Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
31
3
4
5
6
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
  • A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

    Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási ...

  • A GVI 2017. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

    A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen ...

  • Az orosz gazdaság helyzete

    Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való ...

Google kereső
Hírfolyam
2010. április 1.Kutatás
2010. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010. áprilisában huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. A megkeresett vállalkozások közül ez alkalommal 1640 cég vezetője válaszolt a kérdésekre.

A magyar vállalkozások üzleti várakozásaiban 1998 óta minden eddiginél jelentősebb pozitív elmozdulás tanúi lehettünk az idei áprilisi felvétel során. A tavaly októberi felvétel után, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010. áprilisban folytatódott, sőt rendkívül mértékben felerősödött ez a pozitív tendencia. A tavaly októberi -9% után, 2010. áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

Bővebben >>>

2010. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének és rövid távú kilátásainak feltárására, valamint az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2009 utolsó negyedévében minden jel arra utalt, hogy a magyar gazdaság – és ezen belül a kkv-szektor – kezd elmozdulni a válság okozta mélypontról. A GDP ebben az időszakban már csak 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben az első három negyedévben még átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió. 2008 negyedik negyedévéhez képest pedig 4 százalékkal mérséklődött a bruttó hazai termék, holott a harmadik negyedévben még 7,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2009 negyedik negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke nőtt, vagyis hosszú idő után pozitív fordulat történt a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzetében. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, ebben az esetben is nőtt minden mutató értéke. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 januárjában meghaladja a 2008 októberi értékét, vagyis a válság előtti szintre kapaszkodott vissza. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke ismét csökkent.

Bővebben >>>

2010. március 28.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2010. január)

Mégis, milyen információk nyerhetők ki a munkanélküliségi adatokból a területi folyamatokra vonatkozóan? Meg lehet-e ragadni azokat a térségeket, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet? Azt kell megállapítanunk, hogy nem tudunk kiemelni ilyen térségtípust: az alföldi, mezőgazdasági karakterű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel a legnagyobb növekményt felmutató kistérségek között. Jóval érdekesebbek azok a kistérségek, ahol kevéssé romlik a helyzet: a fővárosi agglomerációban, illetve nagyobb városokban a nyilvántartott álláskeresők száma csak nagyon enyhén növekedett. Talán ezek az első jelei a munkaerő-piaci folyamatok javulásának?

Bővebben >>>

2010. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2009 végén és 2010 első két hónapjában is emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A legjelentősebb növekedést 2010 januárjában tapasztaltuk. A munkanélküliség emelkedésének hátterében elsősorban néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye áll.

Az álláskeresők aktív korú népességen belüli aránya szintén jelentősen, a decemberi 9%-ról 9,7%-ra emelkedett januárban, melyben egyrészt a munkát keresők számának emelkedése, másrészt a vetítési alap csökkenése játszott szerepet.

Az adatokat megjelenítő térképek azt jelzik, hogy nem lehet kiemelni olyan térségtípust, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet. A legnagyobb munkanélküliség-emelkedést mutató kistérségek között az alföldi, mezőgazdasági jellegű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel. A fővárosi agglomerációban és a nagyobb városokban viszont csak nagyon enyhén növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, mely akár a munkaerő-piaci folyamatok jövőbeni javulását is előre jelezheti.

Bővebben >>>

2010. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” című kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről és nehézségeiről. A vizsgálat a diplomás pályakezdők bérezésére, kompetenciáira, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságára és presztízsére is kiterjed. Az alábbiakban három kérdőíves felvétel egyesített adatain mutatjuk be, hogy a friss diplomások milyen bérezésre számíthatnak.

A GVI 2007-ben 1000, 2008-ban 3200 és 2009-ben szintén 1000 vállalatot keresett fel személyesen kérdőívével. A mintákat szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek vonatkozásában. A 2007-es és 2008-as fizetési adatokat az infláció mértékével korrigáltuk. Jelen elemzés 1778 darab pályakezdőket alkalmazó vállalat és 4929 friss diplomás fizetési adatain alapul.

Bővebben >>>

2010. január 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. október)

A tizenötödik, 2009. októberében lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük a közhivatalok és intézmények szolgáltatásainak minőségével kapcsolatos véleményükről, a működésüket nehezítő akadályokról és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009 harmadik negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az elızetes adatok szerint 7,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,8%-kal mérséklődött az előző negyedévhez képest. Az idei év első felében a kkv-k üzleti helyzetének lassú javulása volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban ismét romlott a kis- és közepes vállalkozások konjunkturális helyzete, egyedül a rendelésállomány mutatója nőtt az elmúlt három hónap során. A jelenlegi helyzet negatív megítélése mellett a jövőbe is meglehetısen pesszimista módon tekintenek a kkv-k: az elkövetkező fél év során növekedésre egyedül az egy éve lassan emelkedő termelési szint tekintetében számítanak. Emellett a várakozásokkal kapcsolatos vélemények minden eddiginél kisebb mértékű különbözősége figyelhető meg a kis-és közepes vállalkozások körében. Mindezek következtében mind a konjunktúra-, mind pedig a bizonytalansági index az ötödik éve folyó felmérés történetének legalacsonyabb értékét érte el.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a vámhivatalok, az egyetemek és a honvédség munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a parlament, a kormány és a kórházak munkájával vannak kibékülve. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez lényegében nem változott az utóbbi négy évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlıdését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek.

Bővebben >>>

2010. január 22.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. november)

A feltételezéseknek megfelelően novemberben és decemberben egyre nagyobb mértékben növekszik a nyilvántartott álláskeresők száma, illetve aktív korú népességen belüli aránya. Decemberben már több mint 600 ezren szerepeltek Munkaügyi Kirendeltségek regisztereiben, de 2010 első hónapjaiban ez az új csúcsérték is megdőlhet. A július óta tartó romló tendencia mögött eleinte a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlása, illetve a Központi Régióban késleltetve lezajló folyamatok álltak, azonban október óta néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye okozza a változást. Így a turizmusban, az építőiparban vagy a mezőgazdaságban a munkaerő-kereslet a téli hónapokban lecsökken. Megszokott jelenség tehát, hogy novemberben elsősorban a Balaton környéki, idegenforgalmi karakterű, másodsorban pedig az Alföld mezőgazdasági jellegű kistérségekben növekedett a legnagyobb mértékben az álláskeresők száma.

A változást az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva szemléltető térképsorozatokon mintha javulás mutatkozna. Azonban a látszat ez esetben csal: a bázisidőszakot tekintve most érkeztünk 2008 novemberéhez, amikor a válság a termelés lecsökkenése után a munkaerőpiacra is begyűrűzött, ekkor növekedett meg ugyanis jelentősebben az elbocsátások száma.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével, legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már 9 hónap alatt teljesült.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében jelentkezett először és leglátványosabban a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások aránya 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a növekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kiegészülve. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak. (A részletes vizsgálatok szerint azonban Szabolcsban a romló tendencia nem a gazdasági környezet megváltozásának köszönhető.)

Bővebben >>>

2010. január 19.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2010

2009 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A konjunkturális mutatók alapján elmondható, hogy válság elérte mélypontját és a 2010 első félévére vonatkozó prognózisok már mutatják a kilábalás jeleit. Mindez nem válság előtti állapot elérését, inkább csak a trend megfordulását jelenti.
Általános jelenségnek tekinthető, hogy gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így a konjunkturális és létszámfelvételi mutatók tekintetében 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.
A vállalatok 86 százaléka alkalmazott már valamilyen eszközt a gazdasági válság hatásainak kezelésére. A kiadások csökkentésére és a piaci pozíciók stabilizálására irányultak legnagyobb arányban a piaci szereplő lépései.

Bővebben >>>

2010. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009. szeptember 14-e és október 30-a között ötödik alkalommal került sor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatására, a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait és munkaerő-piaci döntéseit előrejelző vállalati empirikus vizsgálatra.

Az adatfelvétel során 7151 cég vezetőjét keresték fel a kérdezőbiztosok. A kapott válaszokat vállalatméret és gazdasági ág alapján súlyoztuk.

Az adatelemzés eredményeiből kiderül, hogy a gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így akár a létszám, akár az exporttevékenység, vagy a tulajdonosi háttér szerinti bontást vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy az üzleti kilátásokat tekintve 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.

Bővebben >>>

2009. december 17.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. október)

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását, amit később kiegészítettünk a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.

Még mindig növekszik az álláskeresők aránya

Októberben tovább emelkedett, így az áprilisi csúcsértéket is meghaladja a regisztrált álláskeresők száma és aránya. Az évről évre megfigyelhető szezonális ingadozásoknak megfelelően az idei év végén is várható volt a romlás, ráadásul az elkövetkező téli hónapokban sincs okunk javulást várni.

A területi folyamatokban sincs érdemi változás. Egyedül az emelhető ki, hogy a fővárosban és szűkebb szomszédságában késleltetve jelennek meg a romló tendenciák, így október hónapban ebben a térségben emelkedett a leginkább a regisztrált álláskeresők száma.

Bővebben >>>