Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    Címke: tanulmány
    2015. január 30.Kutatás
    Hatástanulmány a bérek jogszabályi környezetének 2012-es változásairól

    A bérkompenzáció intézménye segített semlegesíteni az elvárt béremelés foglalkoztatás-csökkentő hatását. A GVI kutatása a 2012-ben életbe lépett jogszabályi változások foglalkoztatási hatásait mutatja be, a Bértarifa felvétel és a Magyar Munkaerő-piaci Előrejelzés adatainak felhasználásával.

    Bővebben >>>

    2014. november 13.Kutatás
    Javuló várakozások – növekvő bizonytalanság. A 2014. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei.

    2012-ben a vártál nagyobb gazdasági visszaesés következett be Magyarországon (-1,8%), ezzel a termelés szintje újra távolabb került a válságot megelőző időszak színvonalától. A legnagyobb mértékű visszaesés 2012 IV. negyedévében következett be (-2,5% az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján). Azonban a GDP alakulásának tavalyi és idei évre vonatkozó, már elérhető adatai annak növekedéséről tudósítanak. A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei a pozitív irányú változások folyatódását jelzik. A GVI konjunktúra mutató értéke az áprilisi +30 pontról 2014 októberére +34 pontra nőtt.

    Bővebben >>>

    2014. október 22.Kutatás
    KKV Körkép (2014. október) - Csökkenő várakozások, stagnáló bizonytalanság

    A 2014. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje jelentősen romlott az előző negyedévben tapasztalthoz képest, ezzel megtört a 2014 év eleje tartó folyamatos javuló tendencia. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 18 pontról 9 pontra esett vissza. Fontos megjegyezni, hogy az egy évvel korábbi értéknél a mutató jelenlegi értéke viszont jelentősen magasabb (2013 októberében 2 pont volt). A Bizonytalansági Mutató pedig 36 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva a júliusi értéket; ez a bizonytalanság az év eleji megugrást követően stagnálására utal. A jelenlegi 36 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2013 októberében 31 volt), de elmarad a két évvel korábbitól (2012 októberében 44 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy része érzékeli azt.

    Bővebben >>>

    2014. október 2.Kutatás
    A Beszerzési Menedzser Index és az ipari termelési volumenindex idősorai közötti kapcsolatok

    A GVI ebben a tanulmányában a Beszerzési Menedzser Index előrejelző képességét vizsgálta. A BMI előrejelzése az ipari termelési volumen változásának irányára nézve növekedés esetén pontosabban, míg csökkenés esetén kevésbé pontosan jelez előre. A változások mértékét is vizsgálva azonban látható, hogy az ipari termelés három hónappal későbbi értékeinek változásával szignifikáns kapcsolatban van a BMI változása.

    Bővebben >>>

    2014. augusztus 6.Kutatás
    Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon?

    A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Jelen elemzésünkben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

    Bővebben >>>

    2014. július 23.Kutatás
    Hol szeretnék továbbtanulni?

    Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

    Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

    A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

    Bővebben >>>

    2014. július 9.Kutatás
    KKV körkép (2014. április) Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások

    A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

    Bővebben >>>

    2014. június 23.Kutatás
    Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról

    Milyen a magyar szakképzés helyzete, mi olvasható ki a trendekből? Hogyan jellemezhetők a szakiskolákban tanulók, és mi vár rájuk a munkaerőpiacon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által készített elemzés, amely az elmúlt 10-15 év szakképzéssel kapcsolatos tényeinek és adatainak áttekintésén alapult.

    Bővebben >>>

    2014. június 11.Kutatás
    A szakiskolák alig veszik figyelembe a beiskolázási döntéseket

    Nagyon fontos követelmény, hogy a közoktatásban folyó szakképzésben olyan szakmát és olyan tudást szerezzenek a tanulók, amellyel el tudnak helyezkedni és hosszú távon is képesek érvényesülni a munkaerőpiacon. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a szakiskolák által oktatott szakmaszerkezet és a munkaerő-piaci igények közötti feszültség csökkenjen. E cél elősegítése érdekében alakította ki a magyar kormányzat azt a rendszert, amelynek keretében a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) 2008 és 2012 között régiónként javaslatokat tettek a szakiskolák képzési szerkezetére. A GVI legfrissebb elemzése azt vizsgálja, hogy miként reagáltak a szakképző iskolák az RFKB-k képzési szerkezetre vonatkozó javaslataira, és beiskolázási döntéseiknél mennyire vették azokat figyelembe. Az elemzés egyik fő megállapítása az, hogy a tanulói létszámok későbbi alakulására az RFKB-k döntései csupán csekély befolyással bírtak.

    Bővebben >>>

    2014. április 14.Kutatás
    Tendenciák és életutak a szoftveriparban

    Tanulmányunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon milyen tendenciákat figyelhetünk meg a szoftveripar mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik az ágazat későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata "élettörténetének", jellemzőinek bemutatására is.

    Bővebben >>>