Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
27
28
29
30
1
2
3
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Iskolázottság és előítéletesség

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és ...

  • Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú ...

Google kereső
Hírfolyam
2009. október 1.Kutatás
2009. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Fordulópontot jelez a GVI konjunktúra mutatója 2009 októberben a magyar vállalkozások várakozásaiban. Az áprilisi -18%-ról októberre -9%-ra erősödött a konjunktúra mutató értéke. A gazdasági válság hatására tavaly októbertől megfigyelhető, szinte szabadesésszerű csökkenés után az októberi felmérés szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági válság elérte a mélypontját. Ez az eredmény alátámasztja az áprilisi felvétel elemzésekor tett feltételezésünket: „az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő biztató jeleket 2009 végére”.

A GVI bizonytalansági mutató magas értéke (0,42) azonban arra figyelmeztet, hogy nagyon törékenyek még a válságból való kilábalásra utaló folyamatok.

Bővebben >>>

2009. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő cég körében végzünk adatfelvételt egymással megegyező mintán, amely minta reprezentálja a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.
2009 júliusában a kis- és középvállalkozások továbbra is igen kedvezőtlenül ítélték meg üzleti helyzetüket, rövidtávú várakozásaik azonban kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest.

Bővebben >>>

2009. szeptember 21.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. július)

Megállt az állástalanok számának növekvő tendenciája?

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program, amely a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását.
Az országos tendenciák szerint a nyilvántartott álláskeresők számában, illetve az álláskeresők aktív népességhez viszonyított arányában május óta minimális mértékű elmozdulások történtek: először – az évek óta megfigyelhető, szabályszerű nyár eleji javulásnak megfelelően – csökkentek, majd a tanév végén a pályakezdők belépése révén újra enyhén emelkedtek az értékek.
Ezt a helyzetet úgy értékelhetjük, hogy a nyár folyamán már folytatódtak tovább a válság korábbi szakaszára jellemző negatív a munkaerő-piaci folyamatok.
A stabilitás a munkanélküliség területi képében is megmutatkozik. Legutóbb közzétett elemzésünknek megfelelően az Északnyugat-Dunántúl gazdaságilag fejlettebb térségeiben – az álláskeresők számának drasztikus emelkedése ellenére – még midig alacsonyabb az álláskeresők aránya az aktív korú népességhez képest, mint az ország eleve hátrányosabb helyzetű felében. Továbbá a főváros és környéke még mindig egyfajta szigetet képez, hiszen a fent említett relatív mutató itt még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik az egész országon belül. Igaz maradt ez annak ellenére is, hogy az utóbbi hónapokban a munkanélküliség egy év alatti változását tekintve már a Központi Régió kistérségei is kikerültek a legkedvezőbb helyzetű (legkevésbé érintett) térségek közül. A gazdasági válság, így az elbocsátások korábbi koncentrált megjelenése mára térben is szétterjedt, így szinte minden kistérség munkaerő-piacán érzékelhetők a negatív irányú folyamatok. Csupán az ország legelmaradottabb külső és belső perifériáin nincs változás: nem romlanak tovább az amúgy igen magas értékek…

Lőcsei Hajnalka, geográfus (ELTE, GVI)

Bővebben >>>

2009. szeptember 16.Kutatás
Szakiskola - 2009

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI az MKIK által2009-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (kis-, közepes- és nagyvállalatok, közintézmények) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2012-ben várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2009. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. 2009 júniusában megismételte márciusi „Válságban a vállalatok” című felmérését. A két felvétel eredményeinek összevetéséből arra következtethetünk, hogy a két időpont között enyhén romlott a magyar vállalkozások üzleti helyzete: júniusban többen állították, hogy belföldi és külföldi értékesítésük csökkent az előző fél évben, mint márciusban. Csak a legnagyobb vállalatok jelezték értékesítési helyzetük javulását. A következő félévi értékesítésre, beruházásokra, létszámváltozásra vonatkozó várakozások ugyanakkor javultak márciushoz képest. Megfigyelhető, hogy szinte minden mutató a nagy árbevételű, nagy létszámú cégek körében vette fel a legkedvezőbb értékeket.

Bővebben >>>

2009. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI új kutatási programja a rendelkezésre álló statisztikai adatok és vállalati empirikus adatfelvételek alapján a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében összegyűjtöttük a sajtóban megjelenő elbocsátási híreket, így az érintett cégek székhelyei és telephelyei szerint megfigyelhetővé vált, hogy az elbocsátások tekintetében mely településeket, régiókat érinti leginkább a válság. Az összegyűjtött információk természetesen nem felelnek meg minden szempontból a statisztikai adatgyűjtéssel szemben támasztható elvárásoknak. Ennek egyik oka, hogy elsősorban a nagyobb vállalatok elbocsátásai hírértékűek, a kisebb cégek néhány főt érintő létszámleépítései nem kerülnek nyilvánosságra. A másik lényeges korlátot az jelenti, hogy az adatgyűjtés módszeréből adódóan nem ellenőrizhető a ténylegesen elbocsátottak létszáma, illetve az elbocsátás konkrét időpontja sem ismert. Az eredmények azonban mindenképpen jelzésértékűek a gazdaság teljesítőképességére vonatkozóan, hiszen a nagyobb vállalatok foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepükhöz képest is számottevő hányadát adják az országos GDP-nek, és az elbocsátási szándék már önmagában elegendő a teljesítmény visszaesésének megragadására.

Az összegyűjtött adatok szerint a vállalati szféra a fővároson kívüli, hagyományosan fejlettebb térségekben, főként a Dunántúl északnyugati részén szenvedte el a legnagyobb gazdasági visszaesést, és az elbocsátási hullámból a hátrányosabb helyzetű területek maradtak ki leginkább. Mivel az elmaradott külső perifériákon, valamint az Alföld és a Dél-Dunántúl nagyobb várossal nem rendelkező területein eddig sem volt jelentősebb ipari termelés, nem is volt minek leépülni. Emellett a turisztikai profilú balatoni régió, valamint a főváros és tágabb környezete felől is kevesebb elbocsátásról szóló hír érkezett.

Összességében az látható az elbocsátási és (az ÁFSZ által közzétett) munkanélküliségi adatokból, hogy a gazdasági válság a fővároson kívüli Magyarország fejlettebbnek mondható térségeiből indult ki és onnan szétterjedve vált általánossá. Tehát a válság összességében a fejlettség regionális egyenlőtlenségeinek – önmagában kívánatos – csökkenése irányában hat, azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros–vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további kiéleződése.

Bővebben >>>

2009. július 29.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2009. március)

Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki Zrt. 2009. júliusi tanulmánya Magyarországon elsőként - és eddig egyedüliként - vizsgálja kérdőíves felvétel segítségével a gazdasági válság vállalatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait és a cégek válságra adott reakcióit. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségüket, pénzügyi fegyelmüket és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A márciusban megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek mar leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.

Bővebben >>>

2009. július 26.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. június)

Az MKIK GVI-ben nemrég indult az a kutatási program, amely a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a piacról való kilépés (exit) területi különbségeinek időbeli változását.

Az eddigi elemzésekből kiderült, hogy Magyarországon a gazdasági válság érdekes módon épp a területfejlesztés egyik fontos célja, a területi kiegyenlítődés irányába hat. Azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros – vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további éleződése. Ráadásul, a válság után a munkanélküliség most bizonyosan nem a kiinduló pontokba fog visszahúzódni, hanem az eredeti térszerkezetet követve az ország társadalmilag és gazdaságilag elmaradott külső és belső perifériáiba záródik vissza a probléma.

Bővebben >>>

2009. július 9.Kutatás
Kelet-Ázsiaiak a magyar munkaerő-piacon

Az elsősorban feltáró jellegű kvalitatív kutatás célja a kelet-ázsiaiak munkavállalásának jellegzetességeinek feltárása. A kutatás többek között olyan témákkal foglalkozik, mint gazdasági átalakulás a kelet-ázsiaiak körében, a kolóniák vállalkozóinak főbb tevékenységei, a transznacionális kapcsolatok jelentősége, a bizalmi kapcsolatok szerepe, kooperáció típusok a vállalkozók között, családi vállalkozások működésének jellemzői, kelet-ázsiai vállalkozások típusai, a gazdasági válság hatása a kelet-ázsiai vállalkozásokra.

A kutatás során korábbi kutatási eredmények, hivatalos statisztikák másodlagos feldolgozása mellett ötven interjút készítettünk kínai és vietnami nyelven kelet-ázsiai vállalkozókkal és e vállalkozásokban alkalmazottként dolgozókkal. A célcsoportos interjúkat öt szakértői interjúval egészítettük ki. Ezek olyan személyekkel készültek, akik gazdasági, tudományos vagy kulturális kapcsolatban állnak a célcsoportokkal, valamint olyan kínai, vietnami migránsokkal, akik különleges státuszukból eredően nagy rálátással rendelkeznek a kolóniák mindennapi és gazdasági életére. Végezetül száz kínai nyelven megjelent álláshirdetést is feldolgoztunk a tartalomelemzés módszereivel.

A kutatáshoz az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány „A Távol-Keletről érkező állampolgárok munkavégzésnek fő jellegzetességei, típusai” című pályázata (K-2008/B) teremtette meg a pénzügyi hátteret (sz. szám OFA/8341/0008).

Bővebben >>>

2009. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki 2009 tavaszán kérdőíves kutatást folytatott 314 magyarországi vállalkozás körében, melynek célja a gazdasági válság hatásainak feltérképezése, valamint ezen hatások kivédésére tett, illetve tervezett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatok alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban a közepes méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok rendelkeznek banki hitellel. A bankhitelt felvett vállalatok 14%-a beruházási hitellel, 43%-a forgóeszköz-hitellel, 43%-a pedig mindkét típusú hitellel rendelkezik. Döntő többségük (81%-uk) forintban vett fel bankhitelt, 34%-uk euróban, 22%-uk svájci frankban, 2%-uk pedig egyéb valutában.

A kutatás során vizsgált vállalatok körülbelül egyharmada rendelkezett a kérdezés időpontjában banki devizahitellel. Az adatelemzésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alkalmazotti létszám növekedésével nő a devizában eladósodott cégek száma. A régiós bontásból az látszik, hogy – a forinthitelhez hasonlóan – a devizahitel is az ország nyugati részében a legelterjedtebb. Gazdasági ágak szerint az látható, hogy devizahitellel leggyakrabban a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások rendelkeznek (37%).

Devizakitettség azon vállalatok esetében áll fenn, melyek rendelkeznek külföldi devizában felvett bankhitellel, de nem exportálnak. Ez mindössze a megkérdezett cégek 9,3%-ára volt igaz, ami a vállalatok óvatos pénzügyi magatartásának a jele.

A pénzügyi fegyelem vizsgálata során az derült ki, hogy legnagyobb arányban a kisebb méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, az alacsony árbevételű, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok körében fordult elő, hogy üzleti partnereiknek vagy az államnak késve fizettek.

A megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek már leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.

Bővebben >>>