Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken jelenik meg leginkább ez irányú pályázati aktivitás, valamint, hogy a vállalatok milyen forrásokból értesülnek az éppen aktuális közbeszerzések kiírásáról. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésének 2018. januári eredményeit használtuk fel, amely 400 hazai vállalkozás vezetőjének válaszain alapul.

Az MKIK GVI 2009 óta minden évben kérdőíves felméréssel vizsgálja a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. E felmérések fontos pillanatképet rajzoltak arról, hogy mi történik a szakképzettekkel a végzés utáni időszakban (2009 és 2012 között 9 hónapos, 2013 és 2017 között 19 hónapos időtávon), a szakképzésből kikerülők közül hányan helyezkednek el a szakmájukban, hányan dolgoznak, és hányan tanulnak tovább. Vagyis ez a felmérés-sorozat a rövid távú munkaerőpiaci alkalmazkodás vizsgálatára alkalmas volt, azonban a munkaerőpiaci tendenciák hosszabb távú megfigyelésére kevésbé, mivel a felmérés során minden évben más-más tanulókat kérdeztünk meg. Ezt a módszert 2018-tól felváltja az ún. pályakövetéses vizsgálat, amelynek során egy adott évben végzős tanulókat a végzés várható évében az iskolában („iskolapados” adatfelvétel), majd az azt követő két évben keressük fel. Így egy adott évi adatfelvétel során a tanulók mintája három részre oszlik:

1. hullám: az iskola utolsó évfolyamában tanulók;

2. hullám: tanulók a várható végzés után 7-8 hónappal;

3. hullám: tanulók a várható végzés után 19-20 hónappal.

E változtatással az MKIK egy hiánypótló vizsgálatot indított el. Egy olyan vizsgálatot, amely korábban nem létezett Magyarországon, de amely elengedhetetlenül szükséges a szakképzett pályakezdők hosszabb távú munkaerőpiaci helyzetének felméréséhez.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdeztük meg vállalkozásuk üzleti helyzetéről és kilátásairól. A megkérdezett cégek közül 300 kis- és középvállalkozás (20-249 fő közötti), esetükben a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki. A 400-as minta – amely 100 darab nagyvállalkozást (250 fő felett) is tartalmaz – esetében pedig a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági mutatót közöljük.

Az elemzésben vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a munkaerőhiány hazánkban az elmúlt években, milyen vállalati kört és milyen területeken érintenek a toborzási nehézségek. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatának 2017. októberi hullámát használtuk fel, amely 3064 hazai vállalkozás vezetőjének válaszain alapul.

A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke 2017 októberében 49,0 ponton áll. Ennél az értéknél az adatfelvétel kezdete, 1998 óta csak egy alkalommal, tavaly áprilisban (49,3 pont) volt magasabb a konjunktúramutató értéke.

Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, ráadásul a 2016 októbere óta tartó enyhe romló tendencia is megtört. Ez annak köszönhető, hogy a várható üzleti helyzetre vonatkozó vélemények jelentősen optimistábbá váltak.

A bizonytalansági mutató értéke két ponttal csökkent az áprilisi értékhez képest, jelenleg 42 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. októberi adatfelvétel szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje kis mértékben meghaladja az előző negyedévi értéket: a GVI Konjunktúramutató a júliusi 32 pontról 33 pontra emelkedett. A Konjunktúramutató 2016 januárja óta 30 pont körüli értéken áll (eltekintve a 2017. áprilisi zuhanástól). (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 30 pont volt.)

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen lépéseket terveznek és tesznek ezt a problémát orvosolandó.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-vizsgálatának 2017. júliusi hullámát használtuk fel, amelynek során 400 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére. A megkérdezett vállalkozások reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét, létszámát és ágazati megoszlását.

A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója az áprilisi 18 pontról 24 pontra emelkedett. Így most megtört a 2017 januárja óta tapasztalható romló tendencia.

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal és a politikai részvétellel (OECD, 2016) is, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Elemzésünk az Országos kompetenciamérés eredményei szerint legjobbnak tekinthető budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a legkiemelkedőbb középiskolák tanulói közül minden tizedik diák adta be a jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is). E diákok jelentős része nem csupán a felsőfokú képzés idejére tervezi a külföldi tartózkodást, hanem hosszabb távra is.