A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait.

Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambres éves európai konjunktúra vizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételünk eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását. Eredményeinket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során.

Kérjük, hogy szakítson időt kérdőívünk kitöltésére, mely 8-10 percet vesz igénybe. A kérdőív a http://ola.gvi.hu/konjunktura címen érhető el.

A kitöltött kérdőíveket 2016. április 30-ig várjuk!

Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

A GVI 2015 őszén végzett adatfelvételt rövidtávú munkaerő-piaci kutatásához, amelynek keretein belül a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettünk a megkeresett cégeknek. A vállalatok nagy része nem került kapcsolatba közmunkásokkal, illetve a közmunkaprogramokkal. Amelyek igen, azok többségében negatívan értékelik az üzleti helyzetükre gyakorolt hatást. Sokkal többen állítják, hogy alkalmaznának volt közfoglalkoztatottat, mint ahányan valóban megtették ezt 2015-ben, ami a munkaerőpiac nem megfelelő működését is jelezheti.

Az osztrák oktatási minisztériumtól kapott adatok alapján a GVI kiszámolta, hogy a 2009/2010-es tanév óta minden egyes évben a visegrádi országok közül Magyarországról sikerült a legtöbb diáknak osztrák egyetemi képzésre bekerülnie. A 2014/15-ös tanévben osztrák állami egyetem BA, MA vagy osztatlan képzését 596 magyar, 405 lengyel, 363 szlovák és 291 cseh elsős diák kezdte meg.

A 2016. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 20 pontról 25 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték. A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (16 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A GVI 2016. januári vállalati konjunktúra vizsgálatának tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: az ezt jelző mutató értéke az októberi 24 pontról 32 pontra emelkedett, ami a legmagasabb érték a felmérés kezdete óta. Az előző év ugyanezen időszakában a mutató értéke mindössze 19 pont volt. A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a legutóbbi vállalati konjunktúra vizsgálata során a 2016. évi várható bérváltozásokat is vizsgálta. Becslésünk szerint a versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3,0-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.

A GVI 2015 őszén végzett adatfelvételt rövidtávú munkaerő-piaci kutatásához, amelynek keretein belül a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettünk a megkeresett cégeknek. A vállalatok nagy része nem került kapcsolatba közmunkásokkal, illetve a közmunkaprogramokkal. Amelyek igen, azok többségében negatívan értékelik az üzleti helyzetükre gyakorolt hatást. Sokkal többen állítják, hogy alkalmaznának volt közfoglalkoztatottat, mint ahányan valóban megtették ezt 2015-ben, ami a munkaerőpiac nem megfelelő működését is jelezheti.

2015 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2015. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 7112 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint. Az alábbiakban a kutatás eredményeit bemutató tanulmány tölthető le.