Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2009. július 29.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2009. március)

Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki Zrt. 2009. júliusi tanulmánya Magyarországon elsőként - és eddig egyedüliként - vizsgálja kérdőíves felvétel segítségével a gazdasági válság vállalatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait és a cégek válságra adott reakcióit. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségüket, pénzügyi fegyelmüket és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A márciusban megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek mar leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.

Bővebben >>>

2009. július 26.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. június)

Az MKIK GVI-ben nemrég indult az a kutatási program, amely a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a piacról való kilépés (exit) területi különbségeinek időbeli változását.

Az eddigi elemzésekből kiderült, hogy Magyarországon a gazdasági válság érdekes módon épp a területfejlesztés egyik fontos célja, a területi kiegyenlítődés irányába hat. Azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros – vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további éleződése. Ráadásul, a válság után a munkanélküliség most bizonyosan nem a kiinduló pontokba fog visszahúzódni, hanem az eredeti térszerkezetet követve az ország társadalmilag és gazdaságilag elmaradott külső és belső perifériáiba záródik vissza a probléma.

Bővebben >>>

2009. július 9.Kutatás
Kelet-Ázsiaiak a magyar munkaerő-piacon

Az elsősorban feltáró jellegű kvalitatív kutatás célja a kelet-ázsiaiak munkavállalásának jellegzetességeinek feltárása. A kutatás többek között olyan témákkal foglalkozik, mint gazdasági átalakulás a kelet-ázsiaiak körében, a kolóniák vállalkozóinak főbb tevékenységei, a transznacionális kapcsolatok jelentősége, a bizalmi kapcsolatok szerepe, kooperáció típusok a vállalkozók között, családi vállalkozások működésének jellemzői, kelet-ázsiai vállalkozások típusai, a gazdasági válság hatása a kelet-ázsiai vállalkozásokra.

A kutatás során korábbi kutatási eredmények, hivatalos statisztikák másodlagos feldolgozása mellett ötven interjút készítettünk kínai és vietnami nyelven kelet-ázsiai vállalkozókkal és e vállalkozásokban alkalmazottként dolgozókkal. A célcsoportos interjúkat öt szakértői interjúval egészítettük ki. Ezek olyan személyekkel készültek, akik gazdasági, tudományos vagy kulturális kapcsolatban állnak a célcsoportokkal, valamint olyan kínai, vietnami migránsokkal, akik különleges státuszukból eredően nagy rálátással rendelkeznek a kolóniák mindennapi és gazdasági életére. Végezetül száz kínai nyelven megjelent álláshirdetést is feldolgoztunk a tartalomelemzés módszereivel.

A kutatáshoz az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány „A Távol-Keletről érkező állampolgárok munkavégzésnek fő jellegzetességei, típusai” című pályázata (K-2008/B) teremtette meg a pénzügyi hátteret (sz. szám OFA/8341/0008).

Bővebben >>>

2009. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki 2009 tavaszán kérdőíves kutatást folytatott 314 magyarországi vállalkozás körében, melynek célja a gazdasági válság hatásainak feltérképezése, valamint ezen hatások kivédésére tett, illetve tervezett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatok alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban a közepes méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok rendelkeznek banki hitellel. A bankhitelt felvett vállalatok 14%-a beruházási hitellel, 43%-a forgóeszköz-hitellel, 43%-a pedig mindkét típusú hitellel rendelkezik. Döntő többségük (81%-uk) forintban vett fel bankhitelt, 34%-uk euróban, 22%-uk svájci frankban, 2%-uk pedig egyéb valutában.

A kutatás során vizsgált vállalatok körülbelül egyharmada rendelkezett a kérdezés időpontjában banki devizahitellel. Az adatelemzésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alkalmazotti létszám növekedésével nő a devizában eladósodott cégek száma. A régiós bontásból az látszik, hogy – a forinthitelhez hasonlóan – a devizahitel is az ország nyugati részében a legelterjedtebb. Gazdasági ágak szerint az látható, hogy devizahitellel leggyakrabban a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások rendelkeznek (37%).

Devizakitettség azon vállalatok esetében áll fenn, melyek rendelkeznek külföldi devizában felvett bankhitellel, de nem exportálnak. Ez mindössze a megkérdezett cégek 9,3%-ára volt igaz, ami a vállalatok óvatos pénzügyi magatartásának a jele.

A pénzügyi fegyelem vizsgálata során az derült ki, hogy legnagyobb arányban a kisebb méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, az alacsony árbevételű, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok körében fordult elő, hogy üzleti partnereiknek vagy az államnak késve fizettek.

A megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek már leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.

Bővebben >>>

2009. június 22.Kutatás
Kormányzati döntések várható hatásai - 2009

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete közös felmérést végzett a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek körében. A vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy a Bajnai kormány - a szakképzési törvényt is érintő - adótörvényt módosító törvényjavaslata milyen hatással lenne a tanulószerződéses tanulók foglalkoztatására. Azt kívántuk vizsgálni, hogy a törvény hatályba lépése esetén azon vállalkozások, amelyeknél jelenleg van tanulószerződéses tanuló, hogyan fognak e lépésekre reagálni, és ebből következően milyen várható következményekkel kell számolni a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésénél. A felmérés 2009. május 4. és 11. között zajlott le. Az adatfelvétel során egy rövid önkitöltős kérdőívet küldtünk ki a gyakorlati képzéssel foglalkozó cégek vezetőinek. A kiküldött, több mint 1000 kérdőívre összesen 302 cég vezetője válaszolt.

Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy amennyiben a törvénymódosítás elfogadásra kerül, a megkérdezett gazdálkodók mindössze 1358 új tanulót kívánnak foglalkoztatni, szemben az eredetileg tervezett 6201 fős létszámmal. A válaszadó cégek 75%-a tervezi felbontani a tanulószerződéseket, illetve tervezi azt, hogy a ezek lejártával nem köt újabbat, ha a kormány által tervezett módosítások életbe lépnek. A cégek között a legnagyobb arányban a mikro cégek, valamint az építőipari vállalkozások tervezik ezt a lépést.

Összességében elmondható, hogy a felmérés eredménye szerint a 10.897 tanulószerződésből a törvény hatálybalépése eredményeként a töredékére eső felvételi szándékok és a tervezett tanulószerződés felbontások következtében mindössze 3.501 tanulószerződés maradna. Ez a végeredmény a jelenlegi helyzethez viszonyítva a tanulószerződések 74%-os csökkenését vetíti előre.

Bővebben >>>

2009. június 8.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. május)

Május hónap folyamán nem történt érdemi változás a nyilvánosságra került elbocsátások területi képében. Sőt, az előző hónaphoz képest még kevesebb, összesen 4 vállalat létszámleépítési szándéka jelent meg a médiában, ami mintegy 1100 munkahelyet érinthet. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy az exportra termelő multinacionális cégek, illetve ezek beszállítói többségükben már kénytelenek voltak megtenni a szükséges lépéseket, másrészt az állam munkahelyek megőrzését célzó támogatásai is jelentősen mérséklik az elbocsátások számát. A munkaerőpiaci-helyzet javulását támasztja alá az ÁFSZ által regisztrált álláskeresők számának május havi csökkenése is.

Bővebben >>>

2009. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009 áprilisában huszonharmadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Konjunktúra felvételére, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. A megkérdezett vállalatok jelenlegi és várható helyzetére vonatkozó kérdések mellett 2009 áprilisában arra is rákérdeztünk, hogy a cégek milyen eszközöket alkalmaztak eddig a gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére, és milyeneket terveznek alkalmazni a következő fél év során. A lehetséges eszközök között szerepeltek a kiadások csökkentését célzó intézkedések, a likviditás javítását, a piaci pozíciók stabilizálását szolgáló lépések és egyéb, a fenti csoportokba nem sorolható intézkedések is.

Bővebben >>>

2009. május 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. április)

A tizenharmadik, 2009. áprilisában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások világgazdasági válsággal kapcsolatos véleményét vizsgáltuk.

A világgazdasági válság következményeképpen 2008 második felében a magyar gazdaság recesszióba süllyedt. A negatív tendencia 2009 első negyedévében is folytatódott: a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 2,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. április 27 - május 6.) eredményei a megelőző negyedévben szinte egyöntetűen romló mutatóknál vegyesebb képet mutatnak. A vállalkozások várakozásai optimistábbakká váltak, de a válság továbbra is érezteti hatását. 2009 első három hónapjában enyhébb ütemben csökkent a vizsgált konjunktúramutatók értéke, mint 2008 utolsó negyedévében, a termelési szint viszont továbbra is jelentős visszaesést mutat. A kis- és közepes méretű vállalkozások rövid távú várakozásaira – a megelőző időszak erőteljes pesszimizmusa után – óvatos derűlátás jellemző. A vállalatok minden tekintetben jobb helyzetre számítanak a következő fél év során, mint 2008 végén. Legnagyobb mértékben a jövedelmezőségre vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke enyhe növekedést mutatott 2009 áprilisában. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nőtt a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke emelkedett.

Bővebben >>>

2009. május 4.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. április)

Az április hónapban nyilvánosságra került elbocsátások száma (mind az esetszámot, mind az érintett munkavállalók számát illetően) jelentősen csökkent az előző hónapokhoz képest. Az írott és elektronikus sajtóban közölt érték februárban érte el a maximumát mintegy 7000 fővel, márciusban ez lecsökkent 4000-re, áprilisban viszont alig több mint 1000 új létszámleépítés került nyilvánosságra. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elmúlt hónapban az ÁFSZ által hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma is jelentősen csökkenni fog, mivel a szándék bejelentése (nyilvánosságra kerülése) és a tényleges leépítés között időbeli csúszást is figyelembe kell venni. (Az ÁFSZ adatai szerint decembertől márciusig havonta folyamatosan 5-6 ezer álláshely megszűntetését jelentették be csoportos létszámleépítésként.) A jövőre nézve azonban mindenképp biztató e csökkenő tendencia, még akkor is, ha mindez nem jelenti feltétlenül a gazdaság teljesítőképességének javulását.

Bővebben >>>

2009. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2008 októbere és 2009 májusa között interjús kutatást folytatott Budapesten élő kínai, illetve vietnámi állampolgárokkal. A kutatás célja a kelet-ázsiai vállalakozó migránsok gazdasági tevékenységének feltárása volt. A kutatás elsősorban az enklávé gazdaságban működő vállalkozásokon keresztül közelítette meg a migránsok munkavállalását. Ennek során körvonalaztuk, hogy a kelet-ázsiai vállalkozások milyen szerepet töltenek be a magyar nemzetgazdaságban, hogyan versenyeznek/kooperálnak a többségi társadalom által működtetett vállalkozásokkal, illetve nemzetközi kapcsolathálójuk hogyan katalizálja és határozza meg gazdasági tevékenységüket. A kutatás során továbbá azonosítottunk vállalakozások típusait és az azokhoz köthető üzleti modelleket, stratégiákat így fölmérve az egyes típusosok működésének belső mechanizmusait és külső mozgatóit. Felmértük, hogy a kelet-ázsiai migránsok milyen munkával és vállalakozói léttel kapcsolatos attitűddel, milyen motivációkkal, munkamorállal, ambíciókkal, jövőképpel rendelkeznek. Végezetül a kutatás során hangsúlyt fektetünk annak megismerésére, hogy milyen elvárásaik, igényeik lennének a magyar közigazgatás és gazdasági környezet irányában, milyen pontokon várnának el nagyobb támogatást, hogyan képzelnék el a vállalakozásaikat támogató környezetet.

Bővebben >>>