Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2010. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a Nemzetgazdasági Minisztériummal, illetve jogelődjeivel 2005 óta végzi a magyar vállalkozások várható munkaerő-keresletét és rövid távú üzleti kilátásait vizsgáló kutatását. A rövid távú munkaerő-piaci prognózis legújabb állomásaként 2010. szeptember 6. és október 22. között hatodik alkalommal került sor az empirikus vizsgálatra az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK GVI együttműködésében. Az idei felmérés eredményei 7550 vállalat adatain alapulnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a gazdasági válság erőteljes negatív hatást gyakorolt a magyar gazdaságra, a versenyszféra 2010-ben már kilábalni látszik a krízisből. A vállalatok kedvezőbben ítélték meg üzleti helyzetüket, mint 2009-ben – lényegében az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik teljesültek. A 2011-re vonatkozó üzleti várakozások szinte már a válság előtti képet mutatják – a vállalatok közel akkora optimizmussal tekintenek a következő évre, mint ahogyan azt 2007-ben tették. Az adatokból az is látszik, hogy a gazdasági válság hatásainak kiteljesedése folytán a részmunkaidőben foglalkoztatott munkaerő alkalmazása gyakoribbá vált a vállalatok körében. Emellett a szakképzettek és a diplomás szellemiek iránti kereslet nőtt 2009-hez képest, és 2011-re is további növekedés várható.

Bővebben >>>

2010. november 21.Kutatás
KKV Körkép (2010. október)

2010. harmadik negyedévében a kis- és közepes vállalkozások kedvezőbb makrogazdasági helyzetben működhettek, a magyar gazdaság 1,6 százalékos bővülést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal nőtt a GDP.

A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2010. harmadik negyedévében valamennyi, a jelenre és a múltra vonatkozó konjunktúraindex értéke hasonló mértékben nőtt. A jelenlegi helyzet pozitív megítélése ugyanakkor nem párosult a vállalkozások kedvező rövid távú várakozásaival, ugyanis a jövedelmezőség várható stagnálása és a beruházási aktivitás tervezett szintjének növekedése mellett a többi mutató értéke csökkent az elmúlt három hónap során. Mindezek eredőjeként a KKV Konjunktúraindex értéke 2010. harmadik negyedévében enyhén nőtt, és 2008. júliusa óta a legmagasabb értéket vette fel. A várakozások tekintetében azonban az előző negyedévhez képest tovább nőtt a vállalkozások véleményének különbözősége is, ami azt jelenti, hogy a kkv-k várakozásainak heterogenitása 2010. során folyamatosan emelkedik.

A makrogazdasági és konjunktúramutatók már jelezték azt az enyhén javuló tendenciát, ami a válságot közvetlenül vizsgáló kérdésre adott válaszokban is megnyilvánul. 2008. októbere óta folyamatosan nő azon cégvezetők aránya, akik szerint a pénzügyi válság nem lesz rájuk hatással a következő fél év során, és 2009. januárja óta egyenletesen csökken azon vezetők aránya, akik szerint minden másnál nagyobb hatással lesz a válság a vállalkozásukra.

A közhivatalokkal és intézményekkel való elégedettség méréséből kiderül, hogy a cégvezetők legkevésbé a parlament, a kormány és a kórházak munkájával elégedettek, de fontos kiemelni, hogy az első két intézmény megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt évhez képest. A legnagyobb elégedettséget a vám- és földhivatalok, az APEH és a posta munkájával kapcsolatban mértük. A legjelentősebb emelkedés a különböző iskolatípusok körében figyelhető meg, a rendőrség és a honvédség munkájáról alkotott vélemények pedig negatív irányban módosultak az elmúlt tizenkét hónap során. A cégvezetők véleménye alapján a jogszabályi és adminisztratív környezet pozitív irányba változott az elmúlt év során, főleg az adózás kapcsán figyelhető meg a cégvezetői vélemények javulása, ugyanakkor az oktatási rendszerrel kapcsolatban továbbra is rossz véleménnyel vannak. A cégvezetők érzékelése alapján tovább erősödött a korrupció az elmúlt év során a kis- és közepes vállalkozások körében, hiszen az összes csúszópénzzel kapcsolatos állítást illetően nagyobb fokú elfogadás tapasztalható, mint tizenkét hónappal korábban. Ugyanakkor fontos változás, hogy négy év óta először csökkent a korrupcióval szembeni tolerancia. 2010. októberében továbbra is a magas adóráták, az állami hivatalok lassú ügyintézése és korrupt működése, valamint a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz problémát, míg legkevésbé az exporthoz szükséges nyomtatványok, a vámügyintézés és a tűzvédelmi szabályozás akadályozza a kkv-k működését és növekedését. A viszonylagos mozdulatlanság ellenére a magas adórátákat és az adójogszabályokat az elmúlt évhez képest kevésbé tartják problematikusnak a cégvezetők, míg a korrupció, a munkaerő képzetlensége és az engedélyek beszerzése nagyobb akadályt jelent, mint tavaly ilyenkor.

Bővebben >>>

2010. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2010 októberében huszonhatodik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 1869 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Bár 2010 októberében ismét a pozitív tartományban tartózkodik, tehát javulást mutat a GVI konjunktúramutatója, a 2010. áprilisi eredményekhez képest mégis mérséklődő optimizmusról beszélhetünk. Ennek oka a magyar vállalkozások közeljövőre vonatkozó várakozásainak romlása. A pozitív tendenciák lassú terjedésére utal a GVI Bizonytalansági Mutató értékében megmutatkozó némi csökkenés is: az áprilisi 46,1 pontról októberre 45,5 pontra süllyedt ez az érték.

Az eredmények azt mutatják, hogy a várható munkaerő-kereslet tovább erősödött április óta. A beruházások várható alakulása terén nem folytatódik a tavaly október és 2010 áprilisa között megfigyelhető javulás, inkább a beruházási aktivitás stabilizálódása várható. A cégek októberben a rendelésállomány kismértékű csökkenésére számítanak, ami a recesszióból való kilábalás időszakának elhúzódására utal. A kapacitáskihasználtság szintje nőtt az elmúlt fél évben, azonban még így sem éri el a válság előtti szintet, és elmarad az 1998-2010-es időszakban megfigyelt értékek többségétől is. Az exportértékesítés volumene az elmúlt félévben továbbra is gyors növekedést mutatott.

Bővebben >>>

2010. október 20.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2010. március)

A GVI 2010 márciusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében harmadik alkalommal folytatott kérdőíves adatfelvételt, melyben a vállalatok üzleti helyzetén és várakozásain túl azt is feltárjuk, hogy a magyar cégek milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kivédjék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Ezen kívül a magyar vállalatok internet-használati szokásait is feltérképeztük. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy a magyar vállalatok a 2009 nyarára kialakított alkalmazkodási lépéseiken a későbbiekben már nem változtattak. Megfigyelhető, hogy az exportáló vállalatok gyakrabban alkalmaztak válságkezelő lépéseket, mint a kizárólag hazai piacra termelők. Emellett az üzleti helyet és a válsághoz való alkalmazkodás között is szoros kapcsolat mutatható ki: a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok többféle alkalmazkodási lépést voltak kénytelenek megtenni, mint a jó helyzetben levők. A kedvező üzleti helyzet hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű válságkezelő lépéseket valószínűsít, a rosszabb helyzetű vállalkozások viszont általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés segítségével védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Kísérletet tettünk annak a feltételezésnek a vizsgálatára is, hogy az internetet széleskörűen és aktívan használó vállalatok gyorsabban kilábalnak a válságból. Ez az összefüggés nem támasztható alá a vállalatok üzleti helyzetének vizsgálata alapján.

A három adatfelvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET 30., new york-i konferenciáján (https://www.ciret.org/conferences/newyork_2010) mutattunk be 2010. október 14-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

Bővebben >>>

2010. október 1.Kutatás
2010. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010 októberben huszonhatodik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év októberben a megkeresett vállalkozások közül 1869 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A válaszadók 48%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 18%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 25%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 9%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 23%-a, építőiparban 16%-a, kereskedelemben 21%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 40%-a.

A tavaly októberi felvételhez viszonyítva, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 októberében továbbra is javulást jelez a GVI konjunktúra mutatója: a magyar vállalkozások üzleti bizalmi indexe továbbra is a pozitív tartományban tartózkodik. Ha azonban a fél évvel ezelőtti, áprilisi eredményekkel hasonlítjuk össze az adatokat, akkor ehhez képest a októberi eredmények már mérséklődő optimizmusról tanuskodnak, amelyet leginkább a korábbinál rosszabb jövőre vonatkozó várakozások magyaráznak. A tavaly októberi mélypont, -9% után, 2010 áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott, majd idén októberben +10,4%-ra csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

A GVI bizonytalansági mutató kismértékű csökkenése arra mutat, hogy a mérséklődő optimizmus néhány a gazdaságban, a hozzáadott érték termelésben nagy szerepet játszó cég kedvezőtlenebbé váló véleménye miatt következett be. A bizonytalansági mutató viszonylag magas szintje arra is felhívja a figyelmet, hogy a kilábalásra mutató tendenciák még törékenynek tekinthetők.

Bővebben >>>

2010. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének és rövid távú kilátásainak feltárására, valamint az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt cég körében végzünk kérdőíves felmérést. A mintába került kis- és közepes cégek reprezentálják a teljes KKV-szektor gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2010 második negyedévében a KKV-k konjunktúraindexét alkotó mutatók közül a jelenlegi és múltbeli helyzetre vonatkozó mutatók enyhén emelkedtek, ugyanakkor a jövőre vonatkozó várakozások nem ilyen egységesek. A várható üzleti helyzet, a termelési szint és a jövedelmezőség mutatója emelkedett, viszont a várható létszámnövekedés, a kapacitáskihasználtság és a beruházási aktivitás mutatója az előző negyedéves emelkedés után csökkenni kezdett. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 júliusában 0,0231 volt, ami lényegében stagnálást jelent az áprilisi 0,0251-es értékhez képest. A vállalkozások véleményének heterogenitását mérő Bizonytalansági Index ezzel szemben határozottan emelkedett, értéke 2010 júliusában 0,41 volt.

Bővebben >>>

2010. szeptember 23.Kutatás
Szakiskola – 2010

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI a 2010-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok, valamint kórházak) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2013-ban várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2010. szeptember 16.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2010. június)

Munkaerőpiaci fordulat

2010 I. félévében pozitív változások mentek végbe a munkaerőpiacon: jelentősen, mintegy 100 ezer fővel csökkent ugyanis a regisztrált álláskeresők száma. A fordulat mögött több tényező együttes hatása áll. Jól megragadható javulást eredményez egyrészt néhány ágazat szezonálisan növekvő munkaerőigénye, másrészt a közmunkaprogramok nem csökkenő intenzitása is, elsősorban az elmaradottabb országrészekben. Harmadsorban azonban az ipari termelés felfutásával párhuzamosan az exportorientált feldolgozóipari vállalkozásokat koncentráló, valamint ezek munkaerőpiaci vonzáskörzetébe tartozó térségekben is határozott javulás észlelhető.

Bővebben >>>

2010. szeptember 9.Kutatás
KKV Körkép (2010. július)

A legfrissebb becslések szerint 2010 második negyedévében a magyarországi GDP értékének - 2009 első negyedéve óta megfigyelhető - fokozatos javulása megtorpanni látszik, ami a válságból való kilábalás elhúzódását jelezheti. Az előző negyedévhez képest nem nőtt a második negyedévben a GDP, ugyanakkor ez még mindig növekedést jelent az előző év megfelelő időszakához képest, ha csak kismértékűt is: 0,1%-ot szezonálisan és naptári hatással kiigazítva. A stagnálás ugyanakkor nem minden ágazatra jellemző egyformán: a GDP stagnálása az ipar kedvező értékeinek és az építőipar és mezőgazdaság mélyrepülésének eredőjeként alakult ki.

A KKV-k konjunktúraindexét alkotó mutatók közül a jelenlegi és múltbeli helyzetre vonatkozó mutatók enyhén emelkedtek 2010 második negyedévében, ugyanakkor a jövőre vonatkozó várakozások nem ilyen egységesek. A várható üzleti helyzet, termelési szint és jövedelmezőség mutatója emelkedett, viszont a várható létszámnövekedés, kapacitáskihasználtság és beruházási aktivitás mutatója az előző negyedéves emelkedés után csökkenni kezdett. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 júliusában 0,0231 volt, ami lényegében stagnálást jelent az áprilisi 0,0251-es értékhez képest. A vállalkozások véleményének heterogenitását mérő Bizonytalansági Index ezzel szemben határozottan emelkedett, értéke 2010 júliusában 0,41 volt.

A KKV-k körében egyre gyakrabban jelenik meg a késedelmes fizetés problémája: júliusban a megkérdezett vállalatok több mint felével előfordult az elmúlt félév során, hogy csak késve tudott fizetni beszállítójának. Az adók és járulékok határidő utáni befizetése a korábbi negyedévekhez hasonlóan most is ritkább, mint a partnereknek való tartozás, de 2010 második negyedévében ez az érték is emelkedett, értéke 14,5%. A tartozási láncban részt vevő vállalatok aránya – akik azért nem tudtak fizetni beszállítójuknak, mert nekik sem fizettek – 2005 júliusa óta nem volt olyan magas, mint 2010 második negyedévében, 49%.

2010. júliusi felvételünkből az is kiderül, hogy a megkérdezett kis- és középvállalatok átlagosan 13 hónapra becsülik azt az időszakot, amíg még érzik a válság hatásait. Figyelemre méltó, hogy negyed éve, amikor ezt a kérdést feltettük, még 10 hónap volt ez az átlagos érték, vagyis az elmúlt negyed évben borúlátóbbak lettek a cégek a válság várható időtartamával kapcsolatban.

Bővebben >>>

2010. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2010-ben harmadik alkalommal került sor az MKIK és az MKIK GVI szakiskolai kutatására, melynek keretében egy 4500 vállalkozásra és közintézményre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel zajlott le 2010 tavaszán az MKIK GVI szervezésében. A kutatás célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. A kereslet és kínálat összevetésén keresztül pedig a 2011/2012-es szakképzési beiskolázási keretszámokra tesz javaslatot.

Az adatok azt mutatják, hogy összességében országosan, a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás-kibocsátásra lehet számítani, ami azonban jelentős szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött és az országos túlkínálati adat mögött jelentős részben néhány magas túlkínálatú szakma áll. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat és -kereslet 2013-2014-es országos szakmánkénti eltérésének becslése azt szemlélteti, hogy drasztikus mértékben eltérő munkaerő-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is. Ez által kiderül, hogy sok esetben olyan szakmákban is túl kevés frissen végzett szakmunkás helyezkedik el, amelyekben jelentős a munkaerő-piaci hiány. Ezt a jelenséget úgy jellemezhetjük, hogy egyszerre áll fent szakmunkáshiány és túlkereslet ugyanabban a szakmában.

Bővebben >>>