Elemzésünkben a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgáljuk. Az eredmények a GVI 2020. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapulnak, melynek során 407 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában.

Elemzésünkben a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgáljuk a hazai vállalkozások kapacitáskihasználtsága, pénzügyi tartalékai és foglalkoztatotti létszámváltozásai, valamint a bérek és az értékesítési árak változásai szempontjából. Az elemzésben szereplő adatok a bel- és külföldi értékesítési árak esetében a GVI előző harmincegy féléves konjunktúrafelvételeiből (2005–2020), az elemzés többi fejezete során pedig a GVI 2020. áprilisi féléves konjunktúrafelvételéből származnak: összesen 2891 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában.

Elemzésünkben a turizmusban tevékenykedő cégek között végzett online kérdőíves felmérésünk eredményeit ismertetjük. A kérdőívünkre 2020. júliusában 309 turizmusban tevékenykedő vállalkozás válaszolt. A válaszadó cégek 43 százaléka foglalkozik szálláshely-szolgáltatással, 47 százaléka vendéglátással, 24 százaléka pedig utazásközvetítéssel és -szervezéssel.

Elemzésünk célja a hazai kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek vizsgálata. A vállalkozások adminisztratív feladatokkal kapcsolatos benyomásait, illetve ezek becsült költségét részletesen összevetjük az egyes konkrét feladattípusokhoz tartozó munkaerő-, munkaidő-, illetve az ezek alapján meghatározott bérköltség jellegű ráfordításokkal.

A kutatás az MKIK és az Információs és Technológiai Minisztérium együttműködése keretében zajlott.

A 2020. júliusi negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésünkben 407 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Az adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a tavaszi mélyponthoz viszonyítva javult, 2020 áprilisához képest a Negyedéves Konjunktúramutató -18-ról -6 pontra emelkedett. A 2010-ben megkezdett felmérés történetében az előző negyedévben fordult elő először, hogy negatív tartományba került a mutató, ami az emelkedés ellenére továbbra is fennáll.

Az áprilisi eredményeket nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok, a júliusi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatják. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

Elemzésünkben a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőket, valamint a vállalatok koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott reakcióit, válságkezelési eszközeit és az állami intézkedések alkalmazását vizsgáljuk. Az elemzésünkben szereplő adatok az akadályozó tényezők esetében a GVI előző négy féléves konjunktúrafelvételeiből, az elemzés többi fejezete során pedig a GVI legfrissebb féléves konjunktúrafelvételéből származnak: 2020 áprilisában összesen 2891 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások időszakában. Eredményeinket tehát nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 300 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2020. áprilisi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje jelentősen csökkent, 2020 januárjához képest a Negyedéves Konjunktúramutató 32-ről -18 pontra csökkent (lásd 1.1. ábra). A 2010-ben megkezdett felmérés történetében ez az első alkalom, hogy negatív tartományba került a mutató, illetve a jelenleg tapasztalható visszaesés az eddigi legnagyobb mértékű két adatfelvételi időpont között.

Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások időszakában. Eredményeinket tehát nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik

Az MKIK GVI által kialakított Járási Fejlettségi Mutató (JFM_19) legfrissebb értékei alapján szeretnénk újra betekintést adni a 174 magyar járás fejlettségi különbségeire. Sajnos arról, hogy milyen változások következtek be az utóbbi években nem tudunk teljes képet adni, mivel a KSH által gyűjtött és publikált mutatók köre és azok módszertana is változott időközben.

Azonban az új módszertan szerint is az adatok arra mutatnak, hogy a legfejlettebb járások a főváros és agglomerációján kívül szinte kizárólag Nyugat-, és Közép-Dunántúliak. Érdekesség, hogy a JFM_19 esetében a Győri járás rendelkezik a legmagasabb értékkel nem pedig Budapest kerületei; utóbbi rosszabb vállalkozással kapcsolatos és magasabb tartós álláskeresők rátájának köszönhetően. A többi régióból csak nagyvárosi járások (Kecskeméti, Pécsi, Debreceni, Nyíregyházai) tartoznak a legfejlettebb 25 közé.

Az öt legfejletlenebb járás közül négy észak-magyarországi és észak-alföldi. A Dél-Dunántúl egyes járásai is a legfejletlenebbek közé tartoznak (Csurgói, Barcsi, Sellyei, Tabi), ami arra mutat, hogy a magyarországi nagyrégiók között a Dunántúlon belül a legnagyobbak a fejlettségi különbségek.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) alábbi elemzésében, amely az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adataira épül, bemutatjuk, várhatóan hogyan befolyásolja az EU tagállamok gazdasági helyzetét a koronavírus-járvány. A közegészségügyi megfontolások részeként lezárások, korlátozó intézkedéseket vezettek be az EU valamennyi tagállamában. Ezek tulajdonképpen megállították az uniós gazdaságot, és bár a lassulás mértéke eltér az egyes tagállamokban, a régió egészére 7,4 százalékos csökkenést jeleznek előre. Noha az előrejelzések szerint ezt egy 5 százalékos emelkedés követi 2021-ben, a GDP ennek ellenére sem tér vissza a járvány előtt várt szintjére. A hazánkra vonatkozó előrejelzések szerint Magyarországon enyhébb, -3,1 százalékos visszaesés várható.

Elemzésünkben a hazai vállalkozások hitelfelvétellel kapcsolatos tevékenységét és tapasztalatait vizsgáljuk a GVI negyedéves konjunktúrafelvételeiből származó adatok alapján.

Az elemzés első felében a legutolsó negyedéves konjunktúrakutatás (2020. január) adatait ismertetjük, második felében pedig az elmúlt évtizedet jellemző hitelfelvételi trendeket mutatjuk be idősoros adatok segítségével. 2011 októbere óta ugyanis 16 alkalommal kérdeztünk rá a vállalkozások hitelfelvételi kritériumokkal kapcsolatos tapasztalataira, valamint 18 alkalommal arra, milyen hiteleket vettek fel a cégek. Ezen adatfelvételek során összesen 7129 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában.