2019 szeptember-október során került sor a Pénzügyminisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2019. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6856 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

Tartalom:

• A GVI 2019. októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei
• Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Magyarországon
• Nemzetközi tendenciák

Negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésünkben 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2019. októberi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább csökkent 2019 júliusához képest: a Negyedéves Konjunktúramutató 33-ról 26 pontra esett vissza.

A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely 1 ponttal alacsonyabb az előző negyedévben tapasztalt értékhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése minimálisan egyöntetűbbé vált a júliusi felméréshez képest .

Az automatizáció és a digitalizáció terjedését napjainkban a munkaerőpiaci változások egyik legfontosabb jelenségeként tartják számon. A lehetséges hatásokat vizsgáló szakirodalom abból az előfeltevésből indul ki, hogy bizonyos jelenleg létező munkafeladatok esetében a technikai fejlődésnek köszönhetően kiváltható lesz az élőmunka, így ezeken a területeken a munkaerő-kereslet csökkenni fog. Más területeken – különösen az új technológiák tervezése és működtetése területén – a munkaerő-kereslet növekedése várható. Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak. Kutatásunkban a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgáljuk és vetjük össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.

Tartalom:

• Romló üzleti helyzet, pesszimistább várakozások: Az MKIK GVI 2019. októberi féléves konjunktúrafelvételének eredményei
• A magyarországi foglalkozások automatizálhatósága
• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2268 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 októberében 46 pontra esett vissza az áprilisi 58 pontról. Ez az érték 2015 októbere óta a legalacsonyabb.

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2019-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2019. januári emelésével összefüggésben.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatának 2019. áprilisi hullámát használtuk fel, amelynek során több, mint 2800 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére.

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Részletesen bemutatjuk, hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempontjából. Továbbá kitérünk arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a különböző típusú cégek.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi és 2019. januári eredményeit használtuk fel. A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével, megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz.

Tartalom:

• Késedelmes fizetés és lánctartozás a magyar vállalkozások körében

• Németország szerepe Kelet-Közép-Európa értékláncaiban: kereskedelem és befektetés

• Nemzetközi tendenciák

Tartalom:

• A magyarországi foglalkozások automatizálhatósága
• Kínai multinacionális vállalatok Európában és Magyarországon
• Nemzetközi tendenciák