Az MKIK GVI másfél évvel ezelőtt, 2012 decemberében kezdte el havi rendszerességgel megjelentetni a regisztrált álláskeresők aktuális számának becslését. Ezt a tevékenységünket határozatlan időre felfüggesztjük, mivel az említett mutatót jelenleg olyan tényezők határozzák meg, amelyek jövőbeni alakulását nem áll módunkban előrejelezni.

Milyen nehézségekkel néznek szembe azok a cégek, amelyek ma beruházni akarnak Magyarországon? Milyen hatása van a beruházási kedvre a Növekedési Hitelprogramnak (NHP)? Ezt is vizsgálta az a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által végzett kutatás, amelynek során 2600 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszokból az derült ki, hogy az NHP önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról jövő, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Márpedig a cégek irányítói szerint ezek a leginkább gátló tényezők.

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

Milyen nehézségekkel néznek szembe azok a cégek, amelyek ma beruházni akarnak Magyarországon? Milyen hatása van a beruházási kedvre a Növekedési Hitelprogramnak (NHP)? Ezt is vizsgálta az a Gazdaság- és Vállakozáskutató Intézet által végzett kutatás, amelynek során 2600 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszokból az derült ki, hogy az NHP önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról jövő, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Márpedig a cégek irányítói szerint ezek a leginkább gátló tényezők.

A 2014. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. A GVI Negyedéves Konjunktúramutatója az áprilisi 9 pontról 18 pontra emelkedett, ezzel szintén három egymást követő negyedéve növekszik. A jelenlegi 18 pont a kutatás kezdete (2010) óta a legmagasabb érték, hasonló szinten utoljára 2011 elején állt a mutató (2011 januárjában 16 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 36 pontos szint elmarad az egy illetve két évvel korábbi értékétől (2013 júliusában 37 ponton állt, 2012 júliusában 42 ponton). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Milyen a magyar szakképzés helyzete, mi olvasható ki a trendekből? Hogyan jellemezhetők a szakiskolákban tanulók, és mi vár rájuk a munkaerőpiacon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által készített elemzés, amely az elmúlt 10-15 év szakképzéssel kapcsolatos tényeinek és adatainak áttekintésén alapult.

Az online média megfigyelése a beruházási aktivitás előrejelzésére is felhasználható. A GVI új kutatásában ennek lehetőségeit mérte fel. A beruházásokhoz kapcsolódó szavakat tartalmazó több mint 12 ezer cikk tartalomelemzése alapján meghatároztuk azokat a cikk-típusokat, amelyek leginkább segítenek abban, hogy előre lehessen jelezni a beruházások, és ezen belül a versenyszektor beruházásainak várható alakulását. Az absztrakt, jogi témákat tárgyaló cikkek mellett az origo.hu-n és a vg.hu-n megjelenő cikkek érdemelnek ebből a szempontból kiemelt figyelmet.

Nagyon fontos követelmény, hogy a közoktatásban folyó szakképzésben olyan szakmát és olyan tudást szerezzenek a tanulók, amellyel el tudnak helyezkedni és hosszú távon is képesek érvényesülni a munkaerőpiacon. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a szakiskolák által oktatott szakmaszerkezet és a munkaerő-piaci igények közötti feszültség csökkenjen. E cél elősegítése érdekében alakította ki a magyar kormányzat azt a rendszert, amelynek keretében a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) 2008 és 2012 között régiónként javaslatokat tettek a szakiskolák képzési szerkezetére. A GVI legfrissebb elemzése azt vizsgálja, hogy miként reagáltak a szakképző iskolák az RFKB-k képzési szerkezetre vonatkozó javaslataira, és beiskolázási döntéseiknél mennyire vették azokat figyelembe. Az elemzés egyik fő megállapítása az, hogy a tanulói létszámok későbbi alakulására az RFKB-k döntései csupán csekély befolyással bírtak.

A GVI becslése szerint 2014 májusában a regisztrált álláskeresők számának mintegy 27 ezer fős csökkenésére számíthatunk

Tartalomelemzés 2010 január és 2013 december között megjelent cikkek alapján

Az online média megfigyelése a beruházási aktivitás előrejelzésére is felhasználható. A GVI új kutatásában ennek lehetőségeit mérte fel. A beruházásokhoz kapcsolódó szavakat tartalmazó több, mint 12 ezer cikk tartalomelemzése alapján meghatároztuk azokat a cikk-típusokat, amelyek leginkább segítenek abban, hogy előre lehessen jelezni a beruházások, és ezen belül a versenyszektor beruházásainak várható alakulását. Az absztrakt, jogi témákat tárgyaló cikkek mellett az origo.hu-n és a vg.hu-n megjelenő cikkek érdemelnek ebből a szempontból kiemelt figyelmet.