A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárban közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt - cég körében, egymással megegyező mintán, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló céget kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhatodik felvételre 2008. októberében került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A felvételben sor került a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálatára is, mely azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a honvédség, az egyetemek, a vámhivatalok és a posta munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a kórházak, a kormány és a parlament munkájával. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez nem változott az utóbbi három évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlődését, és abban is sokan kételkedtek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerő-piaci igényeknek. A korrupcióra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az utóbbi évben a korrupció valamelyest visszaszorult a kis-és közepes vállalkozások körében. A cégek működése és növekedése terén akadályt jelentő szabályozások, adminisztratív, adózási és egyéb feltételek észlelésével kapcsolatban alig történt változás 2005 és 2008 között. Mindhárom évben a magas adóráták jelentették messze a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára. További gyakrabban említett fontos akadályozó tényezők a nem megfelelően képzett munkaerő, a lassú ügyintézés és az adó-jogszabályok.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a GVI közös kutatása a vállalkozások várható munkaerő-keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól.

A tizenkettedik, 2008. októberében lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményét vizsgáltuk.

2008. harmadik negyedévében reális veszéllyé vált, hogy a magyar gazdaság recesszióba süllyed, a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Ilyen alacsony értékre legutóbb 1995-ben volt példa. A kis- és középvállalkozások körében lefolytatott legutóbbi adatfelvétel (2008. október 27 – 31.) eredményeiben az európai gazdaság recessziós fenyegetettsége mellett már a pénzügyi válság hatása is megmutatkozik, a konjunktúramutatók 2008 második negyedévi általános emelkedése után a harmadik negyedévben mind a négy vizsgált, a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét bemutató konjunktúramutató értéke romlott. A vállalkozások rövid távú várakozásai erőteljesen romlottak a legutóbbi felvétel eredményeihez viszonyítva. A várható jövedelmezőség, a várható létszámváltozás, a várható üzleti helyzet, a kapacitáskihasználás és a várható termelési szint egyaránt most vette fel legalacsonyabb értékét a kutatás kezdete óta. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke szintén eddigi legalacsonyabb értékére zuhant 2008 harmadik negyedévében. A vállalkozások véleményeinek heterogenitása nem változott jelentősen, a Bizonytalansági Index értéke 2008 első negyedéve óta közel állandó.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a honvédség, az egyetemek, a vámhivatalok és a posta munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a kórházak, a kormány és a parlament munkájával. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez nem változott az utóbbi három évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlődését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek. A korrupcióra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az utóbbi évben a korrupció valamelyest visszaszorult a kis-és közepes vállalkozások körében. A cégek működése és növekedése terén akadályt jelentő szabályozások, adminisztratív, adózási és egyéb feltételek észlelésével kapcsolatban alig történt változás 2005 és 2008 között. Mindhárom évben a magas adóráták jelentették messze a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára. További gyakrabban említett fontos akadályozó tényezők még a nem megfelelően képzett munkaerő, a lassú ügyintézés és az adó-jogszabályok.

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A tizenhatodik felvételre 2008. októberében került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. Az alábbiakban a vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó főbb megállapításokat közöljük.

A kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzete a 2008 második negyedévére jellemző növekedés után a harmadik negyedévben ismét romlott. Mind a négy vizsgált konjunktúramutató értéke csökkent, de különösen a termelési szint előző félévi változása drámai. Az előző negyedév vegyes képet mutató várakozásai után a harmadik negyedévben a kis- és közepes méretű vállalkozások minden tekintetben sokkal rosszabb helyzetre számítanak a következő fél évre vonatkozóan. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke a felmérés történetének legalacsonyabb értékét vette fel 2008 októberében. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nem változott jelentősen a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke a 2008 januárja óta közel változatlan, közepes szinten maradt.

2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1480 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A GVI októberi konjunktúra-vizsgálata drámai mértékű romlást tapasztalt a magyar vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és legfőképpen rövid távú kilátásaikban, mely jelenség hátterében a pénzügyi válság nyomán bekövetkező reálgazdasági válság áll. Ez a helyzetértékelés még nem teljesen egyöntetű a cégek körében, amit a vállalati bizonytalansági mutató továbbra is magas szintje jelez. A konjunktúra-mutató szinte minden összetevőjében negatív elmozdulás a jellemző: mind a belföldi, mind az export-értékesítés iránti keresletet, valamint az elmúlt hónapok forgalmát is romlónak ítélik meg a válaszadó cégek, és a következő fél évben sem számítanak javulásra.

A cégek a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló konjunkturális kilátásokra, ami az építési- és a gépberuházásokat is a mélybe húzza. Különösen kedvezőtlen az építési beruházások helyzete, amelyek immár öt éve a negatív tartományban mozognak. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében újra negatív fordulat kezd kibontakozni a várható kereslet-visszaesés hatására. Az összes értékesítés 2006 októberétől megfigyelhető romló tendenciája tovább erősödött 2008-ban. A csak belföldre termelő cégek mindössze 26%-ánál nőtt az értékesítés volumene, míg a kismértékben exportálóknál ez az arány 42%, a jelentősebb mértékben exportálóknál pedig 27-30%. Az októberi felvétel egyik tanulsága ezek szerint az, hogy az exportpiacok gyengélkedése okán az export immár nem képes dinamizálni a magyar gazdaságot, sőt a várható visszaesés egyik legfontosabb forrásává vált.

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét.

A2008-as kutatás során -amely az Educatio Kht.-val közösen került megvalósításra -több, mint 3200 vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen, strukturált kérdőív segítségével. Ezen felül 65 szakértői interjút is készítettünk diplomás pályakezdők elhelyezkedésével foglalkozó szakértőkkel.

A kutatás eredményeit tartalmazó teljes tanulmány és a felsőoktatási intézmények értékekését tartalmazó kiadványunk egyaránt letölthető a GVI honlapjáról.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét.

Ezek a vállalati felvételek arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsőoktatás szereplőit, a döntéshozókat, az intézmények vezetőit, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. A rendszer – a piaci alapokra épülő mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor működhet hatékonyan, ha a szereplők egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket.

A GVI kutatásaival ezt a célt kívánja szolgálni, s egyben szeretné elősegíteni a fent vázolt, a felsőoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését.

A kutatás során, 2008. február 6. és április 22. között 3010, illetve 2008 júniusában további 257 személyzeti ügyekért felelős illetékest vagy – kisebb cégek esetében - általános vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen strukturált kérdőív segítségével. A minta tehát 3267 esetet tartalmaz. Az így kapott mintát a gazdasági ág és a létszám megoszlásának együttes figyelembevételével súlyoztuk, ezáltal reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. A 2008 kutatás az Educatio Kht.-vel együttműködésben valósult meg.

2008. áprilisa és júliusa között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében egy 12 ezer vállalkozásra kiterjedő kérdőíves adatfelvétel zajlott le. Ezen kutatás célja az üzleti szektor szakképző iskolát végzettek iránti keresletének egy, illetve négy éven belül várható alakulásának – szakmánként és megyénként, illetve régiónként történő – feltérképezése volt. A kutatás a szakképzett munkaerő iránti kereslet és kínálat megbecsülésén keresztül a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) elé terjesztett, képzési és beiskolázási szerkezetre – közelebbről a 2009/2010-es szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározására – vonatkozó javaslat kialakításához nyújtott támogatást.

A kutatás során egy vállalati adatfelvétel eredményeire alapozva becsültük meg a versenyszektor várható, szakképzett munkaerőre vonatkozó keresletét és összehasonlítottuk a legfrissebb, rendelkezésre álló szakiskolai kibocsátási adatokkal (ezeket a KIR statisztikák alapján számoltuk). A kereslet és a kínálat eltéréseinek meghatározásakor azt az elvet követtük, hogy a lehetséges és a szükséges beavatkozás (a jelenlegi szakiskolai keretszámok csökkentése, illetve növelése) területeit ún. kritikus értékek átlépésével határozzuk meg. A kritikus értékek átlépése (a kínálat és a kereslet nagymértékű eltérése) esetén javasoltuk azt, hogy meg kell, illetve meg lehet fontolni a beavatkozást, a korábban érvényes szakiskolai keretszámok felülvizsgálatát.

Drámai mértékű romlásról tudósít az MKIK GVI (Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet) októberi konjunktúra vizsgálata: a 2008 első félévi enyhe javulás után, amelyet a GDP növekedési ütemének kismértékű emelkedése kísért, a pénzügyi válság nyomán bekövetkező reálgazdasági válság mindent elsöprően mutatkozik meg a magyar vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és legfőképpen a rövid távú kilátásokban. Ezek a várakozások azt vetítik előre, hogy 2009-re megnőtt a gazdasági növekedés visszaesésének az esélye.

A tizenötödik felvételre 2008. júliusában került sor. Ebben a felmérésben a vállalkozások tartozásait vizsgáltuk, valamint a forint/euró árfolyam csökkenésének a vállalkozásokra gyakorolt hatását tártuk fel.