Az osztrák oktatási minisztériumtól kapott adatok alapján a GVI kiszámolta, hogy a 2009/2010-es tanév óta minden egyes évben a visegrádi országok közül Magyarországról sikerült a legtöbb diáknak osztrák egyetemi képzésre bekerülnie. A 2014/15-ös tanévben osztrák állami egyetem BA, MA vagy osztatlan képzését 596 magyar, 405 lengyel, 363 szlovák és 291 cseh elsős diák kezdte meg.

A 2016. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 20 pontról 25 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték. A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (16 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A GVI 2016. januári vállalati konjunktúra vizsgálatának tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: az ezt jelző mutató értéke az októberi 24 pontról 32 pontra emelkedett, ami a legmagasabb érték a felmérés kezdete óta. Az előző év ugyanezen időszakában a mutató értéke mindössze 19 pont volt. A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

2015 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2015. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 7112 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint. Az alábbiakban a kutatás eredményeit bemutató tanulmány tölthető le.

A GVI angol nyelvű tanulmánya a fiatal magyar bölcsészdiplomások elhelyezkedési (i) és kereseti (ii) helyzetét vizsgálja, összehasonlítva más diplomásokkal a magyar Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013-as adatait felhasználva. Az adatbázis számos megbízhatósági és érvényességi nehézséggel küzd, amit igyekeztünk korrigálni. A kapott eredmények alapján további vizsgálatok szükségesek. Férfiak esetében azt találtuk, hogy - más tényezők hatásától tisztított foglalkoztatottságot figyelembe véve - nincs statisztikailag szignifikáns különbség a bölcsészek és nem bölcsészek elhelyezkedési esélyei között, míg a kereset esetén a diplomát igénylő állásokat figyelembe véve a különbség csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomák esetében van jelen. Nők esetében a foglalkoztatottsági különbségek eredményei jelentősen függnek a diplomát igénylő munkahely definíciójától, így az eredmények nem egyértelműek. Keresetek tekintetében azt találtuk, hogy szintén csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomákkal szemben vannak hátrányban a bölcsészek. Az eredményeink azt sugallják, hogy Magyarországon e három utóbbi diploma fiatal végzettjei rendelkeznek a többi szaknál előnyösebb munkaerő-piaci helyzettel, azonban a bölcsészek helyzete nem különbözik jelentősen a többi szakterületétől.

A vállalati konjunktúra 2015. évi októberi felmérésben összesen 3.187 magyarországi vállalat vett részt. A megkérdezett cégek legnagyobb része (69,9 %) 10 fő alatti mikrovállakozás. A kisvállalkozások aránya 17,7 % a közép- illetve nagyvállalatoké pedig összességében 12,4 %.

A konjunktúra felvételében felmértük a vállalkozások internet használati szokásait is. A teljes mintán elvégzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vállalkozások az internetet leginkább ügyintézésre (94,6 %), ügyfelekkel való emailezésre (91,5 %) továbbá piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódásra (89%) használják.

A 2015. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest javult, a júliusi 16 pontról 20 pontra emelkedett a KKV Körkép Konjunktúramutatója. Ez az érték jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (9 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 38 pontos szinten áll, amely érték magasabb az előző negyedévben mértnél (2015 júliusában 35 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.

Feltáró jellegű elemzésünkben a lánctartozás témáját érintő cikkek időbeli változását és kontextusát vizsgáljuk. Adatbázisunkban a vállalatokhoz köthető körbetartozással, illetve a lakosságot érintő lánctartozásos jelenségekkel kapcsolatos cikkek is megtalálhatók. Az elemzést a GVI által fejlesztett Textplore online tartalomelemző szoftverrel végeztük.

Az elmúlt évtizedekben világszerte évről-évre egyre több kutatót foglalkoztatott a globális klímaváltozás jelensége és a hatására létrejövő jelenségek széles köre. Az ezzel kapcsolatos kutatások egyre több diszciplínára terjedtek ki, egyre teljesebb és pontosabb a jelenségkörről megszerezhető tudásanyag. A természettudományon belül jól kidolgozott és részletesen vizsgált kérdéskör társadalmi és közgazdasági hatásainak felmérése és modellezése azonban nem annyira régi keletű: az utóbbi tíz évben került előtérbe e hatások számbavétele és elemzése. A klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt várható hatásainak vizsgálata is viszonylag új területnek számít.

Az elemzés első részében a közgazdasági hatások feltárásának egy elméleti keretét ismertetjük, majd a klímaváltozás természeti hatásait foglaljuk össze röviden. Ezt követi a klímaváltozás közgazdasági hatásainak ismertetése úgy, hogy a leginkább érintett ágazatokra és piacokra gyakorolt hatások leírását tartottuk szem előtt. Az elemzés negyedik részében azokról a klímaváltozás által érintett területekről lesz szó, amelyekre vonatkozóan Magyarországon a jövendő kormányzatainak fokozottan figyelniük kell, amelyeknél lépéseket kell tenni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak semlegesítésére.