Az MKIK GVI legújabb kutatása egyes budapesti és vidéki gimnáziumok 9-12. osztályát végzők körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 592 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett 9-12. évfolyamos gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A továbbtanulni szándékozó végzős megkérdezettek többsége budapesti főiskolára vagy egyetemre felvételizik idén, külföldi felsőoktatási intézménybe pedig 18%-uk jelentkezett. A továbbtanulást tervező 9-11. osztályos megkérdezettek 36%-a gondolja úgy, hogy külföldi felsőoktatási intézményben is szívesen folytatnák tanulmányaikat. Ezt leginkább az budapesti elitgimnáziumok tanulói, a jobb tanulmányi átlagot elérők, valamint a lányok fontolgatják.

A tanulmány célja feltérképezni a Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését, valamint szüleik pályairányítási szándékát. A kutatás 2012-ben kezdődött el a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BKMKIK) kezdeményezésére, 2013-ban pedig kibővítve folytatódott. Az adatfelvétel idén már az összes, Bács-Kiskun megyei település általános iskoláira kiterjedt, így jóval több megkérdezettet sikerült utolérni: 2967 tanuló és 2806 szülő töltötte ki a kérdőíveket, adatbázisunk és az alábbi elemzés tehát ennyi válaszon alapul. 2013-ban módszertani változtatásokat is végrehajtottunk. Mind a tanulói, mind a szülői kérdőív hosszabb lett és részletesebb, és a szakképzés mellett a felsőfokú oktatás is hangsúlyosabban jelenik meg bennük, így teljesebb képet kaphatunk vizsgálatunk tárgyáról, a pályaorientációról. Idén különböző háttérváltozók is szerepeltek a kérdezés során, így ezek segítségével lehetővé vált a részletesebb, kisebb csoportokra vonatkozó elemzés, valamint különböző összefüggések feltárása. Emellett az idei adatfelvétel soránarra is lehetőségünk nyílt, hogy a tanulók válaszait összekapcsoljuk szüleik válaszaival, így meg tudtuk vizsgálni, hogy mely kérdéskörökben adnak a leginkább eltérő, illetve a leginkább hasonló válaszokat a diákok és szüleik.

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak (MFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. A kutatás során az MKIK GVI a 2013-ban lebonyolításra került, a munkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérő nagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján készítettünk becsléseket a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2016-ban várható kibocsátásával, illetve jellemeztük a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket.

A tanulmány célja feltérképezni – egyes szakmákra vonatkozóan – a Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló általános iskolás tanulók pálya- és szakmák iránti érdeklődését, valamint szüleik pályairányítási szándékát. A kutatás alapját a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Pályaválasztási Körút” című pályaorientációs eseménysorozatának résztvevői között lezajlott kérdőíves adatgyűjtés képezi. A kutatás azon szakmákra irányult, amelyek Bács-Kiskun megyére meghatározott hiányszakmák a gépipari és fémipari szakmacsoportban, illetve a nemzetgazdaság által kiemelten igényelt gépészeti és közlekedési szakmacsoportba tartoznak. A pályaorientációs rendezvényeken az adott szakmák iránt érdeklődő, pályaválasztás előtt álló (tehát a 2011/2012-es tanévben 7. osztályos, valamint a 2012/2013-as tanévben 8. osztályos) tanulók és szüleik töltöttek ki kérdőívet. Összesen 1648 tanuló és 1383 szülő válaszolt a kérdésekre, adatbázisunk tehát ennyi válaszon alapul.

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. A kutatás során az MKIK GVI a 2011-ben lebonyolításra került, a munkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérő nagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján készítettünk becsléseket a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2014-ben várható kibocsátásával.

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI a 2010-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok, valamint kórházak) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2013-ban várható kibocsátásával.

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI az MKIK által2009-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (kis-, közepes- és nagyvállalatok, közintézmények) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2012-ben várható kibocsátásával.

A Volksbank Zrt. megrendelésére készült kutatás során a 2007. október 24. és november 9. között empirikus adatfelvételt végeztünk egy 1000 fős, az aktív korú felnőtt lakosságot kor, nem és településtípus szerint reprezentáló mintán a lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságáról, jövedelmi helyzetéről és megtakarítási magatartásáról. Összefüggéseket kerestünk a nyugdíjjal kapcsolatos informáltság, a rejtett gazdaságban való részvétel és az időskorra való megtakarítási hajlandóság és stratégia választás között.