Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2011. március 22.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2010)

Az 1432 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerőpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelől a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelől pedig a BA diplomások megjelenése. Röviden összefoglalva, 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. félévére ez az arány 11 százalékra csökkent. A gazdasági válság elsősorban a friss diplomások foglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalati szegmensek üzleti helyzetét rontotta.

Bővebben >>>

2011. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, ekkor a KSH hivatalos statisztikái szerint összeállított kvóta alapján kiválasztott személyzeti ügyekért felelős vállalatvezetőket vagy – kisebb cégek esetében – az általános vállalati vezetőket kérdezik meg.

A kutatási program elsődleges célja a felsőoktatás szereplői, a döntéshozók, az intézmények vezetői, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalok és a munkáltatók tájékoztatása, és ezen keresztül az egyéni döntések meghozatalához való segítségnyújtás. Így a hangsúly a felsőoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyeződhet át, amelynek egyik részét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági előrejelzések, a karrierépítő és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatok és együttműködések. Ez a rendszer – a piaci alapokra épülő mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor működhet hatékonyan, ha a szereplők egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket. A GVI ezt a célt kívánja szolgálni kutatásaival, s egyben szeretné elősegíteni a fent vázolt, a felsőoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését.

A 2011-es kiadvány célja, hogy a laikusok számára is érthető módon, látványos ábrákon keresztül mutassa be a diplomás pályakezdők és a felsőoktatási intézmények helyzetének, megítélésnek néhány aspektusát. Az elemzés alapját a legutóbbi három adatfelvétel eredményei, összesen 6246 vállalati vezető válaszai (2008-ban 3508, 2009-ben 1306, 2010-ben 1432), valamint a HR-tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértői interjúk képezik.

Bővebben >>>

2011. február 21.Kutatás
KKV körkép (2011. január)

2010 folyamán a magyar gazdaság növekedése 1,2%-os volt, ami jelentős emelkedés a 2009-ben mért 6,5%-os visszaeséshez, de még a 2008-ban tapasztalt 0,6%-os bővüléshez képest is. Az előző év azonos időszakát figyelembe véve 2010. utolsó három hónapjában enyhén gyorsult a magyar gazdaság növekedése, ugyanakkor az előző negyedévéhez viszonyítva némi visszaesés tapasztalható. A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban is tükröződik a makrogazdasági mutatókban megfigyelhető kettősség: ugyan a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül egyedül a termelési szint indexe nőtt az előző negyedévhez képest, viszont az összes mutató magasabb értéket ért el 2010. utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésével ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban jelentős pozitív irányú változás következett be 2010 végén: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke számottevően emelkedett. Ennek köszönhetően a KKV Konjunktúraindex értéke 2010. negyedik negyedévében tekintélyes növekedést mutat, egyedül 2005. és 2006. első negyedévében ért el magasabb értéket. A Bizonytalansági Index csökkenése pedig azt jelzi, hogy 2009. második negyedéve óta először emelkedett az egyetértés a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

A késedelmes fizetés és a lánctartozás által generált problémák súlya csökkent az elmúlt fél év során. A megkérdezett vállalkozások 2011 januárjában 6 százalékponttal kisebb arányban rendelkeztek több esetben is késedelmesen fizető partnerrel, és 7 százalékponttal kisebb arányban kerültek tartozási láncba, mint 2010 júliusában. Ezeket az eredményeket megerősítik a cégvezetők véleménye is, hiszen a 2010 júliusában mért 39% helyett most már csak a cégek 32%-a véli úgy, hogy nőtt a lánctartozás által okozott problémák súlya, és 4% helyett már 7%-uk gondolja úgy, hogy csökkent.

Eredményeink szerint tovább mérséklődött a válság hatása a kis- és közepes vállalkozásokra az elmúlt negyedévben: míg most januárban már csak a cégek 23%-a gondolja úgy, hogy a válság jelentős vagy mindennél nagyobb hatással lesz a cég üzleti helyzetére a következő fél év során, addig 2010 októberében a kkv-k 30%-a vélekedett így.

Bővebben >>>

2011. február 17.Kutatás
Korrupciós kockázatok a magyar üzleti szektorban 2010-ben

Az Ernst & Young kft. és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010-ben közös kutatás keretében vizsgálta a korrupciós kockázatokat a magyar vállalati szektorban. A kutatás során, kérdőívünkkel 300 vállalati vezetőt kerestünk személyesen. A válaszaik alapján elkészült tanulmány többek között foglalkozik azzal, hogy mit tesznek a cégek a korrupciós kockázatok csökkentéséért, hogyan reagálnának a cégvezetők feltételezett korrupciós helyzetekre és hogyan látják a cég részpiacán mennyire elterjedtek és bevettek a korrupciós ügyletek.

Bővebben >>>

2011. február 14.Kutatás
A Kecskeméti TISZK fejlesztése

E kutatási projekt a Kecskeméti TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (KETISZK) számára dolgozott ki javaslatokat két egymáshoz szorosan kapcsolódó témában: üzleti stratégia és munkaerő-piaci visszacsatolási rendszer

Az üzleti stratégiával foglalkozó tanulmány áttekinti a KETISZK helyzetét, valamint ebből levezet négy egymásra épülő stratégiai forgatókönyvet. A helyzetértékelés a belső és a külső tényezőket tekinti át úgy mint a TISZK-modellt és a KETISZK legfontosabb jellemvonásait; demográfiai trendek (becslések a potenciális tanulói létszámra vonatkozóan), munkaerő-piaci helyzetkép, szabályozási kérdések, illetve a Daimler-Benz AG beruházás hatásai.

A helyzetelemzésből négy stratégiai forgatókönyvet lehetséges levezetni, melyek

szorosan kapcsolódnak egymáshoz, logikai sorrendet követnek.

E négy forgatókönyv a következő

1. Fenntartható KETISZK;

2. A KETISZK mint információs központ;

3. Koordináló KETISZK;

4. KETISZK a fejlesztések központja.

A munkaerő-piaci visszacsatolási rendszert tárgyaló tanulmány célja, hogy egy olyan visszacsatolási rendszer kiépítésére tegyen javaslatot, amely segítségével a KETISZK végzett diákjainak munkaerő-piaci és továbbtanulási teljesítményét és pályáját lehet elemezni. Ez alapján képet lehet kapni arról, hogy a KETISZK-en végzetteket hogyan fogadja egyrészt a munkaerőpiac, milyen eredményeket érnek el a munkaerő-piacon, másrészt milyen továbbtanulási, munkaerő-piaci, illetve szakmaválasztási utakat követnek. Ebből kifolyólag e dokumentum a „KETISZK Stratégiai Koncepció”-hoz szorosan kapcsolódik, azt kiegészíti. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Stratégiai Koncepció információs központ kialakítására tett javaslatait pontosítja, fejti ki bővebben, valamint ezekkel kapcsolatban további lehetőségeket vet föl.

A javaslatok összeállítása során arra törekedtünk, hogy a KETISZK céljait maximálisan segítő és a lehetőségeit is figyelembe vevő változatokat javasoljunk. Tehát egy (1) szinergikus, (2) nyitott, (3) könnyen használható, és (4) bővíthető adatbázis létrehozására teszünk javaslatot.

Bővebben >>>

2011. február 4.Kutatás
A magyar egyetemi honlapok információtartalma (2006-2010)

A tanulmány célja annak feltérképezése, hogyan alakult 2006 óta a magyar egyetemi honlapok információgazdagsága. A kizárólag interneten lebonyolított kutatás során a magyarországi egyetemek közgazdasági, gazdaságtudományi karjainak honlapjait vizsgáltuk, valamint az összehasonlíthatóság érdekében bevontunk az elemzésbe két külföldi egyetemet, illetve egy magyar főiskolát. A holnapok információtartalmának mérése különböző információs kritériumok segítségével történt (van-e az oktatónak személyes honlapja, elérhető-e az önéletrajza, publikációs listája, vannak-e a honlapon letölthető publikációi, illetve szerepel-e a honlapon az oktató email címe). Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatóság Index (OLI) alapját. Az adatgyűjtés során rögzítésre került az oktatók neme, tudományos fokozata, illetve egyetemi beosztása is.

Az elemzés során kiderült, hogy 2010-ben is a férfiak vannak többségben a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági karain oktatók között, 2006-óta azonban szinte mindegyik vizsgált egyetem esetében kismértékben növekedett a nők aránya. A magyar egyetemeken a férfiak aránya a magas beosztásokban meghaladja a nőkét, míg a nők az alacsonyabb beosztásokban vannak többen. Ez jellemzi a tudományos fokozatok nemek szerinti megoszlását is.

Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetőségeket. A magyar egyetemi oktatók és egyetemek ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, hiszen míg 2006-ban öt kritériumból átlagosan 1,52-t teljesítettek, addig 2010-ben már 2,24-et. Azonban még mindig messze elmaradnak egy vezető egyetemtől, a Stanford Egyetemtől, ahol az Online Láthatósági Index értéke 2010-ben 3,87, vagyis az oktatóknál átlagosan majdnem négy információs kritérium teljesül. Emellett jelentős különbségek vannak a különböző magyar egyetemek között is a honlapok információgazdagságát tekintve. Van olyan egyetem, ahol átlagosan egy információ sem elérhető az általunk vizsgáltak közül.

A Stanford Egyetemhez képest a legnagyobb lemaradást a saját honlappal rendelkező oktatók alacsony arányában láthatjuk, azonban e téren is javulás figyelhető meg az elmúlt évekhez képest. A legtöbb magyar egyetem lépést tart a Stanford Egyetemmel az oktatók telefonszámának és email címének megjelenítését illetően, és megelőzi a krakkói Jagelló Egyetemet az oktatói önéletrajz, és a letölthető tantárgyi segédanyagok tekintetében. Tehát összességében elmondható, hogy a Stanford Egyetem honlapja még mindig több információt tartalmaz, mint a magyar egyetemeké, de a krakkói egyetem közgazdasági karának honlapja sok tekintetben alatta marad a magyar felsőoktatási intézmények átlagának.

Bővebben >>>

2011. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2006-ban kutatást végzett az egyetemi honlapokon elérhető információk feltérképezésére. Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar felsőoktatási intézmények oktatói mennyire tartják fontosnak, hogy elérhetőségeiket, tudományos munkájukat, vagy akár tansegédleteiket közzétegyenek az interneten, ezekkel az információkkal segítve azokat a hallgatókat és érdeklődőket, akik felkeresik az egyetemi honlapokat. A kutatás második szakaszára 2010-ben került sor, ekkor azt kíséreltük meg felderíteni, hogy az elmúlt évek folyamán hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége, történt-e előrelépés a honlapok információtartalmát tekintve.

A kutatás témájának és céljának megfelelően az adatgyűjtés kizárólag interneten keresztül történt, az elemzés alapjául szolgáló adatbázist a tanszéki honlapokon megtalálható információk képezik. Az adatgyűjtés 2010. december 1. és 2011. január 6. között zajlott le.

Az elemzés alapját azok a magyarországi egyetemek képezik, amelyeken működik közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, vagy gazdálkodástudományi kar. E leszűkítés oka, hogy a gazdasági jellegű képzések nagy népszerűségnek örvendenek, illetve Magyarországon több városban és egyetemen folyik gazdasági képzés, így nagy elemszámú és változatos mintán végezhettük el az elemzést. A vizsgáltba így tizenegy magyar egyetem került be, illetve – hogy a kapott eredmények értelmezhetőek legyenek – bevonásra került a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), mint magyar főiskola, a krakkói Uniwersytet Jagielloński (UJ), mint Magyarországhoz hasonló fejlettségű ország egyeteme, illetve az egyesült államokbeli Stanford Egyetem. Ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a gazdasági karai képezik a viszonyítási alapot, mellyel összehasonlíthatóvá válik a magyar egyetemek honlapjainak információtartalma.

Bővebben >>>

2011. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A huszonnegyedik felvételre 2010 októberében került sor, ekkor 304 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A közhivatalokkal és intézményekkel való elégedettség felméréséből az derült ki, hogy a cégvezetők legkevésbé a parlament, a kormány és a kórházak munkájával elégedettek, de fontos kiemelni, hogy az első két intézmény megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt évhez képest. A legnagyobb elégedettséget a vám- és földhivatalok, az APEH és a posta munkájával kapcsolatban mértük. A legjelentősebb emelkedés a különböző iskolatípusok körében figyelhető meg, a rendőrség és a honvédség munkájáról alkotott vélemények pedig negatív irányban módosultak az elmúlt tizenkét hónap során. A cégvezetők véleménye alapján a jogszabályi és adminisztratív környezet pozitív irányba változott az elmúlt év során, főleg az adózás kapcsán figyelhető meg a cégvezetői vélemények javulása, ugyanakkor az oktatási rendszerről továbbra is rossz véleménnyel vannak. A cégvezetők érzékelése alapján tovább erősödött a korrupció az elmúlt év során a kis- és közepes vállalkozások körében. Ugyanakkor fontos változás, hogy négy év óta először csökkent a korrupcióval szembeni tolerancia. 2010 októberében továbbra is a magas adóráták, az állami hivatalok lassú ügyintézése és korrupt működése, valamint a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz leginkább problémát a kkv-knek, míg legkevésbé az exporthoz szükséges nyomtatványok, a vámügyintézés és a tűzvédelmi szabályozás akadályozza működésüket.

Bővebben >>>

2010. december 8.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2011

2010 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A gazdasági válság tovagyűrűző hatása erőteljes negatív hatást gyakorolt a magyar munkaerőpiacra 2009 folyamán. A gazdasági növekedés pozitív fordulópontját csak késéssel követi a munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma 2009 második felében tovább csökkent, és az adatok csak 2010 második negyedévében mutatnak kismértékű emelkedést.
Az idei munkaerő-piaci prognózis felvétel eredményei szerint a versenyszféra kilábalni látszik a gazdasági válságból, a vállalatok idén kedvezőbben ítélik meg üzleti helyzetértéküket, mint a tavaly - lényegében az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik teljesültek. A döntően exportra termelő, szolgáltató, tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatok a leginkább optimisták.
A szakképzettek és a diplomás szellemiek iránti kereslet nőtt az elmúlt évhez képest, és 2011-re is további növekedés várható. A szakképzett fizikaiak és a diplomások esetében 12%-kal haladta meg a létszámot csökkentő cégek arányát a létszámot bővítőké.

Bővebben >>>

2010. december 6.Kutatás
Válságról válságra - A gazdasági világválság területi következményei

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Regionális Tudományi Tanszéke és az MKIK GVI közösen rendezte meg 2010. november 27-én a "Válságról válságra –A gazdasági világválság területi következményei" című tudományos konferenciát.

A konferencia előadói két nagyobb témakör köré csoportosítva mutatták be kutatásaikat ("Globális és regionális hatások" és "Vállalkozások és a munkaerőpiac"). Honlapunkról letölthető a konferencia meghívója - amely a programot is tartalmazza - valamint a GVI előadásának PPT bemutatója.

Bővebben >>>