Hírfolyam
2019. december 2.Kutatás
A szakmák automatizálhatósága és az automatizáció lehetséges munkaerőpiaci hatásai Magyarországon

Az automatizáció és a digitalizáció terjedését napjainkban a munkaerőpiaci változások egyik legfontosabb jelenségeként tartják számon. A lehetséges hatásokat vizsgáló szakirodalom abból az előfeltevésből indul ki, hogy bizonyos jelenleg létező munkafeladatok esetében a technikai fejlődésnek köszönhetően kiváltható lesz az élőmunka, így ezeken a területeken a munkaerő-kereslet csökkenni fog. Más területeken – különösen az új technológiák tervezése és működtetése területén – a munkaerő-kereslet növekedése várható. Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak. Kutatásunkban a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgáljuk és vetjük össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.

Bővebben >>>

2019. november 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • Romló üzleti helyzet, pesszimistább várakozások: Az MKIK GVI 2019. októberi féléves konjunktúrafelvételének eredményei
  • A magyarországi foglalkozások automatizálhatósága
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2019. november 21.Kutatás
Romló üzleti helyzet, pesszimistább várakozások – Az MKIK GVI 2019. októberi féléves konjunktúrafelvételének eredményei

Az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2268 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 októberében 46 pontra esett vissza az áprilisi 58 pontról. Ez az érték 2015 októbere óta a legalacsonyabb.

Bővebben >>>

2019. november 7.Kutatás
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2019-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2019. januári emelésével összefüggésben.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatának 2019. áprilisi hullámát használtuk fel, amelynek során több, mint 2800 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére.

Bővebben >>>

2019. november 4.Kutatás
A munkaerőhiány percepciója és a munkaerőhiányra adott reakciók a hazai vállalkozások körében

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Részletesen bemutatjuk, hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempontjából. Továbbá kitérünk arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a különböző típusú cégek.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi és 2019. januári eredményeit használtuk fel. A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével, megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz.

Bővebben >>>

2019. október 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • Késedelmes fizetés és lánctartozás a magyar vállalkozások körében
  • Németország szerepe Kelet-Közép-Európa értékláncaiban: kereskedelem és befektetés

  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2019. október 1.Hír
Indul az MKIK GVI 2019. októberi konjunktúra felvétele

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait.

Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambres éves európai konjunktúra vizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételünk eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását. Eredményeinket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során.

Kérjük, hogy szakítson időt a kérdőív kitöltésére, mely körülbelül 10 percet vesz igénybe.

http://gvi.hu/k/konjunktura

A kitöltött kérdőíveket 2019. október 31-ig várjuk!

Bővebben >>>

2019. szeptember 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • A magyarországi foglalkozások automatizálhatósága
  • Kínai multinacionális vállalatok Európában és Magyarországon
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2019. szeptember 29.Kutatás
Kínai multinacionális vállalatok Európában és Magyarországon

A kínai külföldi üzleti terjeszkedés újkeletű jelenségnek tekinthető, ami mindössze az elmúlt másfél évtizedben vált fontos tényezővé, amióta Kína nettó tőkeexportőrré vált. A határokon átívelő kínai üzleti terjeszkedés sajátos jellemzője az állam alapvető szerepe a kínai multinacionális vállalatok nemzetköziesítésében. Ezt számos szakpolitikai eszköz támogatta, köztük a híres “go global” stratégia, amely kínai vállalkozások ezreit bátorította külföldi, különösen európai befektetésekre. A kínai vállalatok külföldi terjeszkedése mögött olyan új készségek, fejlett technológiák, brandek és ellátási láncok megszerzése volt a fő motiváció, amelyek fokozzák a versenyelőnyöket a nemzetközi piacokon. A fúziók és felvásárlások (Mergers and Acquisitions, M&A) váltak a vezető piacralépési módszerré, amelyek révén nagy volumenű felvásárlások jellemezték a kínai befektetéseket Európában. Ennek érdekében a kínai kiáramló FDI – a Dél- és Közép-Európában látott befektetési aktivitás, különösen a 2008-as válság utáni felerősödése ellenére – Európában néhány nagyobb gazdaságot célzott meg, főként Németországot, az Egyesült Királyságot és Franciaországot.

Bővebben >>>

2019. szeptember 13.Kutatás
A GVI 2019. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól.

A 2019. júliusi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a megelőző negyedévhez hasonlóan tovább csökkent. A Negyedéves Konjunktúramutató értéke 39-ről 33 pontra mérséklődött, a Bizonytalansági Mutató emelkedése pedig arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetűvé vált.

A Negyedéves Konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb, a feldolgozóipari cégek körében pedig a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest leginkább a döntően exportáló és a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok körében csökkent a mutató értéke.

Bővebben >>>