Az utóbbi hetek egyik kedvező makrogazdasági híre volt, hogy a GDP növekedési üteme 2007. első negyedévében kismértékben meghaladta a szakértői várakozásokat. Más mutatók alapján ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb az államháztartási reform keretében hozott intézkedések gazdaságlassító hatása, és a stabilitási kockázatok növekedése. Az ipari termelés dinamizmusa ugyan lényegesen nem mérséklődött, de ez egyre inkább csak a kedvező exportkeresletnek köszönhető, miközben a belföldi kereslet fokozatosan lanyhul. Erre utal az ipar új belföldi rendeléseinek csökkenése, és ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom visszaesése is, ami elsősorban annak tudható be, hogy a reálkereset a vállalkozásoknál az első negyedévben - 8,8%-os infláció mellett - 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdasági beruházások volumene az év első három hónapjában ugyan kismértékben, 0,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ám ez egyelőre csak a 2006-ban elmaradt beruházások pótlásaként értelmezhető. Összességében nőtt a gazdaságnak a külföldi befektetői hangulattól és a külpiaci környezettől való függősége, ami a kedvezőtlenebb belföldi piaci környezettel együtt növeli a gazdaság stabilitási kockázatait.

Növekvő bizonytalanság, ellentmondásos várakozások

2007 áprilisában tizenkilencedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely félévente a területi kamarák közreműködésével, s több mint 12.000 vállalkozás megkeresésével készül. E vizsgálat a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő adatfelvétel a magyarországi vállalati konjunktúravizsgálatok között. A megkeresett vállalkozások közül 2007. áprilisában 1433 cég töltötte ki a GVI kérdőívét – az elemzés ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A megkérdezett cégek 30,5%-a az ipari, 11,5%-a az építőipari, 26,5%-a a kereskedelmi és az idegenforgalmi, 5,2%-uk a szállítási és 26,3%-uk az egyéb szolgáltató szektorba tartozik. A válaszadók 46,7%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 29,9%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 16,6%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és 6,8%-uk létszáma meghaladta a 249 főt.

A kilencedik felvételre 2007. január 26-a és február 2-a között került sor. Ebben a felmérésben - a konjunkturális helyzet mellett - kormányzat járulékokat és adóterheket érintő intézkedései által kiváltott vállalkozói reakciókra voltunk kíváncsiak. A kapott eredményeket össze tudjuk vetni a 2006. júliusi felvételünk adataival, amikor a kormányzati lépések a kis- és közepes vállalkozásokra gyakorolt várható hatásait elemeztük.

2007 első negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építőipar szerződésállománya – hosszú időszakot figyelembe véve – nagyon alacsony szintre süllyedt, miközben 2007 második negyedévében az építőipari termelés növekvő dinamikája várható. 2007 első félévét várhatóan továbbra is a foglalkoztatottság bővülése fogja jellemezni, amelyet a munkanélküliségi ráta kismértékő mérséklődése kísér majd.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a GVI közös kutatása a vállalkozások várható munkaerő-keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól

Kutatásunkban 2006. októberében azt vizsgáltuk, hogy a nagyhírű, akár a kevésbé patinás magyarországi felsőoktatási intézmények oktatói mennyire tartják fontosnak, hogy szakmai tevékenységüket és tudományos munkájuk eredményeit, valamint elérhetőségüket közzétegyék a világhálón, támpontokat adva ezzel azok számára, akik felkeresik az intézmény karainak, tanszékeinek honlapját, legyenek akár az adott egyetem diákjai, akik valamilyen tanulmányi problémával vagy kérdéssel szeretnének tanáraikhoz fordulni, akár más szakemberek, érdeklődők. Az elemzésbe összehasonlításként bevontuk a Stanford Egyetem gazdasági karainak internet oldalait.

Magyarország makrogazdasági helyzete és kilátásai vegyes képet mutatnak. Az ipari termelés változatlan, az
export által vezérelt lendülettel, 10% körüli ütemben bővül. Az export szerepe és húzóereje 2006 második
félévében a belföldi értékesítés mérséklődése következtében még jobban felértékelődött. A 2006. évben
legdinamikusabban a jármővek, ill. a gépek, berendezések gyártása bővült. Az építőipart az elmúlt évben az
építkezések számának mérséklődése jellemezte, ezen belül az átlagosnál erőteljesebb visszaesés ment végbe
a fővárosban. A kormányzat megszorító, és kiigazító intézkedései már a második félévben negatívan érinthette
a vállalkozások jövedelmezőségét, ami a beruházási aktivitás jelentős visszaesésében tükröződik. A
beruházások elsősorban a feldolgozó-, az építőiparban és a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégeknél
csökkentek. Az adózásban bekövetkezett változások leginkább az egyéni vállalkozókat sújtották, ezek száma
2006 második félévében 40 ezerrel, közel 6%-kal csökent. A külkereskedelmi mérleg dinamikusan bővülő
forgalom mellett tovább javult. A kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme az utolsó negyedévben a 2-3%-os
szintre mérséklődött. A munkanélküliségi ráta 2006-ban nem mozdult el a 7,5%-os szintről, az aktivitás lassú
ütemben javul.

A 2006-os esztendő utolsó hónapjaiban biztatóan alakult a munkanélküliségi ráta hazánkban, ugyanakkor a munkanélküliek számának csökkenése nem járt együtt az aktív népesség növekedésével. Szintén kedvező, hogy az ipari termelés nem vesztett lendületéből, továbbra is egyenletes és gyors ütemben nő, miközben az ipari termelői árak emelkedésének üteme lassul. Az építőipari termelésben azonban visszaesés tapasztalható, és tovább enyhült a reálbérek növekedése, miközben folytatódott a fogyasztói árak növekedése. A forintnak az év végi erősödés után most komoly veszélyekkel kell szembenéznie: a szakértők nem tartják kizártnak azt sem, hogy a közeljövőben a közös valuta egy egységéért 260 forintot kelljen fizetni, és a jegybanki kamatemelés sem érhet váratlanul. Pozitívumként értékelhető még a szélessávú internet-előfizetések terjedésének folytatódása.

A 2200 vállalkozás megkérdezésével végzett kérdőíves felmérésben a vállalkozások üzleti helyzetét, a tanulószerződéssel kapcsolatos véleményeket, a gyakorlati képzés jellemzőit és a tanulókkal kapcsolatos elégedettséget vizsgáltuk. A tanulók megkérdezésével a tanulók demográfiai jellemzőit, iskolai előmenetelét és aspirációit, elégedettségüket és mobilitásukat vizsgáltuk.

A nyolcadik, 2006. október 17 és november 7. között lefolytatott felmérésben, hasonlóan az egy évvel korábbi, 2005. októberi vizsgálathoz - a konjunkturális helyzet mellett - az intézményi és szabályozási környezettel kapcsolatos vállalati véleményeket vizsgáltuk.