2013 végére már 50 ezer olyan diák volt Magyarországon, aki valamilyen vállalatnál tanulószerződéssel gyakorlati képzésben vehetett részt. Ilyen szerződést jellemzően olyan vállalat köt a diákokkal, amely közepes- vagy nagyvállalat, magyar tulajdonban van, az iparban tevékenykedik és a Közép-magyarországi Régióban található. Egyebek mellett ez derült ki az MKIK GVI elemzéséből.

A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után ismét javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 9 pontról 16 pontra emelkedett. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 januárjában 9 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az októberi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal. A jelenlegi 35 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2014 januárjában 33 ponton állt a mutató), de elmarad a két évvel korábbi értéktől (2013 januárjában 41 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat: továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A 2014. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje jelentősen romlott az előző negyedévben tapasztalthoz képest, ezzel megtört a 2014 év eleje tartó folyamatos javuló tendencia. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 18 pontról 9 pontra esett vissza. Fontos megjegyezni, hogy az egy évvel korábbi értéknél a mutató jelenlegi értéke viszont jelentősen magasabb (2013 októberében 2 pont volt). A Bizonytalansági Mutató pedig 36 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva a júliusi értéket; ez a bizonytalanság az év eleji megugrást követően stagnálására utal. A jelenlegi 36 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2013 októberében 31 volt), de elmarad a két évvel korábbitól (2012 októberében 44 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy része érzékeli azt.

Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

Milyen a magyar szakképzés helyzete, mi olvasható ki a trendekből? Hogyan jellemezhetők a szakiskolákban tanulók, és mi vár rájuk a munkaerőpiacon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által készített elemzés, amely az elmúlt 10-15 év szakképzéssel kapcsolatos tényeinek és adatainak áttekintésén alapult.

Nagyon fontos követelmény, hogy a közoktatásban folyó szakképzésben olyan szakmát és olyan tudást szerezzenek a tanulók, amellyel el tudnak helyezkedni és hosszú távon is képesek érvényesülni a munkaerőpiacon. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a szakiskolák által oktatott szakmaszerkezet és a munkaerő-piaci igények közötti feszültség csökkenjen. E cél elősegítése érdekében alakította ki a magyar kormányzat azt a rendszert, amelynek keretében a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) 2008 és 2012 között régiónként javaslatokat tettek a szakiskolák képzési szerkezetére. A GVI legfrissebb elemzése azt vizsgálja, hogy miként reagáltak a szakképző iskolák az RFKB-k képzési szerkezetre vonatkozó javaslataira, és beiskolázási döntéseiknél mennyire vették azokat figyelembe. Az elemzés egyik fő megállapítása az, hogy a tanulói létszámok későbbi alakulására az RFKB-k döntései csupán csekély befolyással bírtak.

2013 negyedik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett, a termelési szintet kivéve. Emellett a jövőre irányuló várakozások is pozitív kilátásokat jeleznek, a létszámváltozást kivéve az összes mutató értéke nőtt. Ezek a hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke az elmúlt év harmadik negyedévében történő visszaesést követően az utolsó negyedévben visszakorrigált a második negyedéves szintre.

2013 második negyedévében vegyes, de inkább negatív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest csak az üzleti helyzet mutatója növekedett a jelen helyzetre vonatkozó indikátorok közül. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások optimizmust jeleznek, hiszen a várható létszámalakulás stagnálását leszámítva az összes jövőre vonatkozó mutató értéke nőtt; különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes emelkedés.

Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értékének az előző év végén kezdődő emelkedése tovább folytatódott 2013 második negyedévében. Emellett azonban a Bizonytalansági Index valamelyest nőtt az előző három hónaphoz képest, vagyis a vélemények különbözősége növekedni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.

A KSH előzetes adatai szerint 2013 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent, azonban az előző negyedévhez viszonyítva már 0,7%-os növekedés figyelhető meg.
2013 első negyedévében egységes képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest némileg növekedett az összes jelen helyzetre vonatkozó indikátor. A jövőre irányuló várakozások ugyanakkor nem tükrözik vissza ezt az optimizmust, különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes visszaesés.
Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értéke az előző adatfelvétel során tapasztalt erősebb emelkedés után megtorpant: bár értéke még mindig emelkedik, de sokkal kisebb mértékben, mint az előző negyedévben. A Bizonytalansági Index valamelyest csökkent, vagyis a vélemények különbözősége csökkenni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.
A banki hitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozások aránya folyamatosan csökken 2011 októbere óta, jelenleg 62%-os értéket vesz fel. A hitelek típusát tekintve megállapítható, hogy a cégek továbbra is leginkább forintban vannak eladósodva. Az euróban és svájci frankban felvett hitellel rendelkező vállalkozások aránya jelentősen csökkent 2012 áprilisa óta, jelenleg 25% illetve 1,1% az ilyen hitellel rendelkező kkv-k aránya.
Az elmúlt félév során a megkérdezett vállalkozások 17%-ával fordult elő, hogy egy banknál érdeklődtek a hitelfelvétel lehetősége iránt, ami két százalékponttal alacsonyabb arány, mint 2012 áprilisában volt.