A vállalati konjunktúra 2015. évi októberi felmérésben összesen 3.187 magyarországi vállalat vett részt. A megkérdezett cégek legnagyobb része (69,9 %) 10 fő alatti mikrovállakozás. A kisvállalkozások aránya 17,7 % a közép- illetve nagyvállalatoké pedig összességében 12,4 %.

A konjunktúra felvételében felmértük a vállalkozások internet használati szokásait is. A teljes mintán elvégzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vállalkozások az internetet leginkább ügyintézésre (94,6 %), ügyfelekkel való emailezésre (91,5 %) továbbá piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódásra (89%) használják.

A 2015. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest javult, a júliusi 16 pontról 20 pontra emelkedett a KKV Körkép Konjunktúramutatója. Ez az érték jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (9 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 38 pontos szinten áll, amely érték magasabb az előző negyedévben mértnél (2015 júliusában 35 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.557) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak.

A 2015. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest csökkent, az április 23 pontról 16 pontra esett a KKV Körkép Konjunktúramutatója. Ez az érték megegyezik a 2015 januárjában mérttel és kissé alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában mért 18 pont. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 áprilisában 38 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A 2015. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest kissé csökkent, az április 24 pontról 21 pontra. Ez az érték azonban még mindig magasabb, mint a januári 19 pont, és mint az előző év ugyanezen időszakában mért 18 pont. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 áprilisában 39 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző három negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A 2015-ös országos pályaorientációs vizsgálat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében valósult meg. A kutatás közvetlen előzménye a 2014-es országos pályaorientációs vizsgálat, amelynek koncepcióját a jelen tanulmány is szorosan követi. Az MKIK területi hálózata segítségével az adatfelvétel az egész ország területén 2015. április 6. és május 29. között zajlott le. Összesen 9.088 hetedik osztályos tanuló válaszolt a kérdésekre. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy országosan reprezentatívnak legyen tekinthető. A tanulmány a GVI elemzőinek munkája.

Elemzésünk a diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerő-piaci helyzetérőlmutat be felméréseken alapuló tényeket és az adatokból következő összefüggéseket. Mindezzel elő szeretnénk segíteni az egyének, intézmények vagy a szakpolitikát irányítók döntéseit. Az áttekintés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) két éve megjelent hasonló munkájának folytatása, annak bizonyos pontjainak aktualizálása, kiegészítése.

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A kutatás szakiskolásokra vonatkozó részében 2410 tanuló körében végeztünk kérdőíves adatfelvételt. Elemzésünk a 2013 nyarán szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt 19 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra.

A kutatás munkaadókra vonatkozó részében mintegy 2500 vállalkozás vezetőit keresték fel a kérdezők. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2016/2017-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban tovább javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 16 pontról 23 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete, 2005. január óta mért legmagasabb érték. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 10 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 38 pontos szinten áll, 3 ponttal meghaladva a januári értéket; ez a bizonytalanság enyhe növekedésére utal. A jelenlegi 38 pontos szint éppen akkora, mint az egy évvel ezelőtti érték, és magasabb a két évvel korábbi értéknél (2013 áprilisában 37 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.