Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
27
28
29
30
1
2
3
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Iskolázottság és előítéletesség

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és ...

  • Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú ...

Google kereső
Hírfolyam
2015. március 27.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2014 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerő-piaci döntéseit felmérő vállalati empirikus vizsgálatra. A „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának legutóbbi adatfelvétele során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 7179 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

Az adatok alapján a gazdaság 2014 végén sem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy 2014 rég nem látott növekedést hozott a GDP-ben. A magyar ipari növekedés motorja továbbra is az ipari export és ezen belül a Németországba irányuló export volt.

A létszámváltozásra vonatkozó eredmények alapján 2014-ben folyamatosan nőtt a foglalkoztatási ráta, a versenyszféra alkalmazotti létszáma az első és második negyedévben 2,3, illetve 2,8 százalékkal növekedett. A GVI előrejelzése szerint a 2015-re vonatkozó várakozások alapján a foglalkoztatási egyenlegmutató stagnálására számíthatunk. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint 2015-ben az építőiparban 1,3 százalékponttal, a kereskedelemben pedig 0,9 százalékponttal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a gazdasági szolgáltatások területén 7,5 százalékpontos csökkenést, a döntően exportra dolgozó vállalati körben pedig 9,3 százalékpontos visszaesést valószínűsítünk.

Bővebben >>>

2015. március 23.Kutatás
Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében

A „KKV Körkép” című kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), azonban a program részletei már hónapokkal korábban ismertek voltak. A KKV Körkép 2014. októberi adatfelvételének keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások 56%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel. A vállalatok leggyakrabban forintban denominált hitellel rendelkeznek, a hitel típusát tekintve pedig forgóeszköz-hitellel, beleértve a bankszámlahitelt is.

A devizakölcsönnel rendelkező vállalatok legnagyobb arányban euró alapú kölcsönnel rendelkeznek. Az euró alapú kölcsönnel rendelkező vállalatok főként exportorientált és jellemzően ipari vállatok, méretüket tekintve pedig középvállalkozások.

Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, több mint felük forgóeszközhitelt. Minden második vállalat legfeljebb 50 millió forintnyi hitelt vett igénybe. A vállalatok többsége szerint 2014-ben nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2013-hoz képest.

Bővebben >>>

2015. március 16.Kutatás
A tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja

2013 végére már 50 ezer olyan diák volt Magyarországon, aki valamilyen vállalatnál tanulószerződéssel gyakorlati képzésben vehetett részt. Ilyen szerződést jellemzően olyan vállalat köt a diákokkal, amely közepes- vagy nagyvállalat, magyar tulajdonban van, az iparban tevékenykedik és a Közép-magyarországi Régióban található. Egyebek mellett ez derült ki az MKIK GVI elemzéséből.

Bővebben >>>

2015. február 27.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A „KKV Körkép” című kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), azonban a program részletei már hónapokkal korábban ismertek voltak. A KKV Körkép 2014. októberi adatfelvételének keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások 56%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel. A vállalatok leggyakrabban forintban denominált hitellel rendelkeznek, a hitel típusát tekintve pedig forgóeszköz-hitellel, beleértve a bankszámlahitelt is.

A devizakölcsönnel rendelkező vállalatok legnagyobb arányban euró alapú kölcsönnel rendelkeznek. Az euró alapú kölcsönnel rendelkező vállalatok főként exportorientált és jellemzően ipari vállatok, méretüket tekintve pedig középvállalkozások.

Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, több mint felük forgóeszközhitelt. Minden második vállalat legfeljebb 50 millió forintnyi hitelt vett igénybe. A vállalatok többsége szerint 2014-ben nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2013-hoz képest.

Bővebben >>>

2015. február 10.Kutatás
Derűlátó várakozások a hazai üzleti klímában

A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje jelentősen javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest. A GVI Negyedéves Konjunktúramutatója az októberi 10 pontról 19 pontra emelkedett. Ez az érték nagymértékben meghaladja az egy éve mért szintet is (2014 januárjában 8 ponton állt a mutató). A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték azonos az októberben mérttel, ez a bizonytalanság stagnálására utal. A jelenlegi 35 pontos szint magasabb az egy évvel korábbi értéknél (2014 januárjában 32 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

2015. február 5.Kutatás
KKV Körkép (2015. január) - Javuló üzleti várakozások a KKV szektorban

A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után ismét javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 9 pontról 16 pontra emelkedett. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 januárjában 9 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az októberi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal. A jelenlegi 35 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2014 januárjában 33 ponton állt a mutató), de elmarad a két évvel korábbi értéktől (2013 januárjában 41 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat: továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2015. január 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A következő rövid elemzés azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen tényezőket tekintenek cégük eredményének, sikerének. A vizsgálathoz az MKIK GVI 2014. áprilisi konjunktúra-vizsgálatának adatbázisát használtuk fel, amely Magyarországon a legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúra-vizsgálat. Az áprilisi adatfelvétel 2606 cég vezetőjének válaszain alapul. A mintába került vállalkozások 58%-a mikrovállalkozás (10 fő alatt), 17%-a kisvállalkozás (10-49 fő között), 16%-a közepes vállalkozás (50-249 fő között), 10%-a pedig nagyvállalkozás (250 fő és felette). Így vizsgálatunk elsősorban a mikrovállalkozásokra vonatkoztatható.

Eredményeink szerint a hazai vállalkozások legtöbbje termékei, szolgáltatásai pozitív tulajdonságaira (pl. minőség, egyediség) büszke. A vállalkozók második leggyakoribb válasza az volt, hogy cégük puszta fennmaradását tekintik egyik fő sikerüknek. A válaszadók nagy része arra büszke, hogy sikerült ügyfeleit megtartani vagy újakat szerezni, illetve arra, hogy ügyfelei elégedettek munkájával. Közel minden tizedik válaszadó azt emelte ki, hogy sikerült megtartania vagy növelnie munkavállalói számát. Szintén majdnem a megkérdezettek egy tizede azt tartja egyik fő eredményének, hogy árbevételét szinten tartotta, vagy növelte.

Bővebben >>>

2015. január 30.Kutatás
Hatástanulmány a bérek jogszabályi környezetének 2012-es változásairól

A bérkompenzáció intézménye segített semlegesíteni az elvárt béremelés foglalkoztatás-csökkentő hatását. A GVI kutatása a 2012-ben életbe lépett jogszabályi változások foglalkoztatási hatásait mutatja be, a Bértarifa felvétel és a Magyar Munkaerő-piaci Előrejelzés adatainak felhasználásával.

Bővebben >>>

2014. december 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az alábbi rövid elemzésben a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat alkalmazó vállalatok jellemzőit foglaljuk össze ágazat, vállalatnagyság, tulajdonszerkezet és régió szerint. Továbbá bemutatjuk a cégek 2015-re vonatkozó létszámfelvételi szándékait is, amelyből következtetni lehet a tanulószerződéses tanulók iránti kereslet alakulására. A vizsgálat az MKIK GVI Rövid távú munkaerő-piaci prognózis című kutatásának 2010-2014. évi adatfelvételein alapul, mely minden évben körülbelül 7000 vállalat adatait tartalmazza.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevő tanulókat foglalkoztató vállalatok a legnagyobb arányban az ipari vállalatok közül kerülnek ki. Emellett relatíve sok tanulószerződéses tanulót alkalmaznak azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek külföldi tőkével, illetve amelyek a közép-magyarországi régióban helyezkednek el. A létszámfelvételi szándékokra vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy a tanulószerződéses tanulókat alkalmazó vállalatok legnagyobb része 2015-ben nem tervez változtatni a létszámán, tehát várhatóan a tanulószerződésesek iránti kereslet sem fog változni. A létszám változtatását tervező vállalatok között azon vállalatok aránya, amelyek létszámnövelést terveznek, minden évben meghaladja azokét, amelyek a létszám csökkentését fontolgatják.

Bővebben >>>

2014. december 12.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2015

2014 szeptemberében és októberében került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. "Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis" kutatásának 2014. évi adatfelvételére, amelynek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 7179 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek földrajzi elhelyezkedés és gazdasági ág együttes eloszlása és ezen belül létszám szerint. Az alábbiakban a kutatás eredményeit bemutató tanulmány és összefoglaló tölthető le.

Bővebben >>>