek alig több, mint a fele indult az elmúlt öt évben állami, illetve uniós pályázatokon, a pályázás a nagy létszámú cégek körében volt a leggyakoribb. Az adatok szerint a pályázaton nyertes cégek aránya a vállalatmérettel együtt emelkedik.

A Széchenyi Kártya Programban válaszadóink 16%-a vesz részt. E program az általunk vizsgált cégek között a 10 fősnél kisebb vállalkozások és az építőipari cégek körében a legelterjedtebb.