Az MKIK GVI elemzésében a zöld munkahelyek elterjedtségét vizsgálja az Európai Unióban és Magyarországon. A zöld foglalkoztatáshoz kapcsolódó zöldgazdaság fogalmát legtöbben a környezetvédelmi iparral hozzák kapcsolatba, a két fogalom azonban nem teljesen fedi egymást. A zöldgazdaság és az ehhez tartozó zöld foglalkoztatottság ennél sokkal többet jelent: nem csak a környezetvédelmi ipar, mint kiemelt ágazat, hanem a gazdaság egészének zöldítését tűzi ki célul maga elé fenntarthatósági szempontokat érvényesítve.

Kutatásunk célja a tanulók és szüleik legfontosabb pálya- és iskolaválasztási motivációinak vizsgálata, az iskolatípus (gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola), azon belül is a konkrét középiskola kiválasztását befolyásoló egyéni, családi, iskolai és társadalmi tényezők feltárása.

Elsőként a megyei kereskedelmi és iparkamarákban dolgozó pályaorientációs tanácsadókkal készítettünk szakmai interjúkat. A felvett 19 interjú során kitértünk az interjúalanyok szakmai tapasztalataira, a pályaválasztást, illetve a pályaorientációt elősegítő tevékenységeikre. Rákérdeztünk továbbá a pályaválasztási rendszer jellegzetességeire és a rendszer javítását célzó javaslataikat is összegyűjtöttük.

Másodikként a 2019 szeptember 30. és november 29. között végzett adatfelvételünk eredményét ismertetjük, mely során gimnáziumokban, szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban tanuló 9. évfolyamos nappali tagozatos diákokat kérdeztünk meg. A megvalósult tanulói minta régiók és képzési szint szerint is jól képezi le a 2019-ben 9. évfolyamos diákok országos szintű arányait.

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Részletesen bemutatjuk, hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempontjából. Továbbá kitérünk arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a különböző típusú cégek.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi és 2019. januári eredményeit használtuk fel. A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével, megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz.

Az MKIK GVI kutatási füzetében 6781 vállalat megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarországi cégeket milyen mértékben érintheti az automatizáció, és hogyan viszonyulnak az új technológiák bevezetéséhez. Felmértük azt is, hogy a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók mekkora része végez a jelenlegi tudásunk szerint automatizálható feladatokat a munkája során.

A tanulmány célja, hogy a digitalizáció két jól azonosítható csatornájának, az információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) termékek árváltozásának, valamint az e-kereskedelem lakosságarányos bővülésének inflációra gyakorolt hatását vizsgálja. Az elemzés a szerzők által összeállított paneladatbázison, valamint az általuk felépített ökonometriai modell fixhatás-becslésén, véletlenhatás-becslésén és first difference módszerrel való becslésén alapszik. Fő modellünk, azaz a fixhatás-becslés eredményei alapján az IKT termékek 1 százalékos árnövekedése 0,015 százalékponttal növeli az inflációt, az e-kereskedelemben részt vevők arányának 1 százalékponttal való növekedése pedig 0,04 százalékponttal csökkenti az inflációt, tehát elmondható, hogy az IKT termékek árnövekedése szignifikáns pozitív, míg az e-kereskedelem bővülése szignifikáns negatív hatással bír az inflációra.

Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási terveire. Az adatbázis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2015-ös pályaorientációval kapcsolatos felmérésén alapul, amelynek során több, mint 9000 tanuló körében végeztünk önkitöltős kérdőíves vizsgálatot. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a magyar diákok körében nagyfokú a szegénység, a diákok nagy hányada szenved hiányt alapvető szükségletekben. Az adatok arra mutatnak, hogy a családi, az iskolai és a tanulási eredményekre vonatkozó egyéni hatások figyelembe vétele mellett a szegény gyerekek rövidebb ideig terveznek továbbtanulni az általános iskola után, mint nem szegény társaik. Mixed-effects regressziós modelleket használva megmutatjuk, hogy a szegénység negatív hatása megmarad, ha kontrollunk más tényezőkre, amelyek befolyással lehetnek a továbbtanulási tervekre

Elemzésünk az Országos kompetenciamérés eredményei szerint legjobbnak tekinthető budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a legkiemelkedőbb középiskolák tanulói közül minden tizedik diák adta be a jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is). E diákok jelentős része nem csupán a felsőfokú képzés idejére tervezi a külföldi tartózkodást, hanem hosszabb távra is.

Az alábbi elemzés az online pénztárgépek taxis piacon való kötelezővé tételének lehetséges hatásait vizsgálja, figyelembe véve a magyar és ezen belül a budapesti taxis piac sajátosságait, a jogszabályi környezetet és az adózási magatartásra vonatkozó közgazdasági elméleteket. Az intézkedés lehetséges hatásait paraméteres modellek segítségével becsültük meg. A modellek azt mutatják meg, hogy az online pénztárgépek bevezetése várhatóan hogyan hat az adóbevételekre, illetve hogy milyen költséggel és haszonnal járhat az intézkedés a szereplők különböző lehetséges reakcióit feltételezve. A modell nem ad lehetőséget arra, hogy előre tudjuk jelezni azt, hogy várhatóan mi fog történni a szabályozást követően, ehhez ugyanis rendelkeznünk kellene a kimenetet meghatározó tényezők legalább hozzávetőleges értékével. Arra azonban alkalmas a modell, hogy a priori meg tudjuk mondani, hogy milyen tényezőket kellene mindenképpen figyelembe venni akkor, ha ki szeretnénk számolni a szabályozás várható makrogazdasági hatásait. A tanulmányhoz mellékelt Nyitott modellt használva, a paraméterek értékeit tetszőlegesen változtatva a Felhasználók bármilyen forgatókönyv esetén meg tudják becsülni a szabályozás közvetlen, egy periódusú hatását.

Az MKIK GVI alábbi tanulmányában a technikai fejlődésből adódó automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja járási illetve megyei szinten. Az elemzés során 55 olyan magyarországi szakmát azonosítottunk, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát érintené. A járások lehetséges negatív hatásoknak való kitettségét az érintettek és az álláskeresők arányát figyelembe vevő automatizációs kitettségi index-szel (AKI) mértük.

Elemzésünkben a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgáljuk. Az eredmények szerint a tanulók döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is). A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években.