2004. IV. negyedévében a gazdasági növekedés Magyarországon kizárólag az ún. bázishatás következtében lassult, míg a világ gazdaságilag fejlett térségeiben a konjunktúra valóságosan gyengült. A hazai növekedés motorja az áruk és szolgáltatások kivitele volt, amely az év egészét tekintve gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A belföldi felhasználás kisebb ütemben növekedett, mint a termelés, az egyensúlyhiány mérséklődött. Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás, míg a felhalmozás növekedésének mértéke meghaladta a GDP-ét.
Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, súlya azonban így is csekély. Az átlagosnál valamivel gyorsabban növekedett még az ipar, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés bruttó hozzáadott értéke. A 2005. januári ipari termelési indexek szerint azonban folytatódott a növekedési ütem decemberben is megfigyelt lassulása. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése januárban mérsékelten nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az új belföldi rendelések csökkentek, az új exportrendelések emelkedtek. A teljes rendelésállomány január végén kisebb volt az egy évvel korábbinál.
A fogyasztóiár-emelkedés üteme februárban tovább lassult. Idén is emelték az árakat adóemelések, de a tavalyinál lényegesen kisebb mértékben. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az államháztartási hiány a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki.

2004-ben a gazdaság fejlődése - összhangban a világgazdasági trenddel - gyorsabb volt, mint a megelőző évben, bár a növekedés dinamizmusa a világ gazdaságilag fejlett térségeihez hasonlóan az év folyamán kissé mérséklődött, melyben szerepet játszik a magas bázis (tehát, hogy a bruttó hazai termék növekedési üteme 2003 második felében is gyors volt). Magyarországon a megelőző évinél gyorsabb gazdasági növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás váltotta ki. A fogyasztói kereslet 2004-ben - eltérően az előző három évtől - lassabban emelkedett, mint a GDP. A GDP felhasználásának szerkezete a gazdaság jövőbeni fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező irányba mozdult el.
A gazdasági növekedés dinamikájának változásában - a termelés oldaláról - az iparnak kitüntetett szerepe volt. Az ipari bruttó termelés 2004-ben számottevően gyorsabban emelkedett, mint a megelőző évben. Az ipar fejlődését az export biztosította. Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezete eltolódott az egyéb építmények (műtárgyak) javára. Kiemelkedően gyors növekedést értek el az úthálózat fejlesztését végző építőipari nagyvállalatok. A mezőgazdaság teljesítménye 2004-ben számottevően emelkedett, elsősorban a kiemelkedően jó gabonatermés következtében. A külkereskedelmi termékforgalom dinamikusan fejlődött. A hiány exporthoz viszonyított relatív nagysága csökkent. Az egyenleg javulásában meghatározó szerepe volt a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének, ahol a kiviteli többlet nagyobb lett a megelőző évinél. 2004-ben az ipari termelői árak, valamint a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari árak lassabban emelkedtek az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági termelői árak az előző évi növekedéssel szemben csökkentek.

Az ipari termelés adatai szerint az Európai Unióban novemberben folytatódott a növekedési ütem lassulása. A hazai növekedés nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően gyors, az Európai Unió 25 tagállama közül, Lengyelország után a második legjelentősebb volt. Novemberben nőtt a magyar ipar belföldi értékesítése is, az első tizenegy hónap átlagában azonban a növekedés teljes egészében az exportértékesítés bővüléséből adódott. Az építőiparban is folytatódott az élénk növekedés, elsősorban az útépítések következtében.
A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben kevésbé nőtt az egy évvel azelőttihez képest, mint októberben. A lassuló növekedés elsősorban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmát jellemezte. Ugyancsak lassult a kiskereskedelmi ágazatba nem tartozó gépjármű-kereskedelmi eladások növekedési üteme.
A folyó fizetési mérleg hiánya a III. negyedévben nagyobb mértékben nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mint az első két negyedévben. Az itt elszámolt áruforgalom deficitje mind a III. negyedévben, mind az első kilenc hónapban együttesen kisebb, a szolgáltatások és a jövedelmek hiánya nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. Január-októberben az export volumene valamivel gyorsabban nőtt, mint a behozatalé, és az ütemkülönbség, a cserearányok csekély romlása ellenére, folyó euróban is megmutatkozott. Jelentősen nőtt az államháztartás hiánya is. Az utóbbi hónapokban a foglalkoztatottak száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélkülieké nőtt. A fogyasztói árak éves emelkedése meghaladta az előző évit, a decemberi elmaradt attól. A reálkereset némileg mérséklődött.

A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen meghaladja az Európai Unióét. A belföldi felhasználás a termelésnél gyorsabb ütemben nőtt, a fejlődés motorja a felhalmozás volt. Emelkedett a fogyasztás is. Az ipari termelés szeptemberi élénkülése legfőbb piacunkon, az Európai Unióban átmenetinek bizonyult, és októberben folytatódott a növekedés ütemének lassulása. A növekedés mértéke lényegében megegyezik az év első tíz hónapjának átlagos ütemével. A tíz havi növekedés motorja az ipar exportértékesítése volt, a belföldi értékesítés mérséklődött. A termelékenység a termelés üteménél gyorsabban nőtt. Az építőipari termelés az épületek építésének csökkenése ellenére, elsősorban az útépítések hatására emelkedett.
A mezőgazdasági termelői árak az utóbbi hónapokban az élő állatok áremelkedésének dacára esnek, ami értékesítési és tárolási nehézségekre utal. A mezőgazdasági reáljövedelem - többek között a támogatások növekedésének hatására - számottevően nőtt az előző évhez képest. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyinál ugyan lassabban, de figyelemre méltó ütemben emelkedett az év első tíz hónapjában. A exporthoz viszonyított relatív külkereskedelmi hiány megegyezett az egy évvel azelőttivel. Az államháztartás hiánya jóval több, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónapban kevesebb, míg a munkanélkülieké több volt, mint az előző év azonos időszakában. Január-októberben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma megegyezett az előző év azonos időszakival.

A magyar gazdaságban a világgazdaság folyamatait követve folytatódott a múlt év második felében megélénkült gazdasági növekedés. Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít: az év első kilenc hónapjában mintegy kétszerese volt a kibővített Európai Unióban becsült növekedési ütemnek, és a harmadik negyedévben is 1,8-szeresét tette ki. A tavalyinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Stagnálás-csökkenés tapasztalható ugyanakkor a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban, illetve az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.
A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. Az ipar termelékenysége jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelés. A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat. Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.
A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztói árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utóbbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott.

A magyar gazdaságban augusztusban folytatódott a növekedés, lendülete azonban mérséklődött az előző hónapokhoz képest. Ebben szerepet játszott a bázishatás is, ugyanis az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben augusztusban a (szezonális hatásoktól megtisztított) növekedés tavaly az előző hónaphoz képest élénkült. Ugyanakkor az idén a júliusinál kisebb volt a teljesítmény.
A külkereskedelmi mérleg hiánya több volt az egy évvel korábbinál. Ez egyszeri, részben módszertani tényezőkkel függött össze, a kivitelhez viszonyított relatív hiány pedig csökkent. Az államháztartás hiánya jelentősen nőtt. A foglalkoztatottak száma lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliek száma csekély mértékben emelkedett. A reálkereset stagnált. Az első félévben a nyugdíjak reálértéke nem változott, a gyermeknevelést segítő családi támogatások vásárlóereje 3-4%-kal, a természetbeni társadalmi juttatások volumene pedig több mint egy százalékkal nőtt. Az első háromnegyed évben a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben emelkedtek.
Az ipari termelői árak augusztusban az előző hónaphoz képest a korábbiakhoz hasonlóan kissé emelkedtek. Az építőipari árak utóbbi három hónapban tapasztalt növekedése nem folytatódott, az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban némi mérséklődés volt megfigyelhető. A fogyasztói árak egy hónap alatt az augusztusi csökkenés után szeptemberben mérsékelten növekedtek. Júliusban a külkereskedelemben mind a behozatali mind a kiviteli árak csökkenést mutattak. A mezőgazdasági termékek termelői árai augusztusban mérséklődtek.

A júliusi adatok szerint a gazdaság főbb ágazataiban továbbra is élénk növekedés a jellemző, bár a növekedés dinamizmusában jelentős eltérések vannak. Az iparban az előző hónapokhoz képest mérséklődött a növekedés üteme, az építőiparban számottevő gyorsulás tapasztalható, a mezőgazdaság teljesítménye pedig elsősorban a kalászos gabonák rekordtermése miatt ugyancsak jobb a tavalyinál.
A bruttó hazai termék (GDP) továbbra is élénk, az euró-zónáét kétszeresen meghaladó növekedését a termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok teljesítménynövekedése adja. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a felhalmozás (lényegében a beruházás) nőtt. A belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás növekedése kissé meghaladta a GDP növekedési ütemét, viszont a közösségi fogyasztásnövekedés továbbra is lényegesen lassúbb maradt.
2004. első félévében a külgazdasági folyamatokban folytatódott a 2003. III. negyedévében elkezdődött növekedés. Idén az export és az import volumene egyaránt 18%-kal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. Az időszakon belül az első negyedévben az export, a második negyedévben viszont az import volumene nőtt nagyobb mértékben. Az államháztartás nyolchavi deficitje 1,7-szerese a tavaly azonos időszakinak. A deficitnövekedés több mint 90%-a a központi költségvetésben jelent meg. A foglalkoztatottak száma május–júliusban valamelyest csökkent, a munkanélkülieké pedig kissé emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset január–júliusban a két évvel ezelőtti 12% és a tavalyi 13%-os növekedés után az idén gyakorlatilag változatlan maradt.

A múlt év második felében kibontakozó élénk gazdasági növekedés 2004. nyarán is folytatódott. A bruttó hazai termék (GDP) az I. negyedévben 4,2%-kal, a II. negyedévben 4%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A hazai gazdasági konjunktúra élénkülését elsősorban a javuló világgazdasági körülmények tették lehetővé. A fő piacainkat képező, gazdaságilag fejlett európai országokban ugyanis folytatódott a növekedési ütem erősödése.
Magyarországon a GDP élénkebb ütemű növekedését keresleti oldalról az áruexport és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság további fejlődése szempontjából változatlanul kedvező. A háztartások fogyasztása az idén jóval szerényebb ütemben emelkedett, mint a megelőző években. A reálgazdaságban a 2003 második felében kezdődő élénkebb ütemű növekedés már nem tekinthető átmeneti jelenségnek, emellett a GDP felhasználásának szerkezetében bekövetkező változások a gazdaság jövőbeni egyensúlyi fejlődésének megalapozását szolgálták.
A konjunktúra erősödésében a termelés oldaláról az iparnak volt kitüntetett szerepe. Az ipari termelés az év első felében Magyarország valamennyi régiójában emelkedett. A külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege január–májusban valamivel nagyobb a múlt évinél, az előrehozott import nélkül azonban a tavalyi szintnek felel meg. Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első hét hónapjában a tavaly ilyenkorinak az 1,8-szerese. A hiány 80%-a a központi költségvetésben jelent meg.

A májusi adatok szerint a reálgazdaságban folytatódott a múlt év közepén kezdődő élénk nö-vekedés, amely összhangban áll a világgazdasági tendenciákkal.
A gazdasági növekedésben viszonylag nagy súlyt képviselő ipar dinamikus fejlődését már tartós folyamatnak tekinthetjük. A 2002-es szerény (2,8%-os) növekedés után 2003 első felében 4%-kal, a második felében már a duplájával nőtt az ipari termelés, amit idén az év első öt hónapjában 10%-os növekedés követett. Az ipar új rendelései a dinamikus exportnövekedés folytatódására utalnak. Az ipari konjunktúra az ország valamennyi régiójára jellemző. A folyó fizetési mérleg I. negyedévi hiánya magasabb, mint egy évvel korábban. A passzívum növekményének meghatározó tényezője a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában tapasztalható egyenlegromlás. A hiány finanszírozási feltételei javultak, az idei hiány mintegy felére nyújtanak fedezetet a nem adóssággeneráló források, tavaly – ugyanebben az időszakban – alig harmadát fedezték.
Az államháztartás tekintetében a központi költségvetésben lényegében a várakozásoknak megfelelő a hiány, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege kedvezőbben alakult a prognózisnál. A fogyasztói árak az I. félévben az egy évvel korábbinál gyorsabban nőttek, júniusban kissé mérséklődött a havi áremelkedés üteme.

A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában – a világgazdaság fejlett térségeiben tapasztalt élénkülésnek megfelelően – dinamikus fejlődés jellemezte. Ennek mértéke magasabb volt a vártnál és magasabb az Európai Unió átlagánál is. Ugyanakkor áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a növekedés üteme.
Az iparban a húzóerőt változatlanul az export képviselte; január–áprilisban egyötödével, áprilisban valamivel kisebb mértékben nőtt az ipari kivitel. A belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. Az építőipar áprilisi teljesítménye szintén alatta maradt az első 4 hónapénak. Ebben a hónapban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.
A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje. Az egyenlegromlás közel fele a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában jött létre, további 30%-ra az áruforgalom növekvő passzívuma ad magyarázatot, a maradékra pedig a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlege. Más oldalról, az idei hiány finanszírozása – annak ellenére, hogy a hiány összege nagyobb a tavalyinál – kisebb terhet jelent az ország számára, vagyis a nettó külföldi adósság ez okból kevésbé nőtt, mint tavaly ilyenkor. Szintén jelentősen emelkedett az államháztartás negatív egyenlege. A hiány növekményének több mint 70%-a a központi költség-vetésben alakult ki. Az élénk gazdasági növekedés gyorsuló infláció mellett valósult meg.