A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója az áprilisi 18 pontról 24 pontra emelkedett. Így most megtört a 2017 januárja óta tapasztalható romló tendencia.

Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási terveire. Az adatbázis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2015-ös pályaorientációval kapcsolatos felmérésén alapul, amelynek során több, mint 9000 tanuló körében végeztünk önkitöltős kérdőíves vizsgálatot. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a magyar diákok körében nagyfokú a szegénység, a diákok nagy hányada szenved hiányt alapvető szükségletekben. Az adatok arra mutatnak, hogy a családi, az iskolai és a tanulási eredményekre vonatkozó egyéni hatások figyelembe vétele mellett a szegény gyerekek rövidebb ideig terveznek továbbtanulni az általános iskola után, mint nem szegény társaik. Mixed-effects regressziós modelleket használva megmutatjuk, hogy a szegénység negatív hatása megmarad, ha kontrollunk más tényezőkre, amelyek befolyással lehetnek a továbbtanulási tervekre

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. júliusi adatfelvétel szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen nőtt: a GVI Konjunktúramutató az áprilisi 21 pontról 32 pontra emelkedett. Tehát a Konjunktúramutató az áprilisi zuhanás után visszatért a 2016 januárja óta megfigyelhető 30 pont körüli értékhez. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 34 pont volt.)

Tartalom:

• Külföldi továbbtanulás a legjobb hazai gimnáziumok tanulói körében – 2017
• Emmanuel Macron gazdaságpolitikája
• Nemzetközi tendenciák

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal és a politikai részvétellel (OECD, 2016) is, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Elemzésünk az Országos kompetenciamérés eredményei szerint legjobbnak tekinthető budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a legkiemelkedőbb középiskolák tanulói közül minden tizedik diák adta be a jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is). E diákok jelentős része nem csupán a felsőfokú képzés idejére tervezi a külföldi tartózkodást, hanem hosszabb távra is.

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a szubjektív jóllét és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Tartalom:

• A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

• Az orosz gazdaság helyzete

• Nemzetközi tendenciák

A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben egyre több szektorban jelentős hiánnyal küzdenek a vállalatok a képzett munkaerőt tekintve, addig több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni.

Írásunkban részletesen áttekintjük a munkapiaci tökéletlenségek elméleti magyarázatait és a munkaerőhiány keresleti, illetve kínálati oldali okait, kiemelve azokat a tényezőket, amik ehhez Magyarországon hozzájárulnak – mindezt a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján.

Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelésével összefüggésben. Nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).