Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
31
3
4
5
6
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
  • A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

    Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási ...

  • A GVI 2017. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

    A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen ...

  • Az orosz gazdaság helyzete

    Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való ...

Google kereső
Hírfolyam
2012. március 20.Kutatás
KKV Körkép (2012. január)

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 utolsó negyedévében bővült a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,5%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5%-kal) növekedett 2011. utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 0,3%-os volt a bővülés. A magyar gazdaság 2011 egészére vetítve 1,7%-kal nőtt.

A kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok közül mindegyik csökkent a 2011 októberében felmért szinthez képest, így alulmúlják az egy éve tapasztalt eredményeket is. A jövőre irányuló várakozások azonban az ellenkező irányban változtak az elmúlt három hónap során, hiszen csak a beruházási aktivitást tervezik csökkenteni az előző negyedévhez képest a vállalkozások, a többi mutató értéke növekedett.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 32% volt 2012 januárjában, tehát az arány csökkent 2011 júliusa óta. A tartozási láncban résztvevő cégek aránya emelkedett az elmúlt fél év során: míg 2011 júliusában a megkérdezett cégek 45%-a azért nem tudott fizetni szállítóinak időben, mert nekik sem fizettek a vevőik határidőre, addig idén januárra 41%-ra csökkent ez az arány.

A válaszok alapján 2011 folyamán a cégek átlagosan 3,8%-kal emelték a dolgozóiknak fizetett bruttó béreket. A KSH által a 2011-es évre megállapított 3,9%-os éves inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a kkv-szektor alkalmazottainak reálbére minimálisan csökkent a tavalyi év folyamán.

Bővebben >>>

2012. március 14.Kutatás
Szakiskola - 2012

Akutatás során az MKIK GVI a rendelkezésre álló adatok és az MKIK általszervezett nagymintás empirikus adatfelvétel alapján becslést készít a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítja azt a szakiskolák várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2012. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2012 januárjában kilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2012. januári adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói mind csökkentek 2011 utolsó negyedévében, követve a kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős pozitív irányú elmozdulást mutatnak: a várható beruházási aktivitás megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe növekedett 2011 utolsó negyedévében, míg a Bizonytalansági Index visszaesést mutat a megelőző negyedévi értékhez képest.

A következő fél évben várható üzleti helyzetet az előző negyedévben megfigyelt várakozásoknál némileg kedvezőbben ítélik meg a vállalkozások: a cégek 26%-a számít jó, 17%-uk pedig rossz üzleti helyzetre. A következő fél évben várható termelési szint mutatója is emelkedést mutat az előző negyedévhez képest. A létszámváltozásokat illetően a következő fél év során az előző negyedévben megfigyeltnél pozitívabb tendenciákra lehet számítani a vállalkozások körében, főként a belföldre termelő cégek esetében. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

Bővebben >>>

2012. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében a magyar vállalatok körében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. 2011-ben 1313 vállalkozást kerestünk fel. A teljes mintában 30 százalékot tesznek ki az 50 fő alatti cégek, 19 százalékot az 50-100 fő közöttiek, 24 százalékot a 100-250 fő közöttiek.

A legfrissebb eredmények szerint továbbra is több cég venne fel diplomást, mint amennyi leépítésben gondolkodik, és a felveendő diplomások száma is magasabb azokénál, akiket a tervezett elbocsátások érinthetnek – tehát elmondható, hogy nincs diplomás túlképzés Magyarországon. A 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95 százaléka foglalkoztat diplomásokat, friss diplomást pedig 42 százalékuk. A 2011-es eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építő vagy gyártástechnológiai mérnökök, a kereslet jelentős növekedésére lehet számítani 2012-ben. Legkevésbé a turisztikai munkatársak esetében, valamint a pénzügyi, logisztikai pályakezdő munkakörökben és a speciális tudást nem igénylő általános asszisztensi munkakörökben lehet a rövid távú kereslet csökkenését prognosztizálni. A GVI presztízsrangsora szerint a gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak első helyen, a műszaki képzések közül pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Villamosmérnöki és Informatikai Kara áll az első két helyen.

Bővebben >>>

2012. január 30.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2011)

Az 1313 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon. A frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. Több cég kíván diplomást felvenni 2012-ben, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát. Természetesen ezt a megállapítást árnyalni kell végzettségek és felsőoktatási intézmények szerint. A versenyszektor oldaláról az egyes végzettségek iránt továbbra is eltérő erősségű keresletet lehet megfigyelni és a munkaerő-piac a jobb, magasabb presztízsű egyetemeken végzetteket magasabbra értékeli, míg a gyengébb oktatást adó intézményeket "fekete listára" teszi. A 2005 óta végzett vizsgálatsorozat tapasztalatai szerint az utóbbi intézményekben végzettek elhelyezkedési esélyei is rosszabbak és alacsonyabb induló bérrel kénytelenek megelégedni munkába állásukkor.

Bővebben >>>

2012. január 24.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2012

2011 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A 2012-re vonatkozó üzleti várakozások jelentősen romlottak a tavalyihoz képest. Míg egy évvel korábban az üzleti várakozásokat kifejező vállalati egyenlegmutató értéke +20 pont volt, idén csak +13 pont. Ezzel együtt a vállalatok többsége üzleti helyzetének javulására számít 2012 első félévében.
2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette dolgozóinak számát, mint amennyi csökkentette. 2011-ben azonban megtörni látszik a 2010-ben elinduló kedvező tendencia: a várható munkaerő-keresletet jelző egyenlegmutató értéke 3 pontot csökkent. A következő évre vonatkozó tervek a tavalyi évhez hasonlóan kicsit visszafogottabbak: az egyenlegmutató értéke +9 pont. A vendéglátás és ipar területein tevékenykedő vállalati körökre jellemző leginkább a létszámbővülés. Előbbiben 2,9-szor, utóbbiban pedig 2,1-szer nagyobb valószínűséggel találunk létszámbővítő vállalatokat, mint a mezőgazdaságban. Legkisebb valószínűséggel a pénzügyi szektorba tartozó vállalatok terveznek létszámbővülést.
A szakképzett fizikai munkakörök foglalkoztatási helyzete a legkedvezőbb. 2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette szakképzett fizikai alkalmazotti körét, mint amennyi csökkentette. A 2012-re vonatkozó szándékok még ennél is kedvezőbbek. A foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 12 pont, azaz 12 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi létszámcsökkenést.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is feldogozza és munkaerő-piaci előrejelző tanulmányokat készít a közös kérdőíves felvétel adatai alapján. Ezen tanulmányok az alábbi linken érhetőek el:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat előrejelzései

Bővebben >>>

2012. január 6.Kutatás
Az olasz adósságválság

Az euróövezet jövőjére immár nem Görögország, hanem Olaszország jelentheti a legnagyobb fenyegetést adósságpályája, romló növekedési kilátásai és belpolitikai bizonytalansága miatt. Valószínűtlennek látszik, hogy Olaszország jelentős euróövezeti segítség – sőt valamilyen formában bekövetkező törlesztésképtelenné válás – nélkül túlélheti adósságválságát. Problémát jelent, hogy a hatalmas olasz államadósságra nem lehet a görögökéhez hasonló mentőcsomagot kialakítani, mivel ehhez túl nagy gazdaságról és túl sok pénzről van szó. A hatalmas Olaszország bedőlése sokkal nagyobb károkat okozna Európának és az eurónak is, mint a görög válság.

Az olasz állampapírhozamok a görög helyzet és a piaci bizalom drámai csökkenése miatt a veszélyzónába emelkedtek. Ez a miniszterelnök lemondásához és szakértői kormány megalakulásához vezetett. Az olasz helyzet felhívja a figyelmet arra, hogy több európai államban további jelentős költségvetési megszorítások véghezvitele szükséges, és a politikai instabilitás is egyre több országot érhet el.

Bővebben >>>

2012. január 2.Kutatás
Az őszödi beszéd sajtóvisszhangja - a Textplore szövegelemző szoftverrel készült elemzés

  • Hogyan jelenik meg Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde az Index és az Origo cikkeiben? Miben különbözik a két portál interpretációja?
  • Milyen megítélés bontakozik ki Magyarországról a New York Times 2011. első féléves politikai cikkeiben?
  • Hogyan jelenik meg Stohl András balesete és a színész balesetet követő viselkedése a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Velvet és a Blikk on-line cikkeiben?

A GVI 2011. október 25-én tartott sajtótájékoztatóján bemutatta saját fejlesztésű szövegelemző szoftverét.A bemutató során ismertetésre kerültek a szoftver jellemzői, valamint a szoftver segítségével készített elemzések.

A TEXTPLORE honlapja: TEXTPLORE

Bővebben >>>

2012. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúrakutatása azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és a cégek helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat is vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak a vállalkozások alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. A felméréssorozat a nyolcadik adatfelvételhez érkezett 2011 októberében.

A magyarországi vállalkozások 2011 végén igen nehéz gazdasági körülményekkel szembesültek, és ebben a tekintetben 2012-ben sem várható számottevő javulás. Jelenleg a vállalatok termelésének és forgalmuk bővítésének egyik fő akadálya a hitelszűkítés. Ez a kedvezőtlen folyamat már a gazdasági válság elején elindult, 2011-ben pedig még nehezebbé vált a hitelhez jutás, mivel a bankok a devizahitel-végtörlesztés és a bankadó miatt nehéz helyzetbe kerültek.

2011. októberi adatfelvételünkben a válaszadó cégek hitelezési szokásaikra, a hitelszűkülést érintő várakozásaikra vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Az adatok azt mutatják, hogy a hitel-kondíciók romlása miatt az elmúlt 6 hónapban a megkérdezett vállalkozások 7%-a halasztott el beruházást. A hitelhez jutás feltételeinek változását a 2011-es évre vonatkozóan igen negatívan ítélik meg a magyarországi vállalatvezetők. A megkérdezettek 28%-a szerint sokkal nehezebbé vált a hitelfelvétel az elmúlt évben. Emellett a válaszadók még a 2011-es körülményeknél is nehezebbekre számítanak 2012-ben. A hitelfelvétel körülményeit illető, igen borúlátó várakozásokkal összhangban a megkérdezett vállalatok döntő többsége (81%) nem tervez banki hitelfelvételt a 2012-es év során.

Bővebben >>>

2011. december 7.Kutatás
A Fukusimai atomerőmű-katasztrófa a magyar online sajtóban

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ megbízásából (http://www.energiaklub.hu), az Energia Kontroll Program keretében a fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség magyar online sajtóban és a New York Times-ban való megjelenését mutatjuk be kvantitatív eszközökkel. Elemzésünk a 2011. március 9. és július 19. közötti időszakra terjed ki. Ezalatt hat magyar online sajtótermékben (Index, Origó, NOL, MNO, Heti Válasz, Figyelőnet, HVG) összesen 1548 cikk jelent meg a fukusimai katasztrófával kapcsolatban, a New York Times-ban pedig 485, azaz összesen 2033 újságcikkben megjelenő információkat elemeztük. Ezen cikkek tartalomelemzését végeztük el az MKIK GVI által fejlesztett Textplore (https://www.textplore.org)szövegelemző szoftver segítségével.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által fejlesztett Textplore online dokumentumelemző szoftver lehetővé teszi nagy mennyiségű dokumentum kvantitatív, főként szó-előfordulásokon alapuló statisztikai vizsgálatát. A program beépített funkcióinál fogva nagy mennyiségű szöveg gyors elemzését teszi lehetővé úgy, hogy a kapott eredmények lementhetők és különböző statisztikai és hálózatelemző szoftverekkel (STATA, SPSS, R, Ucinet, stb.) tovább elemezhetők. A szövegekben előforduló szavak statisztikai elemzése lehetőséget nyújt például bizonyos szavak által jelzett témák együtt-járásának vagy forrásonként való eltérő megjelenésének vizsgálatára. A szoftver értéke továbbá, hogy együtt elemezhető általa a főbb hazai hírportálok és néhány intézet honlapjának tartalma - szerzői jogi okokból a teljes szövegek megjelenítése nélkül.


Az elemzés a következők témákra terjedt ki:

- Hírcunmai: A fukusima diskurzus terjedése a magyar online sajtóban
- A fukusima diskurzus témái (Kitekintő: A paksi atomerőmű megjelenése és eltűnése a diskurzusban)
- A fukusima diskurzus globalizálódása (Kitekintő: Összehasonlítás New York Times-szal)
- Adatok, szakértői és emocionális közlések (Kitekintő: a magyar média összehasonlítása a New York Times-szal)

Az elemzést bemutató előadás megtekinthető az Energiaklub honlapján (http://energiakontrollprogram.hu/video/energia-es-nyilvanossag-c-konferencia-2011-november-17-varhalmi-zoltan-mkik-gazdasag-es-vallal)

Bővebben >>>