A tizenharmadik, 2009. áprilisában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások világgazdasági válsággal kapcsolatos véleményét vizsgáltuk.

A világgazdasági válság következményeképpen 2008 második felében a magyar gazdaság recesszióba süllyedt. A negatív tendencia 2009 első negyedévében is folytatódott: a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 2,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. április 27 - május 6.) eredményei a megelőző negyedévben szinte egyöntetűen romló mutatóknál vegyesebb képet mutatnak. A vállalkozások várakozásai optimistábbakká váltak, de a válság továbbra is érezteti hatását. 2009 első három hónapjában enyhébb ütemben csökkent a vizsgált konjunktúramutatók értéke, mint 2008 utolsó negyedévében, a termelési szint viszont továbbra is jelentős visszaesést mutat. A kis- és közepes méretű vállalkozások rövid távú várakozásaira – a megelőző időszak erőteljes pesszimizmusa után – óvatos derűlátás jellemző. A vállalatok minden tekintetben jobb helyzetre számítanak a következő fél év során, mint 2008 végén. Legnagyobb mértékben a jövedelmezőségre vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke enyhe növekedést mutatott 2009 áprilisában. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nőtt a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke emelkedett.

Az április hónapban nyilvánosságra került elbocsátások száma (mind az esetszámot, mind az érintett munkavállalók számát illetően) jelentősen csökkent az előző hónapokhoz képest. Az írott és elektronikus sajtóban közölt érték februárban érte el a maximumát mintegy 7000 fővel, márciusban ez lecsökkent 4000-re, áprilisban viszont alig több mint 1000 új létszámleépítés került nyilvánosságra. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elmúlt hónapban az ÁFSZ által hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma is jelentősen csökkenni fog, mivel a szándék bejelentése (nyilvánosságra kerülése) és a tényleges leépítés között időbeli csúszást is figyelembe kell venni. (Az ÁFSZ adatai szerint decembertől márciusig havonta folyamatosan 5-6 ezer álláshely megszűntetését jelentették be csoportos létszámleépítésként.) A jövőre nézve azonban mindenképp biztató e csökkenő tendencia, még akkor is, ha mindez nem jelenti feltétlenül a gazdaság teljesítőképességének javulását.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2008 októbere és 2009 májusa között interjús kutatást folytatott Budapesten élő kínai, illetve vietnámi állampolgárokkal. A kutatás célja a kelet-ázsiai vállalakozó migránsok gazdasági tevékenységének feltárása volt. A kutatás elsősorban az enklávé gazdaságban működő vállalkozásokon keresztül közelítette meg a migránsok munkavállalását. Ennek során körvonalaztuk, hogy a kelet-ázsiai vállalkozások milyen szerepet töltenek be a magyar nemzetgazdaságban, hogyan versenyeznek/kooperálnak a többségi társadalom által működtetett vállalkozásokkal, illetve nemzetközi kapcsolathálójuk hogyan katalizálja és határozza meg gazdasági tevékenységüket. A kutatás során továbbá azonosítottunk vállalakozások típusait és az azokhoz köthető üzleti modelleket, stratégiákat így fölmérve az egyes típusosok működésének belső mechanizmusait és külső mozgatóit. Felmértük, hogy a kelet-ázsiai migránsok milyen munkával és vállalakozói léttel kapcsolatos attitűddel, milyen motivációkkal, munkamorállal, ambíciókkal, jövőképpel rendelkeznek. Végezetül a kutatás során hangsúlyt fektetünk annak megismerésére, hogy milyen elvárásaik, igényeik lennének a magyar közigazgatás és gazdasági környezet irányában, milyen pontokon várnának el nagyobb támogatást, hogyan képzelnék el a vállalakozásaikat támogató környezetet.

KKV Körkép címmel a Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők felmérésére. A vizsgálat negyedévente, egymással megegyező mintán zajlik. Minden esetben körülbelül 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt -, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló vállalatot kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhetedik felvételre 2009. január 26. és január 30. között került sor, ekkor 301 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A januári felvételben sor került a béren felül adható természetbeni juttatások, valamint a késedelmes fizetés és lánctartozás vizsgálatára is. Az adatok azt mutatják, hogy 2009 januárjában a megkérdezett vállalatok 84,7%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány gyakorlatilag megegyezik a 2008 januárival. Legnagyobb arányban a legalább 50 fős vállalatok, az építőipar területén működő cégek és a döntően exportáló vállalatok kínálnak természetbeni juttatásokat alkalmazottaiknak.

A vizsgálatban résztvevő vállalkozások 75,3%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben és az üzleti partnerek több, mint egyharmada (36,5%) rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet. A késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 38,9%-át teszi ki. Az eredmények alapján elmondható, hogy a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2009 elején nagyobb mértékű volt, mint 2008 januárjában. A késedelmes fizetés és a lánctartozás problémája legnagyobb arányban a kisebb cégeket, a tisztán magyar tulajdonú vállalatokat és az építőipari vállalkozásokat sújtja.

Mélyen a tavaly októberi szint alá csökkent az MKIK GVI konjunktúra mutatója. Szinte szabadesésben romlanak tovább a magyar cégek üzleti várakozásai. A reálgazdasági visszaesés mértéke minden várakozást felülmúl és szinte minden cégcsoportot megegyező arányban érint 2009 első felében. Az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő bíztató jeleket 2009 végére.

Magyarországon a gazdasági válság érdekes módon épp a területfejlesztés egyik fontos célja, a területi kiegyenlítődés irányába hat. Azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros – vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további éleződése.

A 2007-ben meghozott törvényi változások a szakképzés irányítási rendszerét alapvetően változtatták meg azáltal, hogy a szakképző évfolyamok beiskolázási keretszámait a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) határozhatják meg. Ezekben a bizottságokban a munkaadói érdekvédelmi szervezetek abszolút többségben vannak, ami azt jelenti, hogy képesek a döntéseket lényegében a sajátszempontjaik szerint meghozni.

A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2008 negyedik félévében hozott RFKB döntéseket milyen mértékben befolyásolták egyrészről a Munkaerő-piaci Alap által támogatott munkaerő-piaci előrejelzés eredményei, másrészről a munkaadók és munkavállalók RFKB döntéseket megelőző konzultációik. Az elemzési módszer lényege, hogy régió és szakma előrejelzések, javaslatok és döntések egyezéseit, illetve eltéréseit vetjük össze. Az empirikus vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a munkaerő-piaci előrejelzés ’kemény/objektív’ adatai csak közepesen erős mértékben befolyásolták a munkaadók és munkavállalók konzultációit és az RFKB döntéseket. Továbbá a kiterjedt koordináció ellenére is csak korlátozott mértékben tudták a konzorcium szereplői a kialakított előzetes konszenzusuknak megfelelő döntéseket elérni. E megállapítások mögött meghúzódó viselkedések pontos leírására azonban csak egy további kvalitatív, a szereplők aktuális viselkedését és motivációit részletesen feltáró tanulmány lehet alkalmas.

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők felmérésére. A vizsgálat negyedévente, egymással megegyező mintán zajlik. Minden esetben körülbelül 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt -, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló vállalatot kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhetedik felvételre 2009. január 26. és január 30. között került sor, ekkor 301 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó adatok 2008 negyedik negyedévében a megelőző negyedévhez hasonló drámai mértékű visszaesést mutatnak. A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét kifejező konjunktúramutatók mindegyike jelentősen csökkent, legnagyobb mértékben a termelési szintre vonatkozó index értéke esett. A 2008 harmadik negyedévére jellemző pesszimista várakozások a negyedik negyedévben tovább romlottak, a megkérdezett vállalatok a következő fél évet tekintve sokkal rosszabb helyzetre számítanak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke a felmérés történetének legalacsonyabb értékét vette fel 2009 januárjában. A várakozások tekintetében a vállalkozások véleményének heterogenitása, azaz a Bizonytalansági Index értéke csökkent.

A tizenkettedik, 2009. januárjában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményét vizsgáltuk.

2008 második felében a magyar gazdaságot is elérte a recesszió: a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. január 26 - január 30.) eredményeiben már mindenütt megmutatkozik az Európát is elérő gazdasági válság hatása, leglátványosabban a cégek rendelésállományában és termelési szintjének mutatójában, melyek elérték az adatfelvétel eddigi története során tapasztalt legalacsonyabb szintet. A vállalkozások rövid távú várakozásai folytatták 2008 júliusa óta tartó mélyrepülésüket. Egyedül a várható kapacitáskihasználás esetében figyelhető meg javulás, az összes többi mutató értéke csökkent a legutóbbi negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitás, a várható termelési szint, a várható létszámalakulás és a várható üzleti helyzet is megdöntötte negatív rekordját. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke eddigi történetének legalacsonyabb értékére zuhant 2009 januárjában. A Bizonytalansági Index értéke is csökkent – bár közel sem olyan mértékben, mint a Konjunktúraindexé – melyről arra következtethetünk, hogy a rossz üzleti helyzetről és a pesszimista kilátásokról alkotott elképzelések egységesebbé váltak a vállalatvezetők körében.

2009 januárjában a megkérdezett vállalatok 84,7%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány gyakorlatilag megegyezik a 2008 januárival. A természetbeni juttatásokat kínáló cégek 54%-a esetében az összes kifizetett bér 2%-ánál kevesebbet tesz ki ezen juttatások összértéke. Legnagyobb arányban a 20-49 fős kisvállalkozások, az építőipar területén működő, valamint a döntően exportáló vállalatok kínálnak természetbeni juttatásokat alkalmazottaiknak.

Nagyméretű kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata – oksági elemzés beszállítói szemszögből
A GVI által 2007. tavaszán folytatott kutatás további eredményei

Kutatásunkban a hazai piacon működő nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a napi fogyasztási cikkek beszállítói közötti kapcsolatokat, működési mechanizmusokat vizsgáltuk az oksági elemzés módszerével.