Nagyon fontos követelmény, hogy a közoktatásban folyó szakképzésben olyan szakmát és olyan tudást szerezzenek a tanulók, amellyel el tudnak helyezkedni és hosszú távon is képesek érvényesülni a munkaerőpiacon. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a szakiskolák által oktatott szakmaszerkezet és a munkaerő-piaci igények közötti feszültség csökkenjen. E cél elősegítése érdekében alakította ki a magyar kormányzat azt a rendszert, amelynek keretében a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) 2008 és 2012 között régiónként javaslatokat tettek a szakiskolák képzési szerkezetére. A GVI legfrissebb elemzése azt vizsgálja, hogy miként reagáltak a szakképző iskolák az RFKB-k képzési szerkezetre vonatkozó javaslataira, és beiskolázási döntéseiknél mennyire vették azokat figyelembe. Az elemzés egyik fő megállapítása az, hogy a tanulói létszámok későbbi alakulására az RFKB-k döntései csupán csekély befolyással bírtak.

Tanulmányunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon milyen tendenciákat figyelhetünk meg a szoftveripar mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik az ágazat későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata "élettörténetének", jellemzőinek bemutatására is.

Jelen tanulmányban azt kíséreljük meg feltárni, hogy mely tényezők hatnak a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeire, valamint szakmájuk munka vagy továbbtanulás során történő felhasználására. Kérdőíves adatfelvételünk a megelőző évben szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola vagy szakközépiskola elvégzése és az adatfelvétel között eltelt 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra. Eredményeink egy 2009-től 2012-ig minden évre kiterjedő, összevont adatbázison alapulnak, mely 10.104 fő adatait tartalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas iskolai végzettségű szülők gyermekei jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, a munkanélküli apák gyermekei pedig nagyobb eséllyel válnak szintén munkanélkülivé. Az elhelyezkedés, illetve a szakma hasznosításának esélyét növeli az egyén érdeklődési körének megfelelő szakmaválasztás, a cégnél végzett gyakorlati képzés, a jó iskolai tanulmányi eredmények, a nyelvtudás és az érettségi megszerzése. A továbbtanulás rövid távon kézzelfogható bérprémiumban ölt testet, hosszabb távon pedig az új ismeretek megszerzésének képessége által stabilabbá váló munkaerő-piaci helyzetben. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az általános műveltség és a tanulási készségek elsajátítása nagyon fontos a szakképzettek számára: a folyton megújuló munkaerő-piaci követelmények és a gyakori szakmaváltás mind az élethosszig tartó tanulást teszik szükségessé, így a rugalmasság és a tudásmegújítási képesség fejlesztése a szakképzési rendszer fontos feladatává vált.

Az elmúlt 20 év gazdasági és társadalmi folyamatainak értékeléséhez többet kellene tudnunk arról, hogy a rendszerváltás után lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatok hogyan érintették Magyarország különböző régióit. Arról, hogy egy tájegység, régió, vagy kistérség helyzete hogyan változott az eltelt 20-23 évben. Hogyan változtak az itt élők munkalehetőségei, jövedelme, hogyan alakult át az ipar szerkezete, a mezőgazdaság és egy adott térséget a felzárkózás vagy a leszakadás jellemzi-e inkább. Az MKIK GVI legújabb tanulmánya (Magyarországi régiók társadalmi-gazdasági profilja) e kérdések iránt érdeklődőknek kíván kiinduló információkkal szolgálni, és néhány fontos gazdasági és társadalmi indikátor segítségével felrajzolni a magyarországi régiók, megyék társadalmi és gazdasági helyzetét, fejlettségét és felvillantani az általuk megtett utat a rendszerváltástól napjainkig.

A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kiadványa tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A kiadványban a tényekre építő szakpolitika támogatását tartottuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük.

A tanulmány a rejtett gazdasággal, és ezen belül a be nem jelentett jövedelmekkel, illetve ezek területi különbségeivel foglalkozik. Mindehhez a 2010-es évre rendelkezésre álló, kistérségi szintű jövedelmi és fogyasztási adatokat vettünk figyelembe. Első lépésként az adóstatisztikából és az állami transzferekre vonatkozó nyilvános adatokból becsültük a kistérségi szintű hivatalos jövedelmet. Ezt követően a fogyasztási és más kiválasztott társadalmi-gazdasági mutatók értékeiből regressziós becsléssel következtettünk a hivatalos jövedelem értékeire. Az így kapott, kistérségenként becsült hivatalos jövedelem értékének mértani átlagát neveztük el becsült jövedelemnek. Ennek értéke a regresszió sajátosságából adódóan a kistérségek felében alacsonyabb a hivatalosnál, így ezen értékeket egy konstanssal felszorozva kaphatók meg a módosított jövedelem értékei.

A számítások során kapott becsült bejelentett jövedelem országos szinten 82,7%-át teszi ki a becsült összes jövedelemnek, azaz a becslési eredmények szerint 17,3%-ra tehető a be nem jelentett jövedelem aránya az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelmen belül.

A korrigált becsült jövedelem értékei többé-kevésbé hasonló területi képet rajzolnak ki, mint a hivatalos jövedelemé. Azonban a kettő különbségét, tehát a rejtett gazdaságból származó jövedelmet vizsgálva érdekes területi különbségek mutatkoznak. A be nem jelentett jövedelmek egyértelműen kisebbek az átlagosnál a magasabb jövedelmű, és az olyan kistérségekben, ahol a helyi gazdaság és munkaerőpiac alapja egy-két (főként ipari) nagyvállalat. Ezzel szemben az eltitkolt jövedelmek nem a legszegényebb kistérségekben a legmeghatározóbbak, hanem a vidéki átlagnak megfelelő, és a kevéssel az átlag alatti jövedelemmel jellemezhető térségekben. Erre legjobb példa Bács-Kiskun megye egésze, ahol a rejtett jövedelmek kistérségi értékei jóval az országos átlag felettiek. Hasonló helyzetet láthatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyék nyugati részeiben is.

Az eredmények arra mutatnak, hogy csupán a kistérségek negyede rendelkezik 18%-nál kisebb rejtett gazdasággal, ugyanakkor ebben a negyven kistérségben él az ország népességének fele. A keleti országrészben a be nem jelentett jövedelem nagyobb részesedésesének indoka az, hogy az átlagos eltitkolt jövedelem összege itt magasabb, mint az ország más területein, miközben alacsonyabb az átlagos hivatalos jövedelem.

Az MKIK GVI 2013. áprilisi vállalati adatfelvétele során 3500 magyarországi vállalkozás válaszolt a kérdőív kérdéseire. Az eredmények fordulópontot valószínűsítenek a vállalatok üzleti bizalma terén. A várakozások tavaly októberi jelentős romlása után a cégek némileg optimistábbá váltak, ami az elmúlt félévihez képest kedvezőbb üzleti klímát vetít előre. Mindemellett a következő hat hónapban a beruházási aktivitás visszaesésére számíthatunk, továbbá az adatfelvétel eredményei szerint 2013-ban nem várható a magyar cégek munkaerő keresletének bővülése.

Az MKIK GVI tanulmánya a magyar és az európai makrogazdasági helyzet legfontosabb jellemzőit elemzi, különös tekintettel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hosszabb távú hatásaira és az azóta eltelt időszak folyamataira, az euróövezet válságának kibontakozására, valamint a közeljövő várható tendenciáira.

Magyarország 2009-ben rendkívül mély válságot élt át, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során tapasztalt mértéket. A 2010-es fellendülést 2011-ben újabb visszaesés, majd 2012-ben elhúzódó recesszió követte, és a GDP növekedése várhatóan hosszabb távon is alacsony marad. A válság okozta megrázkódtatás közvetlen hatása elmúlt, de az újabb negatív folyamatok tovább rontják a magyar gazdaság jövőbeni teljesítményét: a 2013-as évet a stagnálás és emelkedő infláció (stagfláció) fogja jellemezni. A magyar gazdaság nehéz helyzetét tovább rontja a beruházások elmaradása - ez a mutató sokéves mélypontját érte el 2012-ben.

Az üzleti várakozásokat felmérő vállalati konjunktúramutatók, valamint a makrogazdasági mutatók tanúsága szerint az EU nagy gazdaságai 2008 második felében a Nagy Válság következtében óriási visszaesést szenvedtek el. Bár 2009-ben és 2010-ben megkezdődött a válságból való kilábalás, és megindult a gazdasági fellendülés, azonban 2011-ben az euróövezet válsága újfent visszavetette a nyugat-európai gazdaságok fejlődését. 2012-ben a helyzet tovább romlott, és a legtöbb mutató azt valószínűsíti, hogy a nagy európai gazdaságokban 2013-ban visszaesés várható.

A CIRET 2012-es konferenciájára készített elemzés
MKIK GVI Kutatási Füzetek 2012/4

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a gazdasági reálfolyamatok hogyan hatnak ezen reálfolyamatok médiában való megjelenésére. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság általánosságban megváltoztatta-e a magyar újságírók fogalomhasználatát, megjelentek-e új kifejezések a napi sajtóban, esetleg elindult-e egy tanulási folyamat, amely a gazdasági folyamatokat és összefüggéseket illetően tájékozottabb, tudatosabb újságírás felé mutat

Az eredmények alapján elmondható, hogy a gazdaságpolitika, a vállalat, a külkereskedelem és a válság szócsoportokba tartozó szavak online médiában való megjelenését tekintve a gazdasági válság kezdetekor megtört a korábbi trend. A válság hatására a fenti szócsoportokba tartozó szavak használata szignifikánsan nőtt, kivéve a külkereskedelem szócsoportot, melynek esetében negatív ez a változás.

Emellett az is elmondható, hogy a gazdaságpolitika, a hitel, a makrogazdaság, a pénzpiac, a vállalat és a válság szócsoportok előfordulási arányának ismerete plusz információt szolgáltat az ipari értékesítés egy hónapos előrebecsléséhez ahhoz képest, mintha csak az idősor megelőző két értékét használnánk a becsléshez.

a CIRET 2012-es konferenciájára készített elemzés
MKIK GVI Kutatási Füzetek 2012/3

Intézetünkben kísérletet tettünk arra, hogy a Google Insights for Search alkalmazhatóságát vizsgáljuk a háztartások fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom alakulása és az autóeladások jelenbecslésében Magyarországon. Több sikeres próbálkozás történt a Google adatainak hasonló jellegű felhasználására, többnyire amerikai gazdasági indikátorokkal kapcsolatban. A mi célunk azonban egy olyan ország fogyasztási mutatóinak becslése az internetes keresési forgalom alapján, ahol az internet penetráció elmarad az USA-ban illetve Nyugat-Európában tapasztalt szinttől.