Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Hírfolyam
2009. december 11.Kutatás
Milyen szakmát válasszak?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató füzete elsősorban azoknak szól, akik általános iskolai tanulmányaik végéhez közeledve szakiskolai továbbtanuláson gondolkodnak, vagy már szakiskolai tanulók és a szakmaválasztás nehéz döntése előtt állnak. Az általános iskola után a szakképző iskola, majd ezt követően a tanulni kívánt szakma megválasztása nagyon fontos döntés, amely alapvetően befolyásolhatja a szakmát végzettek elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeit.

Természetesen a szakma megszerzésével nem zárul, nem zárulhat le a tanulás folyamata, amely később végigkíséri a szakképzettek pályafutását. De az első szakma megszerzése adhat egy olyan lökést ehhez, amelynek hatása akár a munkafeltételekben, akár a fizetésekben később is érezhető lesz. Többek között ezért igényel körültekintő döntést annak megválaszolása, hogy milyen szakmát válasszunk az általános iskola elvégzése után, milyen készségek megszerzésére törekedjünk a szakiskola elvégzése alatt. Az egyes szakmákban nemcsak a munkaadók által kínált bérek, az elhelyezkedési lehetőségek – beleértve más, rokon szakmákban való elhelyezkedést is – különbözőek, de eltérőek lehetnek az egyes szakmák rövid és hosszú távú fejlődési perspektívái is, a gazdaság egészének fejlődése, illetve az egyes szakmák tartalmának átalakulása miatt.

A füzettel az a célunk, hogy a lehető legérthetőbb szerkezetben bemutassuk azokat a rendelkezésre álló információkat, amelyek a szakmacsoport, vagy a szakma kiválasztásának alapját jelenthetik. Ezek az információk két nagy csoportba sorolhatók: egyrészről a szakképzés minőségére, a diákok véleményére vonatkozó adatok; másrészről a szakiskolai végzést követő munkaerő-piaci lehetőségeket, elsősorban a várható béreket és a munkába állás esélyét bemutató információk. Mi is ennek a két alapvető csoportnak a mentén szerkesztettük meg e füzetet. A füzetben szereplő táblázatok és ábrák annyiban jelentenek újdonságot a már elérhető adatbázisokhoz képest, hogy ebben a füzetben egy helyen találhatók meg azok az információk, amelyek sok pályaválasztás előtt álló fiatalt izgatnak. Továbbá több olyan adatsort is bemutatunk, amelyek eddig csak egy szűkebb, alapvetően kutatói csoport számára voltak elérhetők.

A füzetben megtalálható elemzések alapjául szolgáló adatbázis letölthető a GVI Online Adatbázisok (OLA) rendszeréből, mely a http://ola.gvi.hu/ címen érhető el. Az OLA ingyenes online adatlekérdezési és statisztikai elemzési lehetőséget nyújt elemzőknek, kutatóknak, egyetemistáknak, valamint hasznos információkkal szolgál a gazdasági és társadalmi folyamatok iránt érdeklődőknek azzal, hogy mások számára is hozzáférhetővé teszi a használói által feltöltött, publikusnak megjelölt adatokat. Működésének alapelvei a nyitottság és az egyszerű kezelhetőség.

Bővebben >>>

2009. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A tizenkilencedik felvételre 2009. júliusában került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A minden negyedévben ismétlődő kérdéseken túl idén júliusban a vállalkozások banki hiteleiről, valamint a gazdasági válságra adott vállalati reakciókról kérdeztük a vállalatvezetőket.

A megkérdezett vállalatok 61,1%-ának van valamilyen banki hitele, és 21%-uk érdeklődött bankban a hitelfelvétel lehetősége iránt az elmúlt fél évben. E vállalatoknak több mint fele meg is kapta a hitelt, 23,8%-uk igényelt, de nem kapott hitelt, 20,6%-uk pedig (az informálódás után) végül nem igényelt hitelt, mivel nem volt szüksége rá, vagy kedvezőtlennek ítélte a feltételeket. A vállalatok 31%-ának csak forinthitele van, 15%-ának csak devizahitele és 15%-uknak mindkettő.

A kis- és közepes vállalkozások 2009 első félévében számos módon igyekeztek védekezni a gazdasági válság számukra kedvezőtlen hatásai ellen. 77,5%-uk igyekezett új piacokat keresni, 62,4%-uk csökkentette, vagy befagyasztotta munkavállalói bérét és 54,7%-uk leépítette a vállalat által ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatásokat. Elbocsátásra a vállalatok 47,1%-ánál került sor.

Bővebben >>>

2009. november 19.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2009)

Az 1306 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomásoka diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

A friss diplomások iránti kereslet, mindkét vizsgálati évben (2008 és 2009) a frissdiplomások iránti kereslet mérséklődését mutatja.A friss diplomások iránti kereslet azonban visszaesés nem jár a toborzási nehézségekmérséklődésével. 2009-ben, a tavalyihoz hasonló arányban a vállalatok 16 százalékajelezte, hogy egyes pozíciók betöltéskor nehézségei adódnak. A friss diplomásokfoglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó külföldi vállalatok 24 százaléka, a 2009-ben friss diplomást felvenni tervező vállalatok 44 százaléka számolt be nehézségekről.

Bővebben >>>

2009. november 16.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2009. június)

A GVI 2009 júniusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében megismételte márciusi adatfelvételét. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségét, pénzügyi fegyelmét és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

Az elemzés eredményeiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar vállalatok egyszerre számos eszközt alkalmaznak annak érdekében, hogy csökkentsék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Az exportáló és a külföldi tulajdonnal rendelkező vállalatok aktívabban reagáltak a válságra, mint a többi cég: a válságkezelő eszközök többségét nagyobb valószínűséggel alkalmazták. Az elemzésből az is kiderül, hogy a vállalatok egy részét olyan súlyosan érintette a válság, hogy kénytelenek voltak minden lehetséges eszközt megragadni a hatások kivédésére. Így magyarázható, hogy a munkavállalóik egy részét elbocsátó cégek között magasabb arányban találtunk olyanokat, melyek egyéb eszközöket (részmunkaidőre való áttérés, bércsökkentés, beruházások elhalasztása, szolgáltatások leépítése) is alkalmaztak, mint az elbocsátással nem élő vállalatok között. Tehát az elbocsátás és más kiadáscsökkentő, kapacitásszűkítő eszközök között nem helyettesítő, hanem kiegészítő kapcsolatot jeleztek adataink.

A márciusi és júniusi felvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET / KOF / GKI budapesti workshopjának keretében (https://www.ciret.org/workshops/budapest/program) mutattunk be 2009. november 9-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

Bővebben >>>

2009. november 11.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. szeptember)

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását, amit most kiegészítünk a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.

Tovább növekszik az álláskeresők aránya

Szeptemberben ismét enyhén növekedett a regisztrált álláskeresők száma és aránya, az áprilisi csúcsértéktől már minimális az elmaradás; javulás az ÁFSZ-hez bejelentett (és állami forrásból nem támogatott) új álláshelyek száma alapján továbbra sem várható. Sőt, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit, a munkaerőpiaci-helyzet további romlására számíthatunk.

A területi folyamatokat illetően ki kell emelnünk, hogy a válság hatása a közép-magyarországi régióban is egyre inkább megmutatkozik. Az utóbbi hónapokban lassan, de folyamatosan növekszik a különbség az álláskeresők aktív korú népességhez viszonyított arányának aktuális és egy évvel korábbi értékei között, mind a fővárosban, mind a környező kistérségekben. Ugyanakkor, az álláskeresők aránya országosan a legalacsonyabbak közé tartozik, a növekedés ellenére is.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével, legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már 9 hónap alatt teljesült.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében jelentkezett először és leglátványosabban a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások aránya 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a növekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kiegészülve. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak. (A részletes vizsgálatok szerint azonban Szabolcsban a romló tendencia nem a gazdasági környezet megváltozásának köszönhető.)

Bővebben >>>

2009. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1383 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A GVI októberi konjunktúra-vizsgálatának eredményei szerint a vállalati várakozások immár pozitív irányba módosultak és egyértelmű fordulópontot jeleznek a gazdasági válság 2009 harmadik negyedévében elért mélypontját követően. Mivel a GVI vállalati konjunktúramutatója jó indikátora a GDP növekedési ütemében bekövetkezett változásoknak, az eredmények alapján a gazdasági növekedésre vonatkozóan is pozitív fordulatot várhatunk, bár azt még nem tudhatjuk, ezt a javulást követi-e esetleg újabb csökkenés. A recessziónak ugyanis még nincs vége, amit egyértelműen jelez, hogy még mindig a negatív tartományban található a GVI konjunktúramutató értéke és továbbra is magas szinten áll a GVI vállalati bizonytalansági mutató, ami azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül nem egyöntetű a javuló tendenciák érzékelése. A konjunktúramutató értékének legjelentősebb javulását a többségi külföldi tulajdonban levő, a nagy és közepes méretű, a döntően exportáló, valamint az iparban működő cégek körében tapasztaltuk.
A javuló várakozások ellenére a vállalatok többsége továbbra is a beruházások elhalasztásával reagál a gazdasági válságra. Az utóbbi egy évben az exportértékesítés az 1998 óta tapasztalt legmeredekebb visszaesést produkálta és ez csak 2009 áprilisa óta javult kis mértékben. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében kismértékű javulás, illetve a kereslet csökkenésének megállása várható a következő hónapokban.

Bővebben >>>

2009. október 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. július)

A tizennegyedik, 2009. júliusában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások beszállítóikkal szembeni tartozását, lánctartozásban való részvételét, valamint a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásainak enyhítésére hozott intézkedéseit vizsgáltuk.

2009 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az előzetes adatok szerint 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, mely a rendszerváltás óta tapasztalt legerősebb negyedéves visszaesés. A KKV-k az elmúlt negyedévek drámai romlása után még 2009 júliusában is igen kedvezőtlennek ítélik meg üzleti helyzetüket, rövid távú várakozásaik viszont kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitást kivéve minden tekintetben jobb helyzetre számítanak, mint 2009 áprilisában, és a legnagyobb mértékben a létszámra és a kapacitáskihasználtságra vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex enyhe növekedést mutat az előző negyedévhez képest, de még mindig a negatív tartományban van. 2009 áprilisához képest erőteljesen csökkent a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index a felmérés történetének eddigi legalacsonyabb értékére esett vissza.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 84,2%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben. Az eredmények azt mutatják, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2009 közepén is a kisebb és a tisztán magyar tulajdonú cégeket sújtotta nagyobb arányban a késedelmes fizetés problémája, de a különböző nagyságú vállalatok adatai most közeledtek egymáshoz. A lánctartozást tekintve érdekes eredmény, hogy – a felmérés történetében először – a tartozási láncban való részvétel gyakoriságát tekintve az építőipart megelőzi a feldolgozóipar, miután a januári 70%-ról 46%-ra csökkent azon építőipari vállalatok aránya, amelyekkel előfordult, hogy azért nem tudtak határidőre fizetni, mert nekik sem fizettek időben partnereik.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2009-re is az jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások a hatóságok felé inkább betartják a fizetési határidőket, mint egymás felé, de idén a felmérés történetében először növekedett az adókat és járulékokat késve befizető cégek aránya. A TB-járulék befizetésével a megkérdezett vállalatok 10,9%-a, az adók befizetésével pedig 9,5%-uk késett az elmúlt évben.

Bővebben >>>

2009. október 14.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. augusztus)

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program, amelynek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását. Ezt most kiegészítjük a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.

Újra növekszik az álláskeresők aránya

A nyár eleji csökkenés után újra növekszik a regisztrált álláskeresők száma és aránya. Nem teljesen szokatlan ez a jelenség, hiszen az elmúlt években a kora tavaszi csúcs után mindig júniusban volt a legkedvezőbb a munkanélküliségi mutató értéke, amit egészen októberig stagnálás vagy enyhe növekedés követett. Idén azonban a megszokotthoz képest nagyon enyhe volt a csökkenés, és az augusztusi adatok már újra a tavaszi csúcsértéket közelítik (az álláskeresők száma az áprilisi 469 ezres értéktől csak 4800 fővel marad el). A továbbiakban sem számíthatunk kedvező fordulatra, hiszen az ÁFSZ-hez bejelentett (és állami forrásból nem támogatott) új álláshelyek száma még mindig jóval elmarad az egy évvel korábbi értéktől. Ráadásul az állami munkahely-megőrző támogatások sem fékezik tovább az elbocsátásokat, hiszen az erre célra elkülönített kassza kiürült.

A területi folyamatokat illetően még mindig a válság terjedési szakaszában tartunk: az előző havi értékekhez képest a legjelentősebb növekedést a perifériákon tapasztalhatjuk, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azonban az egy évvel korábbi értékekhez képest még mindig a Dunántúl északi részén a legrosszabb a helyzet.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével. Legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak, és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már az első kilenc hónap alatt bekövetkezett.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében a legnagyobb a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások 1000 regisztrált társas vállalkozásra jutó száma 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a ráta növekedése. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak.

Bővebben >>>

2009. október 1.Kutatás
2009. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Fordulópontot jelez a GVI konjunktúra mutatója 2009 októberben a magyar vállalkozások várakozásaiban. Az áprilisi -18%-ról októberre -9%-ra erősödött a konjunktúra mutató értéke. A gazdasági válság hatására tavaly októbertől megfigyelhető, szinte szabadesésszerű csökkenés után az októberi felmérés szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági válság elérte a mélypontját. Ez az eredmény alátámasztja az áprilisi felvétel elemzésekor tett feltételezésünket: „az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő biztató jeleket 2009 végére”.

A GVI bizonytalansági mutató magas értéke (0,42) azonban arra figyelmeztet, hogy nagyon törékenyek még a válságból való kilábalásra utaló folyamatok.

Bővebben >>>

2009. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő cég körében végzünk adatfelvételt egymással megegyező mintán, amely minta reprezentálja a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.
2009 júliusában a kis- és középvállalkozások továbbra is igen kedvezőtlenül ítélték meg üzleti helyzetüket, rövidtávú várakozásaik azonban kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest.

Bővebben >>>