Hírfolyam
2011. szeptember 14.Kutatás
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása – 2011

A tanulmány alapját egy több mint 4000 vállalkozásra és közintézményre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel képezi, mely 2011 márciusa és májusa között zajlott az MKIK GVI szervezésében. A kutatás célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2012/2013-as szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

Bővebben >>>

2011. szeptember 10.Kutatás
KKV körkép (2011. július)

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 második negyedévében lassult a magyar gazdaság növekedése. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,5%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5%-kal) növekedett 2011. második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévben 2,5%-os volt a bővülés. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest nem növekedett a bruttó hazai termék, míg 2011. első negyedévében 0,3%-kal bővült a gazdaság.

A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban csak részben tükröződik a kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül csak a termelési szint és a rendelésállomány mutatói csökkentek, míg a többi emelkedni tudott. Továbbá a mutatók – a rendelésállomány és a termelési szint indikátorát leszámítva – mind magasabb értéket értek el 2011 második negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének ambivalens alakulásával ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen negatív irányú a változás 2011 nyarán: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent, kivéve a várható üzleti helyzet megítélését, amely némiképp emelkedni tudott. Mindezek fényében a KKV Konjunktúraindex értékének csökkenése figyelhető meg 2011. második negyedévében. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi csúcshoz képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

Bővebben >>>

2011. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 júliusában hetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói – a termelési szint indikátora kivételével – mind emelkedést mutattak 2011 júliusában, így csak részben tükrözik az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős negatív irányú elmozdulást mutatnak: a várható üzleti helyzet megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe tovább csökkent 2011. második negyedévében a januári csúcs után, és a Bizonytalansági Index is visszaesést mutat az előző negyedévi értékhez képest.

A cégek exporttevékenységét tekintve elmondható, hogy a konjunktúraindex a döntően exportáló cégek esetében mutatja a legmagasabb értéket, de az index 2010 júliusa óta tartó emelkedése 2011 nyarán negatív tendenciába fordult. Az exportáló cégek általában optimistábban tekintenek a következő fél év üzleti helyzetére, mint a hazai piacra termelők, létszámbővítésre azonban csak a belföldre termelő vállalkozások esetében lehet számítani. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

Bővebben >>>

2011. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1803 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A 2011. áprilisi adatfelvétel során a vállalkozások Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT) kapcsolatos tudását és véleményét is feltérképeztük. Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók 78%-a ismeri az ÚSZT-t, a program keretein belüli pályázati lehetőségeket, azonban csak 43%-uk tervezi ezeket kihasználni. Az ÚSZT ismeretét illetően viszonylag nagy a hasonlóság a különböző paraméterekkel rendelkező cégeknél, de az elmondható, hogy leginkább a tisztán hazai tulajdonban álló vállalkozások ismerik a programot és ezen cégek közül szándékoznak legtöbben pályázni is az ÚSZT keretein belül.

A megkérdezetteknek alig több, mint a fele indult az elmúlt öt évben állami, illetve uniós pályázatokon, a pályázás a nagy létszámú cégek körében volt a leggyakoribb. Az adatok szerint a pályázaton nyertes cégek aránya a vállalatmérettel együtt emelkedik.

A Széchenyi Kártya Programban válaszadóink 16%-a vesz részt. E program az általunk vizsgált cégek között a 10 fősnél kisebb vállalkozások és az építőipari cégek körében a legelterjedtebb.

Bővebben >>>

2011. július 1.Kutatás
2011. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

2011 júliusában hetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói – a termelési szint indikátora kivételével – mind emelkedést mutattak 2011 júliusában, így csak részben tükrözik az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős negatív irányú elmozdulást mutatnak: a várható üzleti helyzet megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe tovább csökkent 2011. második negyedévében a januári csúcs után, és a Bizonytalansági Index is visszaesést mutat az előző negyedévi értékhez képest.

A kapacitáskihasználtság átlagos szintjének előző negyedéves emelkedése tovább folytatódott, így jelenleg 77%-on áll a mutató értéke. A rendelésállomány mutatója azt jelzi, hogy a magyarországi vállalatok termékei és szolgáltatásai iránti kereslet némileg nőtt 2011 első negyedévéhez képest. A termelési szint indikátorának 2009 utolsó negyedévében kezdődő emelkedő trendje már 2011 első negyedévében megtört, és a negatív tendencia a második negyedévben is folytatódott. A cégek beszámolói alapján az üzleti helyzet tekintetében két negyedév óta tartó javulás figyelhető meg.

A következő fél évben várható üzleti helyzetet az előző negyedévben megfigyelt várakozásoknál némileg kedvezőbben ítélik meg a vállalkozások: a cégek 33%-a számít jó, 13%-a pedig rossz üzleti helyzetre. A következő fél évben várható termelési szint mutatója jelentős visszaesést mutat az előző negyedévhez képest és az index immár a negatív tartományban tartózkodik. A következő fél év során az előző negyedévben megfigyeltnél kisebb mértékű létszámváltozásra lehet számítani a vállalkozások körében, és létszámbővítést főként a belföldre termelő cégek terveznek. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

Bővebben >>>

2011. június 8.Kutatás
RFKB döntések háttere és hatásossága - 2011

A tanulmány egy utólagos hatásvizsgálat keretében Magyarországon elsőként vizsgálja a szakképző iskolák beiskolázásaira vonatkozó RFKB döntések hátterét, a döntésekre ható tényezőket és a döntések hatását a tényleges beiskolázási keretszámokra.

A 2003. évi LXXXVI. törvény 2007-ben történt módosítása alapján Magyarországon 2008 óta a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok (RFKB-k) döntenek a magyar szakképzés két központi jelentőségű aspektusáról: (1) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés szakképző évfolyamainak diáklétszámát, a teljes iskolarendszerű szakképzés szerkezetét, továbbá (2) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés minőségi fejlesztésének döntő részét a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokon keresztül.

A tanulmány a törvényalkotói szándéknak megfelelő kérdésekre keres választ:

(1) milyen tényezők befolyásolják az RFKB-k döntéseit, különös tekintettel a rendelkezésre álló munkaerő-piaci előrejelzési adatokra, a magyar szakképzési rendszer szereplőinek erőviszonyaira, különösen a neo-korporativista koordinációban meghatározó szereppel bíró munkaadó szervezetekre; továbbá,

(2) milyen hatással voltak a meghozott RFKB döntések a szakképzés szerkezetére?

Az elemzés elsősorban matematikai-statisztikai módszereket alkalmaz, melyeket a meghatározó szereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.

Az elemzés eredményei szerint az RFKB-k a vizsgált mindhárom évben legnagyobb részben a munkaadói szervezetek preferenciái szerint hozták meg döntéseiket.

A rendelkezésre álló adatok alapján e döntésekre csak csekély mértékben voltak hatással a szakképző iskolák közötti erőviszonyok.

A vizsgálat kimutatja, hogy az RFKB-k döntései részben egybeestek az MKIK által irányított munkaerő-piaci kutatásokkal, amelyek eredményeit az MKIK GVI elemezte és publikálta. Továbbá az MKIK GVI előrejelzései a konzorciumi javaslatokat jelentős mértékben befolyásolták, ami közvetve az RFKB döntésekre gyakorolt hatással is járt.

Ugyanakkor a szakképző iskolák – a várakozásokkal ellentétben – csak csekély mértékben követték az RFKB döntéseket a szakképző évfolyamok létszámainak meghatározásánál. A statisztikai elemzés arra világít rá, hogy a 2008. évi RFKB döntések szinte semmilyen hatással nem jártak a tényleges szakmánkénti beiskolázási számok alakulására.

Ez az eredmény – jóllehet csupán az RFKB-k 2008-as döntéseire vonatkozik – felveti annak a kérdését, hogy késztetik-e valamilyen szankcionáló és motiváló tényezők a TISZK-eket az RFKB döntések végrehajtására? Miként kell és lehet a szankciók és motivációk rendszerét javítani? Ugyanakkor mindenképpen szükségesnek tartunk újabb adatokra épülő további kutatásokat a fenti megállapítások pontosításához és megbízhatóságuk ellenőrzéséhez.

Bővebben >>>

2011. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A kormány javaslatára az Országgyűlés 2011-ben a magyar személyi jövedelemadózást több lényeges ponton megváltoztatta. Az ezzel kapcsolatos előzetes várakozás az volt, hogy senki sem fog rosszabbul járni az új rendszer bevezetésével, azonban több elemzés is rámutatott arra, hogy lesznek olyanok, akiknek – változatlan bruttó bérek mellett – nettó jövedelme csökkenni fog 2011-ben. Az MKIK GVI elemzésének célja, hogy bemutassa, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében a dolgozókat hogyan érintette a 2011-től bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve milyen vállalatok dolgozóinál jár inkább a nettó bérek csökkenésével. Harmadik kérdésként annak vizsgálatára kerül sor, hogy a vállalkozások hogyan reagáltak a személyi jövedelemadózásban bekövetkezett változásokra, vagyis milyen vállalati alkalmazkodás volt megfigyelhető 2011 áprilisáig, az adatfelvétel lezárásáig.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kis-és közepes vállalkozások 36 százaléka nem növelte a dolgozók bruttó bérét 2011-ben. A vállalkozások nagyobb része viszont emelte a béreket. A cégek 27 százaléka esetében 5 százalék alatti, míg 36 százaléka esetében 5 százalék feletti a béremelés mértéke. A béremelés tényét és mértékét a vállalat üzleti helyzete és kilátásai befolyásolják számottevően: a kedvező üzleti kilátások nagyobb béremelést valószínűsítenek.

Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalkozások 82 százalékánál találunk olyan dolgozót, akinek a reáljövedelme csökkenhetett az adórendszer 2011-ben bevezetett változtatása következtében. Azon vállalkozásoknál, amelyek tisztán magyar tulajdonban vannak, a foglalkoztatottak átlagosan 53%-át érintette így az új szja törvény, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégeknél ez az arány csupán 36%.

A személyi jövedelemadó szabályok változása különböző alkalmazkodási lépéseket indíthat el a vállalatok körében. A cégek 52 százaléka saját bevallása szerint teljesen, további 19 százaléka részben kompenzálja a dolgozók kieső bérét. A maradék 29 százalék azonban egyáltalán nem tudja kárpótolni az érintett dolgozókat a kieső jövedelem miatt. A jó üzleti helyzetben lévő cégek teljesen, illetve részben kompenzálni tudják a kieső béreket, míg a rossz üzleti helyzetben lévők jellemzően nem képesek semmilyen kompenzációra.

Bővebben >>>

2011. május 26.Kutatás
Az MKIK Békéltető Testületeinek 2010. évi tevékenysége

A monitor kutatás célja az MKIK Békéltető Testületeinek 2010. évi tevékenységének összefoglalása.

Bővebben >>>

2011. május 25.Kutatás
Az MKIK Békéltető Testületeinek 2009. évi tevékenysége

A monitor kutatás célja az MKIK Békéltető Testületeinek 2009. évi tevékenységének összefoglalása.

Bővebben >>>

2011. május 24.Kutatás
Bíróság (2007)

Az MKIK GVI a területi kamarákkal közösen - 2007. szeptember 3. és október 7. között - kérdőíves felmérést folytatott a magyar vállalkozások körében a vállalkozások közötti vitás ügyek megoldási módjairól és a vállalkozások magyar bíróságok működésével kapcsolatos véleményéről.

A kérdezésre önkitöltős formában került sor: a cégek postán, email-ben, fax-on és online módon küldhették vissza az általuk kitöltött kérdőívet. A vizsgálat során 321 cégtől érkezett vissza válasz. Az önkitöltős kérdőív mellett telefonos lekérdezést is folytattunk, amelynek során ötven, nagyméretű cég jogi, gazdasági képviselőjét kerestük meg.

A kutatásra a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara valamint a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara együttműködésének keretében került sor.

Bővebben >>>