A magyar gazdaság növekedési üteme továbbra is több mint 2 százalékponttal felülmúlja az EU átlagot. Magyarországon 2005-ben - előzetes becslések szerint - 4,2 %-os volt a GDP növekedési üzeme, és ez a teljesítmény várhatóan 2006-ban is tartható lesz. A konjunktúrát jelentős mértékben a dinamikusan bővülő export és az ipari termelés erőteljes növekedése húzza, de gyors ütemben bővült az építőipar és az áruszállítási teljesítmény is. A fejlődésben meghatározó a külföldi tulajdonú vállalatoknak és a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek a szerepe, ami a kilátások szerint lendületet kap újabb – az utóbbi években egyre szaporodó – külföldi logisztikai és szolgáltató központok telepítésével. A nemzetközi konjunkturális kilátások a fellendülés irányába mutatnak. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németországban – a DIW gazdaságkutató intézet elemzői szerint – a 2005. évi 1,1 %-os szerény növekedés után, 2006-ban élénkebb, 1,7%-os bővülés várható. Gyorsulás várható az euró-övezet gazdaságaiban is, a 2005. évi 1,4%-ról 2006-ban 2,1%-ra emelkedhet a fejlődés üteme, és 2007-re is élénk, 1,9%-os növekedést prognosztizálnak a szakértők. A gazdasági fejlődés pályájának stabilitását hazánkban elsősorban az államháztartási deficit tartósan magas szintje, és a kockázatos – főleg devizában felvett – hitelek növekvő állománya veszélyeztetheti. 2005 végére a hiány meghaladta a GDP 6%-át. Az euró 2010. évi bevezetéséhez az elkövetkező években az államháztartásban határozott racionalizálási lépésekre és a kiadások számottevő csökkentésére lenne szükség.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2005 novemberi felmérése szerint az átmeneti gazdaságokban összességében javult a gazdaság intézményi környezete az elmúlt három évben, de még számos intézményi és szabályozási akadály nehezíti a vállalkozói létet – különösen a fejlődésre és munkahelyteremtésre leginkább alkalmas cégek körében. Magyarországon nem javult a helyzet: nőtt a vállalatokat terhelő ügyintézés időigénye és erősödött az állami megrendelésekhez kapcsolódó korrupció.
A magyar ipari termelés dinamikus növekedése az év utolsó hónapjaiban is folytatódik, ami különösen szembetűnő a járműgyártásban. Az ipar belföldi értékesítési árai az inflációnál kétszer gyorsabb ütemben emelkedtek 2004 és 2005 novembere között, a legnagyobb ütemű drágulás a közműszolgáltatásban, a vegyiparban és az energiatermelésben, a legkisebb az élelmiszeriparban mutatkozott. Az MNB előrejelzése szerint 2006-ban akár 1 % alá is süllyedhet az infláció, majd 2007-ben 3% körül stabilizálódhat. A külkereskedelmi egyenleg 2005 első 11 hónapjában folyamatosan javult, az export, aminek háromnegyedét EU országokkal bonyolítjuk, dinamikusan bővült, az import mérsékeltebb ütemben erősödött. A munkanélküliség az utóbbi három negyedév idősorát tekintve 7,2%-on stabilizálódott, az aktivitási arány 65% körüli, ami uniós összehasonlításban még mindig alacsony. A turizmus számára sikeres év volt a tavalyi, novemberig mind a vendégéjszakák, mind a bevételek számottevően növekedtek.

Az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányról a korábbi tájékoztatóinkban többször tettünk említést. Ettől, a gazdasági és a pénzügyi stabilitás érintő kockázati tényezőtől eltekintve pozitívak a visszajelzések a gazdaság helyzetéről, a konjunkturális mutatók az év első 10 hónapjában határozottan kedvezően alakultak. Az ipar, az építőipar és a külkereskedelem is dinamikusan bővült, és erős maradt a vállalkozók beruházási hajlandósága. A gazdaság lendületét leginkább a kormányzat és a parlament alacsony hatékonysága, a hibás, vállalkozóellenes gazdaságpolitika és a tisztességtelen vállalkozói magatartás (nemfizetés, körbetartozás) fogják vissza. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi egyenlőség nagy ellensége a korrupció és becsületesség hiánya a kormányzati és a vállalkozói szektorban. Ezen a téren Magyarországon és a közép-kelet-európai régió legtöbb országában – a fokozatos javulás ellenére – még mindig szembetűnően rosszabb a helyzet, mint a nyugat-európai országokban.
A világpiacon a nyersolaj ára stabilizálódni látszik. Relatív stabil volt a forint is az utóbbi hónapokban, a dollár továbbra is erős a nemzetközi piacokon az euróval szemben. Az építőipar teljesítményének dinamikus növekedése folytatódik, és a nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 III. negyedévében számottevően, 8,5%-kal 2004-hez képest. Nőtt a külkereskedelmi forgalom is, miközben a hiány csökkent az első tíz hónapban. Pozitívan alakult az első 10 hónapban a turizmusban érdekelt vállalkozások helyzete is, a vendégéjszakák száma 5%-kal, szállásdíjbevétel 13%-kal nőtt. A kiskereskedelem forgalmi adatai az élénk kereslet folytatódását vetítik előre. A a fogyasztói árak az első tizenegy hónapban, átlagosan 3,6%-kal voltak magasabbak mint egy évvel korábban.

A pozitív konjunkturális mutatók és a fejlődési pálya ellenére a magas államháztartási hiány és az euró bevezetési céldátuma körüli bizonytalanság rontja az ország kockázati megítélését és növeli a gazdaság sérülékenységét. A globális tőkepiaci helyzet egyelőre még kedvező, de a tartósan magas olajár, ill. a forintárfolyamban és a hozamokban bekövetkező változás tartósan lassabb növekedést eredményezhet. A közszféra hatékonyságát tekintve Magyarország valószínűleg lemarad az uniós országoktól: a közalkalmazottak létszámának növekedése és az Ausztriával szembeni szembetűnő létszámtöbblet a közszféra racionalizálásának szükségességére utal. 2005. III. negyedévében kedvezően alakult a magyarországi cégek helyzete. A GVI és a KOPINT-DATORG konjunktúra felmérése egyaránt arra mutat, hogy emelkedett a feldolgozóipari cégek termelése, és az optimizmus a várható üzleti helyzet megítélésében és különösen az export várakozásokban érzékelhető. A lakásépítések piacát változatlanul
az egy éve tartó visszafogott kereslet jellemzi. Nőtt ugyan a használatbavételi engedélyek száma, csökkent ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma. A lakásépítésekben a vállalati megrendelések súlya az elmúlt években folyamatosan emelkedett és megközelítette a lakossági megrendelések súlyát. Az ipar belföldi értékesítési árai szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,9%-kal, a 2004. szeptemberivel összehasonlítva 7,5%-kal növekedtek, a villamosenergia-, gáz-, gőz és vízellátás árai 14%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elmúlt egy évben kissé romlott a helyzet a munkaerőpiacon. A munkanélküliség ugyan uniós viszonylatban nem magas, de változatlanul alacsony a foglalkoztatási ráta, miközben tovább romlottak a fiatalok elhelyezkedési esélyei és nőtt a tartós munkanélküliség.

A GDP növekedési üteme 2005 végére várhatóan - a korábbi mérsékeltebb előrejelzésekkel szemben - eléri a 3,8 százalékot. Az ipari termelés dinamikusan növekszik, augusztusban 6,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül az első nyolc hónapban szembetűnő növekedést ért el a jármű-, a gép- és a műszergyártás. Az építőipari termelés bővülése – részben az útépítések hatására - augusztusban sem hagyott alább, az év első nyolc hónapjában 14 %-os volt a növekedés 2004 azonos időszakához képest. A külső gazdasági hatások közül rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet, a nemzetközi kamatlábak alacsonyak és magas a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ugyanakkor a dinamikus világgazdasággal szemben az euró-övezet lanyha gazdaságán egyelőre nem mutatkoznak az élénkülés előjelei. A forint stabil, az infláció üteme szeptemberben 3,7 % volt. Az egyik legnagyobb kihívást a nemzetgazdaság számára továbbra is az államháztartás hiánya jelenti, aminek
összege a harmadik negyedév végére megközelítette a GDP 5 %-át. A külkereskedelmi egyensúly augusztusban tovább javult, az első nyolc hónapban az export 7, az import 3 %-kal bővült az előző évhez viszonyítva, a folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas. Az idegenforgalom helyzete kedvezően alakult az első nyolc hónapban, 2004-hez képest 5%-kal több vendég 1%-kal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken, amelyek díjbevétele is jelentősen nőtt. A lakosság fogyasztási hitelállományának lassú növekedése mellett kedvezőtlen trend, hogy a kockázatos devizahitelek aránya 2005-ben meredeken emelkedik. Az alkalmazottak létszáma az év első nyolc hónapjában 2004-hez képest alig változott, a reálkereset 6,9 %-kal nőtt a nemzetgazdaságban.

A magyar gazdaság szolid, 4% körüli növekedést ért el 2005. I. félévében. A termelés húzóerejét továbbra is elsősorban a feldolgozóipar, felhasználási oldalról pedig az export adja. A beruházási kedv a II. negyedévben tovább élénkült, ami részben az autóút-építések hatásának tudható be. A kedvező számokat némiképp beárnyékolja, hogy viszonylag nagy a spekulatív jellegű beruházások súlya. A beruházási kedvre és a gazdaság stabilitására is negatív hatást gyakorolhat, ha a költségvetési hiány problémája tartósan megoldatlan marad. A deficit miatt az IMF több ízben is bírálta a fiskális politikát, és jelentéseiben az állami kiadások racionalizálását, a nyugdíj-, egészségügyi és oktatási rendszer reformját sürgeti, valamint egy rugalmasabb munkaerőpiac és az alacsonyabb járulékok kívánatosságát
hangsúlyozza. A munkáltatás költségei egyébként Magyarországon még mindig inkább alacsonyak, azonban az EU országai között hazánkban a legmagasabb a foglalkoztatás járulékos költségeinek aránya. A mezőgazdaságban az idei nyár a szőlőnek nem kedvezett, de a kalászos gabonák termésmennyisége a tavalyi rekordteljesítményt megközelítette, és az elmúlt öt év átlagát jelentős mértékben meg is haladta. A kiskereskedők forgalma az I. félévben a GDP növekedéssel közel azonos ütemben bővült, a fogyasztói árak augusztusban 3,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A 7,2 %-os munkanélküliség az év eleje óta stagnál, az aktivitási arány továbbra is alacsony.

Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2005. II. negyedévében összességében kedvezően alakult a gazdaság helyzete. Az Ecostat legfrissebb gyorsbecslése szerint egyéves visszatekintésben 4 százalékkal nőhetett a bruttó hazai termék, ami az első negyedéves – naptári hatással korrigált – 3,5 százalékos növekedéssel a bővülés gyorsuló tendenciájára utal, miközben az eurózövezetben lassul a konjunktúra. Az év első hat hónapjában az ipari termelés volumene 5,9%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A feldolgozóipari vállalatok továbbra is kedvezően ítélik meg üzleti helyzetüket, és megőrizték a kilátásokkal kapcsolatos optimizmusukat is. Az építőipar 2004. évi lendülete 2005. I. negyedévében folytatódott, májusban a termelés erőteljesen, igaz az előző hónapokhoz képest mérsékeltebb ütemben növekedett. A beruházások volumene kedvezően alakult az első negyedévben, az egy évvel korábbi szinthez képest 6,8 %-os bővülés valósult meg a nemzetgazdaságban. A termék-külkereskedelemben a kivitel májusban is gyorsabban nőtt, mint a behozatal, így tovább csökkenhetett a külkereskedelmi hiány. Január és június között az export értéke 8, az importé 2%-kal nőtt 2004. azonos időszakához viszonyítva. Kedvezően alakult a turisztikai ágazat helyzete; Január-májusban a hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek 7%-kal, a belföldi vendégek 2%-kal több éjszakát töltöttek el, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben 3,7 %-kal emelkedtek, a járműüzemanyagok drágulása azonban a 12 %-ot is meghaladta.

A 2005. I. negyedévben tapasztalt átmeneti javulás után a II. negyedévben az eurózóna bruttó kibocsátása szerényebb, 0,2 % körüli ütemben növekedett amit a harmadik és negyedik negyedévben egyaránt várhatóan a növekedése enyhe, 0,1 százalékpontos gyorsulása követ – állítják az európai kutatóintézetek, köztük a müncheni ifo. A külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében vegyes képet mutat az Európai Unió. Németországban a többi között gondot okoz a működőtőke kiáramlása, csakúgy mint Hollandiában, vagy Svédországban. Magyarországon kedvező a helyzet és várhatóan folytatódik a növekvő trend. Az I. negyedévben a gazdasági növekedés – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan – hazánkban is némileg lassult. Áprilisban az iparban, az építőiparban és a termékkivitelben is élénkülés következett be. A kiskereskedők a január–áprilisi időszak egészében 4 %-kal nagyobb volumenű forgalmat könyveltek el, mint egy évvel korábban, a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalma azonban 3,2%-kal csökkent. A turizmus az év első öt hónapjában fellendült az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A külföldi vendégek ill. vendégéjszakáinak száma jelentősebben a belföldi vendégeké kisé visszafogottabb ütemben emelkedett. A háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai májusban csökkentek, és az átlagos kamatlábak csökkenése
tapasztalható a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek és betéteinek esetében is.

A világgazdaság dinamikus növekedési üteme 2005 első negyedévében kissé csillapodott de még mindig erőteljes a konjunktúra. A növekedésben továbbra is nagy szerepet játszik Kína és az Egyesült Államok változatlanul élénk, expanzív gazdasága, miközben az év első negyedévében a japán konjunktúra is új lendületet kapott. Az Európai Unió gazdasági fellendülését a második negyedév elején is a visszafogott ütemű fejlődés, a versenyképességi gondok és magas munkanélküliség hátráltatja. A müncheni ifo gazdaságkutató intézet szakértők megkérdezésén alapuló felmérése szerint áprilisban az eurózónában tovább mérséklődött a gazdasági hangulat, és egyelőre a várakozások még nem mutatnak a fellendülés irányába. A Németország ipari és kereskedelmi teljesítményét mérő ifo konjunktúra mutató májusban ismét visszaesett, ami a havonta végzett felmérésben már sorozatban a negyedik alkalommal következett be. Az általános pesszimizmus ellenére a német nagy- és kiskereskedőknél a gazdasági kilátások javulásába vetett bizalom viszonylag stabil mutatkozott. A nyomott gazdasági hangulat mellett a makroadatok kissé derűsebbé teszik a kilátásokat. A német GDP az első negyedévben az előző évihez képest 1,1 százalékkal, a 2004 negyedik negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal bővült. A szembetűnő javulás nagyrészt a külkereskedelem élénkülésének tudható be, de részben a munkanapok számának statisztikai hatására is visszavezethető - írja a német DIW. A kutatóintézet előrejelzése szerint az első negyedévi termelés a második negyedévben várhatóan 0,2 százalékkal bővül. Magyarországon 2005 első negyedévében összességében kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók, azonban továbbra is borús a helyzet a költségvetési hiány és a mezőgazdaság versenyképessége tekintetében, továbbá a vállalatvezetők helyzetmegítélése és várakozásai is sok bizonytalanságot tükröznek. Magyarország bruttó hazai terméke 2005 I. negyedévében 2,9 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az ipar 1,4 %-kal, ezen belül a feldolgozóipar 1 %-kal bővült. A külkereskedelemben 2005 első negyedévében a kivitel volumene 8, a behozatalé 5 %-kal bővült 2004 I. negyedévéhez képest. A beruházások volumene 2005 I. negyedévében 6,8 %-kal nőtt, ami nagyrészt az autópálya-építéseknek tudható be.

Februárban az ipari termelés adatai alapján az Európai Unióban mérséklődött a növekedés korábban sem magas üteme. A hazai termelési adatok szerint az ipar termelése – amely elsősorban az exportértékesítésen keresztül kapcsolódik az Európai Unióhoz – februárban követte annak tendenciáját, vagyis itt is mérséklődött a növekedés üteme. Az ipar exportértékesítése februárban stagnált. Az építőipar termelése és a mezőgazdasági termékek értékesítése ezzel szemben dinamikusan nőtt. A kiskereskedelmi forgalomban folytatódott a növekedési ütem lassulása. 2005. februárban az export és az import forintértéke, valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegében változatlan maradt 2004 februárjához viszonyítva. Januárban a külkereskedelmi forintárak csökkentek. A tendencia folytatódása esetén mind a kivitel, mind a behozatal volumenének jelentős, egymáshoz hasonló mértékű növekedésére lehet következtetni. Az államháztartás hiánya az első negyedévben az egy évvel korábbinál valamivel nagyobb volt. A fogyasztói árak lényegesen kisebb ütemben emelkedtek, mint az előző év azonos időszakában, és mind a februári, mind a január–februári adatok szerint idén az ipari és az építőipari termelői árak is kevésbé nőttek, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, a munkanélkülieké emelkedett. A reálkeresetek a versenyszférában is, a költségvetés területén pedig nagymértékben nőttek, az egyhavi külön juttatás januári kifizetésével összefüggésben. Az elmúlt évben – miközben a reálkeresetek mérséklődtek – a nyugdíjak reálértéke érzékelhetően emelkedett, a központi költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent.