A KKV Körkép az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2013 harmadik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások negatív kilátásokat jeleznek, az összes mutató értéke erőteljesen visszaesett, különös tekintettel a várható beruházási és kapacitás-kihasználtsági szintre.

Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értékének az utolsó három időszakban történő emelkedése fordulóponthoz ért 2013 harmadik negyedévében. Az emelkedés után ebben az időszakban jelentősen csökkent a konjunktúramutató. A Bizonytalansági Index szintén csökkent 2013 júliusához képest, vagyis a vélemények különbözősége csökkent a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.

A GVI becslése szerint 2013. novemberben a regisztrált álláskeresők számának mintegy 2,3 ezer fős csökkenése következett be. Ez csökkenés mögött a szezonális hatásoktól független tényezők állnak.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a KKV Körképben 2013 októberében a harminchatodik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. A 2013. októberi felvétel során 299 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

Az eredmények szerint 2013 harmadik negyedévében pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Minden jelenlegi helyzetre vonatkozó indikátor növekedést mutatott az előző időszakhoz képest. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások negatív kilátásokat jeleznek, hiszen ezek mind csökkentek. Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értéke csökkent, így 2013-as jelentős emelkedése negatív fordulóponthoz ért. A Bizonytalansági Index értéke csökkent az előző időszakhoz képest, vagyis a vélemények különbözősége mérséklődött a kkv-k körében a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.

A GVI becslése szerint 2013 októberében a regisztrált álláskeresők számának mintegy 18 ezer fős csökkenésére számítunk az előző hónaphoz képest. Ezt a csökkenést főleg nem szezonális hatások eredményezik.

2013 októberében harminckettedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3.514 cégnél töltötték ki kérdőívünket.

A GVI Konjunktúra Mutató az áprilisi +14 pontról, csaknem 10 pontos növekedést követően +23 pontra emelkedett. Ez közepesen magas értékként jellemezhető, utoljára 2010-ben állt hasonló szinten az indikátor. A bizonytalansági mutató értéke ezzel együtt nagyon magas, 55 pontos szinten áll. Ez utóbbi arra utal, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az erre az évre jellemző pozitív tendenciák megítélése. Sok vállalkozás üzleti helyzete nem javult, és várakozásaik sem pozitívak. Mindemellett a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI konjunktúra-vizsgálat adatai - az idei és a következő évet övező nagyfokú bizonytalanság közepette - emelkedő GDP-növekedési ütemet vetítenek előre

Az elmúlt 20 év gazdasági és társadalmi folyamatainak értékeléséhez többet kellene tudnunk arról, hogy a rendszerváltás után lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatok hogyan érintették Magyarország különböző régióit. Arról, hogy egy tájegység, régió, vagy kistérség helyzete hogyan változott az eltelt 20-23 évben. Hogyan változtak az itt élők munkalehetőségei, jövedelme, hogyan alakult át az ipar szerkezete, a mezőgazdaság és egy adott térséget a felzárkózás vagy a leszakadás jellemzi-e inkább. Az MKIK GVI legújabb tanulmánya (Magyarországi régiók társadalmi-gazdasági profilja) e kérdések iránt érdeklődőknek kíván kiinduló információkkal szolgálni, és néhány fontos gazdasági és társadalmi indikátor segítségével felrajzolni a magyarországi régiók, megyék társadalmi és gazdasági helyzetét, fejlettségét és felvillantani az általuk megtett utat a rendszerváltástól napjainkig.

A GVI becslése szerint 2013 szeptemberében a regisztrált álláskeresők számának mintegy 17 ezer fős csökkenésére számítunk az előző havi értékhez képest. Ezt a csökkenést főleg szezonális hatások eredményezik.

A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok Magyarországon nagyon sokrétűek, országos szinten gyakran nem egységesek. Írásunk ezen folyamatok elemzésének segítségével próbálja felrajzolni a magyarországi régiók társadalmi és gazdasági fejlettségét bemutató profiljait. Ez jelenti egyrészt a régiók helyzetértékelését és összehasonlítását, másrészt belső tagoltságuk feltárását, mivel a régiók sem tekinthetők homogénnek. Mindez jól szemléltethető az országos átlag százalékában mért, egy lakosra jutó GDP értékeivel.

Közép-Magyarországot a többi régióhoz képest hatalmas fejlettségbeli előny jellemzi, minden más régió egy főre jutó GDP-je messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. Az egyik különösen rossz helyzetű régió Dél-Alföld, ezen belül is Békés a rendszerváltás óta az egyik leginkább leszakadó megye. Békés megye rendszerváltást követő gazdaság- és társadalomtörténetét a nehezen megközelíthető lokális munkaerő-piacok, az alacsony beruházási ráta, az alacsony vállalkozás-sűrűség, a külföldi cégek hiánya, a magas és az országos értékeket rendre meghaladó munkanélküliségi ráta, az országosnál alacsonyabb várható életkor, az elvándorlás és elnéptelenedés, a lakosság relatív jövedelmi helyzetének romlása jellemzi.

2013. októberében harminckettedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely Magyarországon a legtöbb cégre kiterjedő konjunktúra vizsgálat. Az idei októberi adatfelvétel 3.514 cég vezetőjének válaszain alapul és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat.

2013 második negyedévében vegyes, de inkább negatív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest csak az üzleti helyzet mutatója növekedett a jelen helyzetre vonatkozó indikátorok közül. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások optimizmust jeleznek, hiszen a várható létszámalakulás stagnálását leszámítva az összes jövőre vonatkozó mutató értéke nőtt; különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes emelkedés.

Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értékének az előző év végén kezdődő emelkedése tovább folytatódott 2013 második negyedévében. Emellett azonban a Bizonytalansági Index valamelyest nőtt az előző három hónaphoz képest, vagyis a vélemények különbözősége növekedni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.