Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan vélekednek a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, illetve vezetői néhány közhivatal és intézmény hatékonyságáról, szolgáltatásaik minőségéről. Az elemzés a GVI KKV Körkép kutatásának négy hullámán (2010. október, 2014. július, 2015. július, 2016. január) alapul, 1207 válaszadó intézmény értékelését vizsgáltuk.

Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

A GVI 2015 őszén végzett adatfelvételt rövidtávú munkaerő-piaci kutatásához, amelynek keretein belül a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettünk a megkeresett cégeknek. A vállalatok nagy része nem került kapcsolatba közmunkásokkal, illetve a közmunkaprogramokkal. Amelyek igen, azok többségében negatívan értékelik az üzleti helyzetükre gyakorolt hatást. Sokkal többen állítják, hogy alkalmaznának volt közfoglalkoztatottat, mint ahányan valóban megtették ezt 2015-ben, ami a munkaerőpiac nem megfelelő működését is jelezheti.

A GVI 2015 őszén végzett adatfelvételt rövidtávú munkaerő-piaci kutatásához, amelynek keretein belül a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettünk a megkeresett cégeknek. A vállalatok nagy része nem került kapcsolatba közmunkásokkal, illetve a közmunkaprogramokkal. Amelyek igen, azok többségében negatívan értékelik az üzleti helyzetükre gyakorolt hatást. Sokkal többen állítják, hogy alkalmaznának volt közfoglalkoztatottat, mint ahányan valóban megtették ezt 2015-ben, ami a munkaerőpiac nem megfelelő működését is jelezheti.

2015 őszén került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK GVI Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis című kutatásának legutóbbi adatfelvételére, amelynek során 7112 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. A következő rövid összefoglalóban megmutatjuk a toborzási nehézséget tapasztaló vállalatok arányának változását és az egyes munkaerő-típusok toborzási nehézségeinek alakulását. Végül kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézséggel való szembesülés hogyan változik az egyes vállalati csoportokban.

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2015. októberi vállalati konjunktúra-felvételének adatain alapul.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalkozások legnagyobb arányban ügyintézésre (pl. Ügyfélkapu), az ügyfelekkel való emailezésre és piaci folyamatokról való tájékozódásra használják a világhálót. A vizsgált cégek alig több mint fele rendelkezik saját honlappal, amely a 10 fő alatti mikrovállalkozások nagy számával magyarázható. Magát a számítógépes rendszert, az azon tárolt adatok biztonságát és a rendszer korszerűségét egyaránt nagyon fontosnak értékelték a vállalatok.

Feltáró jellegű elemzésünkben a lánctartozás témáját érintő cikkek időbeli változását és kontextusát vizsgáljuk. Az adataink a GVI által kifejlesztett Textplore online tartalomelemző szoftverből (http://textplore.org/) származnak. Adatbázisunkba 607 olyan 2002-es vagy későbbi cikk került, amely tartalmazza a „lánctartozás” „körbetartozás” és „fizetési késedelem” kifejezések közül legalább az egyiket, és a következő portálok valamelyikén jelent meg: fn.hu, hetivalasz.hu, hir24.hu, hvg.hu, index.hu, mno.hu, origo.hu, vg.hu.

A klímaváltozás és hatásai az egyik legjelentősebb kihívást jelentik a jövő generációi számára. A GVI szeptemberi rövid kutatásában, mely a hazai és nemzetközi irodalom tükrében vizsgálta a klímaváltozás szerteágazó hatásait, az általános hatásokon túl a magyar gazdaságot várhatóan érintő következmények bemutatására összpontosít. Az emberi tevékenység – az üvegházhatású gázok kibocsátása által – jelentős szerepet játszik a klímaváltozásban. Az éghajlatváltozás okozta káros hatások kiküszöbölése érdekében kétféle stratégiát követhetünk: alapvetően az alkalmazkodást középpontba állítót (alkalmazkodási stratégia), vagy a klímaváltozás hatásait enyhíteni szándékozó lépésekre alapozót (enyhítő stratégia). A következő sorokban a hazai és nemzetközi irodalom felhasználásával készült elemzés főbb megállapításai olvashatóak.

A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, hogy a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.

A GVI frissen megjelent tanulmánya a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak, amelynek keretében 9088 hetedik osztályos tanulót kerestek fel a területi kamarák szakértői. A legtöbb hetedikes tanuló már foglalkozott a továbbtanulás kérdésével, leginkább szüleivel való beszélgetések során. A továbbtanulási döntésekben pont ez, vagyis a szülői tanácsok és a szülők képzettségi szintje, foglalkozása a legmeghatározóbb tényező. A szakmunkás, segédmunkás szülők szorosabban irányítanák gyerekeik pályaválasztását, akik fogékonyabbak a gépipar, fémipar és a fizikai munkák iránt.