2001 júniusában az ipari termelés drámai módon visszaesett: a szezonálisan és munkanap-korrekciókkal számított termelés volumene 6,6%-kal volt kevesebb, mint az előző hónapban, és 1,2%-kal, mint 12 hónappal korábban. Ilyen mértékű csökkenésre több mint 5 éve nem volt példa.
Még aggasztóbb, hogy az iparvállalatok csökkenő volumenű megrendelésekről számolnak be, elsősorban az exporthordozó ágazatok, a gépipar és a járműipar. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy júniusban a vállalatok külföldi értékesítésére még nem volt hatással a forint erősödése, tehát ez a hatás még a követező hónapokban fog igazán érvényesülni.
A külkereskedelmi mérleg júniusban az előző évi júniusit alig meghaladó, 258 millió dolláros hiányt mutatott. Ez is jelzi, hogy még nem érvényesült az erős forint exportot visszavető hatása. A bérmunka-egyenlegben viszont már jelentős romlás állt elő: május-júniusban ez a külkereskedelmi hiányt csökkentő fontos tétel szintén deficitbe váltott.
Kedvező fejlemény volt júliusban, hogy mérséklődött a fogyasztói árindex emelkedése, s ismét átlépte a bűvös 10%-ot. Noha az árindex csökkenésében olyan egyszeri, szezonális tényezők is szerepet játszottak (primőrök alacsony ára), amelyek tavaly júliusban nem érvényesültek, ezért a 12 hónappal korábbi magas bázis szintén árindex-csökkentő hatással volt, valószínű, hogy az árindex a következő hónapokban is egyszámjegyű marad. Csökkent a belföldi termelői árindex is.
Júniusban tovább nőtt a rés a központi költségvetés bevételei és kiadásai között: az év első hét hónapjában az egész évre tervezett deficit mindössze alig több mint egyötöde jött létre (102 milliárd forint), ami még a tavalyi időarányos hiányt is alulmúlja.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete a megyei kamarákkal együttműködve, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával 2001 májusában kérdőíves felmérést végzett a vállalatok körében az informatikai eszközök és az Internet alkalmazásáról, különös tekintettel annak foglalkoztatási vonatkozásaira.

Az MKIK-GVI és a regionális kamarák által 2001. júniusában készített gyorsfelmérés annak a kérdésnek a megválaszolását célozta, hogy van-e az exportálóknak lehetőségük, és ha igen, mekkora részüknek kivédeni az export jövedelmezőségének a drasztikus csökkenését.

A tanulmányban a számítástechnika elterjedtségét, annak vállalati alkalmazását és foglalkoztatásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk nemzetközi viszonylatban. Ezen belül a számítástechnika elsajátítása, a munkahelyre gyakorolt hatása, a távmunka kialakulása, az új technológiák vállalatokon (főként kis- és középvállalkozásokon) belüli elterjedése és ottani
alkalmazási területei kapnak hangsúlyt.

2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly májusinál nagyobb hiánnyal zárt. Egyik sem mondható azonban drámai romlásnak: a folyamatok továbbra is nagyjából kiegyensúlyozottnak mondhatók, mindazonáltal nem mutatják a gyors prosperitás jeleit sem.
A költségvetés az első 5 hónapot jóval kisebb hiánnyal zárta, mint a tervezett időarányos része. Meg kell jegyezni, hogy a tervezettnél kisebb deficit elsősorban a kiadások elmaradásával magyarázható. A költségvetés az első félévben tehát egyáltalán nem volt expanzív, sőt ellenkezőleg: a mindössze 6,5%-os inflációra tervezett kiadásoknak még az időarányos része sem teljesült január-május között.
Májusban tetőzött a fogyasztói árindex, 10,8%-os éves áremelkedéssel, júniusban már alacsonyabb. 10,5%-os éves árindexet mértek. Az MNB meghirdette az inflációs célkitűzésre épülő monetáris politikát, amely decemberre 7-8%-os éves árindexet ír elő. Prognózisunk szerint 7,5-8%-közötti árindex – kedvező feltételek mellett –létre is jöhet. Ha azonban a folyamatok az év közben nem ebben az irányban (és ütemben) haladnak, akkor fel kell készülni a kamatemelés lehetőségére, ami a tőkebeáramlás fokozódása miatt forint további erősödésével járhat együtt.
A forint erősödésének az export csökkenésére való várható hatása kedvezőtlen időpontban következik be, mivel a nyugat-európai konjunktúra visszaesése miatt amúgyis csökkenő exportlehetőségekkel kellett számolni. Ezt tovább erősíti az export-jövedelmezőség csökkenése.

2001. első negyedében a bruttó hazai termék (GDP) 4,4%-kal nőtt, ami ugyan elmarad az előző évi növekedéstől, de még mindig viszonylag magasnak mondható, európai viszonylatban is. A KSH előzetes adatai szerint az ipar hozzáadott értékének a növekedése lassult, a szolgáltató ágazatoké viszont emelkedett az előző évhez képest. Májusban tovább emelkedett az infláció üteme, éves szinten 10,8, az előző hónaphoz képest 0,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az üzemanyagok árának jelentős csökkenése miatt júniusra már szerényebb áremelkedés várható: éves szinten 10,2%-os inflációt jelzünk előre, ami azt jelenti, hogy az átlagos árszint májushoz képest nem változik Ezen belül azonban a mezőgazdasági termékek árindexe még tovább emelkedik, de a májusi havi 2,1%-nál lényegesen mérsékeltebb ütemben.
A forint árfolyamának erősödése feltehetően hamarosan más import-termékek árcsökkenésében, illetve áremelkedésének mérséklődésében is jelentkezni fog. Félő viszont, hogy az erős forint igen kedvezőtlen hatással lesz az exportra, ami rontja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget. Az MKIK kutatóintézete és a regionális kamarák júniusban kérdőíves felmérést végeznek a vállalatok körében arról, hogy a forint erősödése milyen hatással van összes árbevételükre és jövedelmezőségükre, s vajon mekkora az a vállalati kör, amely a tömeges csődhelyzetek elkerülése érdekében támogatásra szorul. A kamarák a felmérés tapasztalatai alapján júliusban javaslatot dolgoznak ki a kormányzat számára. (a kérdőív megtalálható az intézet honlapján).

Az ipari termelés volumene 2001. márciusában az előző hónaphoz viszonyítva 6,8%-kal csökkent, s a 2000. márciusi bázishoz képest is – korrekciók nélkül - mindössze 2,7%-kal nőtt. Szezonális és munkanap-korrekciókkal az előző márciushoz képest a növekedés 5,3%-ot tesz ki, azonban ez is jóval elmarad a korábbi hónapok teljesítményétől. 2001. márciusában a külkereskedelmi mérleg hiánya 295,3 millió $ volt, ami 2000. márciusához képest nem jelent szignifikáns eltérést. Dollárban mérve folyó áron 2000. márciusához képest a kivitel és a behozatal egyaránt 14%-kal növekedett. Az előzetes adatok szerint 2001. márciusában a fizetési mérleg mindössze 73 millió eurós hiánnyal zárt, ami pontosan a fele az előző évi márciusinak (145 millió euró). A kedvező márciusi mérleg következtében az első háromhavi deficit alacsonyabb lett, mint a tavalyi időarányos hiány. A bruttó nominális átlagkereset 2001. január-márciusban 16,6%-kal, a nettó átlagkereset 15,2%-kal, a reálkereset 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában az átlagos havi bruttó kereset 94,835 Ft volt a jelzett időszakban, ami 17,9%-os növekedést jelez. A költségvetés szférában ezzel szemben csupán 13,4%-kal emelkedtek a bruttó havi bérek (91,334 forintra). A vállalkozói éven belüli hitel és betéti átlagkamatlábak enyhe mértékben emelkedtek márciusban. Az éven belüli lejáratra felvett hitelek átlagkamata 0,2 százalékponttal 12,4%-ra, az azonos lejáratra elhelyezett betétek átlagkamatlába pedig 0,1 százalékponttal 9,3%-ra nőtt.

2001. februárjában az ipari termelés volumene 18,5%-kal nőtt az előző év februárhoz képest. Ez azt jelzi, hogy – legalábbis eddig - nem váltak be a növekedési ütem jelentős lassulására vonatkozó félelmek. A növekedés forrása továbbra is az export volt, amely az egy évvel korábbit 21,6%-kal haladta meg. A megelőző évek stagnálás-közeli állapotához képest 2000. év közepén - a jelek szerint -magához tért az építőipar, s a növekedés 2001. első két havában is folytatódott. 100 év amortizációs idővel és 4 milliós lakásállománnyal számolva évente 40 ezer új lakás építésére lenne szükség, hogy a lakásállomány ne öregedjen el. Ennek ellenére 1999-ben mindössze 19287, 2000-ben pedig 21600 új lakást vettek használatba (12%-os növekedés). A január-február havi 10% feletti fogyasztói árindex után márciusban is 10,5%-kal emelkedtek az árak az előző év márciusához képest. 2001. első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ami jóval gyorsabb, mint a korábbi, igen mérsékelt ütem.

A GVI 2001. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Az ipari termelés volumene 2001. januárjában 16%-kal haladta meg a 2000. januári szintet. Ez arról tanúskodik, hogy a múlt év végén nem tört meg, csupán átmenetileg esett vissza az ipari termelés növekedési üteme Az ipari export 26,1%-kal (1999. januárjában 23,4% volt ez az érték), a belföldi értékesítés 8,8%-kal bővült a 2000. januári bázishoz viszonyítva. Az export 48,5%-át továbbra is a vámszabad területeken működő szervezetek adják. A kiskereskedelmi üzlethálózat 2000-ben további 8 ezer üzlettel bővült. A növekedési ütem évről- évre történő lassulása azonban azt mutatja, hogy az üzletág a telítettségi szinthez közelít. Az infláció makacssága óvatosságra intette a bankokat. Az éven túli lakossági hitelek (új hitelszerződésekkel súlyozott) átlagkamata a 2000. decemberi 20,6%-ról 2001. januárra 21%-ra emelkedett.