Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
26
27
28
29
30
31
1
2
3
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
  • Indul az MKIK GVI 2018. áprilisi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • Közbeszerzési pályázatok a cégek körében

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken ...

Google kereső
Hírfolyam
2014. augusztus 6.Kutatás
Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon?

A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Jelen elemzésünkben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

Bővebben >>>

2014. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni?

Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

Bővebben >>>

2014. július 22.Hír
A GVI felfüggeszti a regisztrált álláskeresők számának havi becslését

Az MKIK GVI másfél évvel ezelőtt, 2012 decemberében kezdte el havi rendszerességgel megjelentetni a regisztrált álláskeresők aktuális számának becslését. Ezt a tevékenységünket határozatlan időre felfüggesztjük, mivel az említett mutatót jelenleg olyan tényezők határozzák meg, amelyek jövőbeni alakulását nem áll módunkban előrejelezni.

Bővebben >>>

2014. július 20.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Milyen nehézségekkel néznek szembe azok a cégek, amelyek ma beruházni akarnak Magyarországon? Milyen hatása van a beruházási kedvre a Növekedési Hitelprogramnak (NHP)? Ezt is vizsgálta az a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által végzett kutatás, amelynek során 2600 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszokból az derült ki, hogy az NHP önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról jövő, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Márpedig a cégek irányítói szerint ezek a leginkább gátló tényezők.

Bővebben >>>

2014. július 9.Kutatás
KKV körkép (2014. április) Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

Bővebben >>>

2014. július 3.Kutatás
A Növekedési Hitelprogram és a beruházásokat akadályozó tényezők

Milyen nehézségekkel néznek szembe azok a cégek, amelyek ma beruházni akarnak Magyarországon? Milyen hatása van a beruházási kedvre a Növekedési Hitelprogramnak (NHP)? Ezt is vizsgálta az a Gazdaság- és Vállakozáskutató Intézet által végzett kutatás, amelynek során 2600 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszokból az derült ki, hogy az NHP önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról jövő, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Márpedig a cégek irányítói szerint ezek a leginkább gátló tényezők.

Bővebben >>>

2014. július 1.Kutatás
Kedvezően változott a magyar cégek üzleti klímája

A 2014. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. A GVI Negyedéves Konjunktúramutatója az áprilisi 9 pontról 18 pontra emelkedett, ezzel szintén három egymást követő negyedéve növekszik. A jelenlegi 18 pont a kutatás kezdete (2010) óta a legmagasabb érték, hasonló szinten utoljára 2011 elején állt a mutató (2011 januárjában 16 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 36 pontos szint elmarad az egy illetve két évvel korábbi értékétől (2013 júliusában 37 ponton állt, 2012 júliusában 42 ponton). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2014. június 23.Kutatás
Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról

Milyen a magyar szakképzés helyzete, mi olvasható ki a trendekből? Hogyan jellemezhetők a szakiskolákban tanulók, és mi vár rájuk a munkaerőpiacon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által készített elemzés, amely az elmúlt 10-15 év szakképzéssel kapcsolatos tényeinek és adatainak áttekintésén alapult.

Bővebben >>>

2014. június 20.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az online média megfigyelése a beruházási aktivitás előrejelzésére is felhasználható. A GVI új kutatásában ennek lehetőségeit mérte fel. A beruházásokhoz kapcsolódó szavakat tartalmazó több mint 12 ezer cikk tartalomelemzése alapján meghatároztuk azokat a cikk-típusokat, amelyek leginkább segítenek abban, hogy előre lehessen jelezni a beruházások, és ezen belül a versenyszektor beruházásainak várható alakulását. Az absztrakt, jogi témákat tárgyaló cikkek mellett az origo.hu-n és a vg.hu-n megjelenő cikkek érdemelnek ebből a szempontból kiemelt figyelmet.

Bővebben >>>

2014. június 11.Kutatás
A szakiskolák alig veszik figyelembe a beiskolázási döntéseket

Nagyon fontos követelmény, hogy a közoktatásban folyó szakképzésben olyan szakmát és olyan tudást szerezzenek a tanulók, amellyel el tudnak helyezkedni és hosszú távon is képesek érvényesülni a munkaerőpiacon. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a szakiskolák által oktatott szakmaszerkezet és a munkaerő-piaci igények közötti feszültség csökkenjen. E cél elősegítése érdekében alakította ki a magyar kormányzat azt a rendszert, amelynek keretében a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) 2008 és 2012 között régiónként javaslatokat tettek a szakiskolák képzési szerkezetére. A GVI legfrissebb elemzése azt vizsgálja, hogy miként reagáltak a szakképző iskolák az RFKB-k képzési szerkezetre vonatkozó javaslataira, és beiskolázási döntéseiknél mennyire vették azokat figyelembe. Az elemzés egyik fő megállapítása az, hogy a tanulói létszámok későbbi alakulására az RFKB-k döntései csupán csekély befolyással bírtak.

Bővebben >>>