Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2010. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében a válság kezdetétől részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2010 első félévében jelentős pozitív munkaerő-piaci fordulat következett be Magyarországon: a munkanélküliség a 2010. februári mélypont óta szinte folyamatosan csökken, és a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya is számottevően mérséklődik. A pozitív tendenciában szerepet kap a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus szezonálisan változó munkaerő-igénye is, de ez nem magyarázza meg a javulás teljes egészét, így elmondható, hogy valódi trendforduló következett be.

Az álláskeresők számának és arányának országos változása számottevő területi különbségeket takar. 2010 első negyedévében még a mezőgazdasági karakterű alföldi, illetve a turisztikai profilú balatoni kistérségekben javult leginkább a munkaerő-piaci helyzet, májusban és júniusban azonban már az exportorientált feldolgozóipari vállalkozásokat koncentráló nyugati és észak-dunántúli országrészben is csökkent a munkanélküliség. Némileg meglepő eredmény, hogy a fővárosi agglomerációban még egyáltalán nem észlelhetők a pozitív változás jelei, tehát úgy tűnik, ez a munkapiac késve reagál mind a pozitív, mind a negatív konjunkturális hullámzásokra.

A kedvező munkaerő-piaci változások közül kiemelendő, hogy az álláskeresők arányában végbemenő területi kiegyenlítődés tovább folytatódott, és ez immár az elmaradottabb kistérségekben tapasztalható javulásnak, nem pedig a kedvezőbb helyzetű országrészek visszaesésének köszönhető.

Bővebben >>>

2010. július 12.Kutatás
KKV Körkép (2010. április)

A tizenhetedik, 2010 áprilisában lefolytatott felmérés során - az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük az általuk tapasztalt késedelmes fizetés és az ebből adódó lánctartozás mértékéről, a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról és internethasználatuk jellemzőiről is.

A legfrissebb becslések szerint 2010 első negyedévében tovább lassult a magyarországi GDP csökkenése. Az első negyedévben a bruttó hazai termék volumene 0,8 százalékkal mérséklődött 2009 azonos negyedévéhez képest, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékos GDP-emelkedés következett be. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a magyar gazdaság - bár még mindig csökkenés jellemzi - hamarosan növekedni kezdhet.

A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a KKV-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2010 első negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke tovább nőtt, vagyis a megelőző félévben bekövetkezett pozitív fordulat után továbbra is javulni látszik a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzete. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, a várható létszámalakulás kivételével az összes mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 áprilisában tovább növekedett és immár jelentősen meghaladja a 2008 októberében mért értéket, vagyis a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság előtti szintet. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nőtt a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke 0,39-re emelkedett.

A KKV-k körében komoly problémát okozó késedelmes fizetést vizsgálva a 2010. áprilisi adatokból kiderül, hogy a kis- és középvállalatok 42%-ával fordult elő legalább egyszer az elmúlt félévben, hogy késtek más vállalatokkal szembeni fizetési kötelezettségük kiegyenlítésével. Az adók és járulékok határidő utáni befizetése 2010 első negyedévében a vállalatok 10,7%-ával fordult elő.

Bővebben >>>

2010. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. (GVI) 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában kérdőíves kutatást folytatott több mint 300 magyarországi vállalkozás körében, amelynek középpontjában a vállalatok üzleti helyzetének és a gazdasági válságra adott reakcióinak vizsgálata állt. A 2009. márciusi adatfelvételre a Kopint-Tárkival közösen és részben a HVG támogatása mellett került sor. A kutatás célja a gazdasági válság magyarországi hatásainak feltérképezése, valamint az e hatások kivédésére tett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatelemzés eredménye szerint a vállalatok üzleti helyzetét jellemző konjunktúramutató 2009 márciusa és júniusa között csak igen kis mértékben javult, 2010 márciusára viszont jóval erőteljesebb pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A nagyobb létszámú vállalatok mindhárom kérdezési időpontban jobb üzleti helyzetről számoltak be, mint a kisebb cégek. A válság első kilenc hónapjában főként az exportáló vállalatok üzleti helyzete és kilátásai romlottak, 2010 márciusában viszont a nagyobb exporthányad már jobb konjunkturális helyzetet valószínűsített.

A kutatás során megvizsgáltuk azokat a válságkezelő intézkedéseket is, melyek segítségével a vállalkozások a válság rájuk gyakorolt negatív hatásait igyekeztek kivédeni. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalatok 2009 júniusára már általában kiválasztották az alkalmazandó intézkedéseket, és ezen a későbbiekben többnyire nem változtattak. Az exportáló vállalatok körében mindhárom időpontban magasabb volt az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők között. Az alapvetően jó konjunkturális helyzetű vállalatok a válság közepette is képesek voltak hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű lépéseket tenni, valamint kormányzati forrásokat mozgósítani, és ezeket sikeresen alkalmazták a válság hatásainak kivédésére. A rosszabb üzleti helyzetben levő cégek – melyeknek a válság sok esetben a létét fenyegette – viszont általában a rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén tudtak leghatékonyabban védekezni a válság kedvezőtlen hatásai ellen.

Bővebben >>>

2010. június 1.Kutatás
Gazdaság Havi Tájékoztató

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. (GVI) 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában kérdőíves kutatást folytatott több mint 300 magyarországi vállalkozás körében, amelynek középpontjában a vállalatok üzleti helyzetének és a gazdasági válságra adott reakcióinak vizsgálata állt. A 2009. márciusi adatfelvételre a Kopint-Tárkival közösen és részben a HVG támogatása mellett került sor. A kutatás célja a gazdasági válság magyarországi hatásainak feltérképezése, valamint az e hatások kivédésére tett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatelemzés eredménye szerint a vállalatok üzleti helyzetét jellemző konjunktúramutató 2009 márciusa és júniusa között csak igen kis mértékben javult, 2010 márciusára viszont jóval erőteljesebb pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A nagyobb létszámú vállalatok mindhárom kérdezési időpontban jobb üzleti helyzetről számoltak be, mint a kisebb cégek. A válság első kilenc hónapjában főként az exportáló vállalatok üzleti helyzete és kilátásai romlottak, 2010 márciusában viszont a nagyobb exporthányad már jobb konjunkturális helyzetet valószínűsített.

A kutatás során megvizsgáltuk azokat a válságkezelő intézkedéseket is, melyek segítségével a vállalkozások a válság rájuk gyakorolt negatív hatásait igyekeztek kivédeni. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalatok 2009 júniusára már általában kiválasztották az alkalmazandó intézkedéseket, és ezen a későbbiekben többnyire nem változtattak. Az exportáló vállalatok körében mindhárom időpontban magasabb volt az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők között. Az alapvetően jó konjunkturális helyzetű vállalatok a válság közepette is képesek voltak hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű lépéseket tenni, valamint kormányzati forrásokat mozgósítani, és ezeket sikeresen alkalmazták a válság hatásainak kivédésére. A rosszabb üzleti helyzetben levő cégek – melyeknek a válság sok esetben a létét fenyegette – viszont általában a rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén tudtak leghatékonyabban védekezni a válság kedvezőtlen hatásai ellen.

Bővebben >>>

2010. május 5.Kutatás
KKV Körkép (2010. január)

A tizenhatodik, 2010 januárjában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük az általuk tapasztalt késedelmes fizetés és az ebből adódó lánctartozás mértékéről és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009. utolsó negyedévében minden jel arra utalt, hogy a magyar gazdaság - és ezen belül a kkv-szektor - kezd elmozdulni a válság okozta mélypontról. A GDP ebben az időszakban már csak 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben az első három negyedévben még átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió, és 4 százalékkal mérséklődött 2008. negyedik negyedévéhez képest, pedig a harmadik negyedévben még 7,1 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2009. negyedik negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke nőtt, vagyis hosszú idő után pozitív fordulat történt a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzetében. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, ebben az esetben is az összes mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 januárjában meghaladja a 2008 októberében mért értéket, vagyis a válság előtti szintre kapaszkodott vissza. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke ismét csökkent.

A megkérdezett vállalkozások körében 2009-ben átlagosan mindössze 1,9%-kal nőttek a bérek, azonban az idei évre tervezett béremelés ennél is mérsékeltebb lesz, a megkérdezett kkv-k terveik szerint átlagosan 1,6%-kal emelik a dolgozók bérét 2010-ben. Emellett a korábbi évekhez képest kevesebb cég kínál természetbeni juttatásokat dolgozóinak: 2010 januárjában a megkérdezett vállalatok 73%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány 12 százalékponttal alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért értéknél. A csökkenés még szembetűnőbb, amikor a természetbeni juttatások mértékének változását vizsgáljuk.

2009-ben a cégek mindössze 10%-a növelte, 42%-a viszont csökkentette a természetbeni juttatások mértékét, közel felük pedig nem változtatott rajta. 2008-ban még 28%-uk emelte és csak 4%-a fogta vissza a természetbeni juttatásokat.

Bővebben >>>

2010. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2010. áprilisában immár huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1640 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A tavaly októberi eredmények után, melyek alsó fordulópontot jeleztek a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 áprilisában jelentős mértékben felerősödött a korábbi pozitív tendencia és a GVI Konjunktúra Mutató értéke +14,8%-ra emelkedett. Bár a gazdasági válság hatása több részmutató esetében továbbra is megfigyelhető, a vállalatok jelentős részénél már nőtt a termelési volumen és a rendelésállomány, valamint javultak az üzleti várakozások. Tovább erősödött a várható munkaerő-kereslet és a beruházások várható alakulása terén is számottevő javulást mutatnak az adatok. A pozitív kép azonban korántsem egyértelmű: a GVI Bizonytalansági Mutató értéke jelentősen nőtt október óta, tehát a derűlátó vállalati várakozások mellett továbbra is jól érzékelhetően jelen vannak olyan vállalatok véleményei, amelyek kifejezetten rossz helyzetről számoltak be.

Bővebben >>>

2010. április 1.Kutatás
2010. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010. áprilisában huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. A megkeresett vállalkozások közül ez alkalommal 1640 cég vezetője válaszolt a kérdésekre.

A magyar vállalkozások üzleti várakozásaiban 1998 óta minden eddiginél jelentősebb pozitív elmozdulás tanúi lehettünk az idei áprilisi felvétel során. A tavaly októberi felvétel után, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010. áprilisban folytatódott, sőt rendkívül mértékben felerősödött ez a pozitív tendencia. A tavaly októberi -9% után, 2010. áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

Bővebben >>>

2010. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének és rövid távú kilátásainak feltárására, valamint az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2009 utolsó negyedévében minden jel arra utalt, hogy a magyar gazdaság – és ezen belül a kkv-szektor – kezd elmozdulni a válság okozta mélypontról. A GDP ebben az időszakban már csak 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben az első három negyedévben még átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió. 2008 negyedik negyedévéhez képest pedig 4 százalékkal mérséklődött a bruttó hazai termék, holott a harmadik negyedévben még 7,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2009 negyedik negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke nőtt, vagyis hosszú idő után pozitív fordulat történt a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzetében. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, ebben az esetben is nőtt minden mutató értéke. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 januárjában meghaladja a 2008 októberi értékét, vagyis a válság előtti szintre kapaszkodott vissza. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke ismét csökkent.

Bővebben >>>

2010. március 28.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2010. január)

Mégis, milyen információk nyerhetők ki a munkanélküliségi adatokból a területi folyamatokra vonatkozóan? Meg lehet-e ragadni azokat a térségeket, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet? Azt kell megállapítanunk, hogy nem tudunk kiemelni ilyen térségtípust: az alföldi, mezőgazdasági karakterű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel a legnagyobb növekményt felmutató kistérségek között. Jóval érdekesebbek azok a kistérségek, ahol kevéssé romlik a helyzet: a fővárosi agglomerációban, illetve nagyobb városokban a nyilvántartott álláskeresők száma csak nagyon enyhén növekedett. Talán ezek az első jelei a munkaerő-piaci folyamatok javulásának?

Bővebben >>>

2010. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2009 végén és 2010 első két hónapjában is emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A legjelentősebb növekedést 2010 januárjában tapasztaltuk. A munkanélküliség emelkedésének hátterében elsősorban néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye áll.

Az álláskeresők aktív korú népességen belüli aránya szintén jelentősen, a decemberi 9%-ról 9,7%-ra emelkedett januárban, melyben egyrészt a munkát keresők számának emelkedése, másrészt a vetítési alap csökkenése játszott szerepet.

Az adatokat megjelenítő térképek azt jelzik, hogy nem lehet kiemelni olyan térségtípust, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet. A legnagyobb munkanélküliség-emelkedést mutató kistérségek között az alföldi, mezőgazdasági jellegű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel. A fővárosi agglomerációban és a nagyobb városokban viszont csak nagyon enyhén növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, mely akár a munkaerő-piaci folyamatok jövőbeni javulását is előre jelezheti.

Bővebben >>>