2012-ben a vártál nagyobb gazdasági visszaesés következett be Magyarországon (-1,8%), ezzel a termelés szintje újra távolabb került a válságot megelőző időszak színvonalától. A legnagyobb mértékű visszaesés 2012 IV. negyedévében következett be (-2,5% az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján). Azonban a GDP alakulásának tavalyi és idei évre vonatkozó, már elérhető adatai annak növekedéséről tudósítanak. A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei a pozitív irányú változások folyatódását jelzik. A GVI konjunktúra mutató értéke az áprilisi +30 pontról 2014 októberére +34 pontra nőtt.

A 2014. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje jelentősen romlott az előző negyedévben tapasztalthoz képest, ezzel megtört a 2014 év eleje tartó folyamatos javuló tendencia. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 18 pontról 9 pontra esett vissza. Fontos megjegyezni, hogy az egy évvel korábbi értéknél a mutató jelenlegi értéke viszont jelentősen magasabb (2013 októberében 2 pont volt). A Bizonytalansági Mutató pedig 36 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva a júliusi értéket; ez a bizonytalanság az év eleji megugrást követően stagnálására utal. A jelenlegi 36 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2013 októberében 31 volt), de elmarad a két évvel korábbitól (2012 októberében 44 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy része érzékeli azt.

A 2014. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az áprilisi 10 pontról 18 pontra emelkedett. A jelenlegi 18 pont a kutatás kezdete (2005) óta a legmagasabb érték, hasonló szinten utoljára 2011 elején állt a mutató (2011 januárjában 15 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató 37 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 37 pontos szint hasonló az egy évvel korábbi értékhez (2013 júliusában 36 ponton állt a mutató) de elmarad a két évvel korábbi értéktől ( 2012 júliusában 42 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

Milyen nehézségekkel néznek szembe azok a cégek, amelyek ma beruházni akarnak Magyarországon? Milyen hatása van a beruházási kedvre a Növekedési Hitelprogramnak (NHP)? Ezt is vizsgálta az a Gazdaság- és Vállakozáskutató Intézet által végzett kutatás, amelynek során 2600 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszokból az derült ki, hogy az NHP önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról jövő, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Márpedig a cégek irányítói szerint ezek a leginkább gátló tényezők.

A 2014. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. A GVI Negyedéves Konjunktúramutatója az áprilisi 9 pontról 18 pontra emelkedett, ezzel szintén három egymást követő negyedéve növekszik. A jelenlegi 18 pont a kutatás kezdete (2010) óta a legmagasabb érték, hasonló szinten utoljára 2011 elején állt a mutató (2011 januárjában 16 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 36 pontos szint elmarad az egy illetve két évvel korábbi értékétől (2013 júliusában 37 ponton állt, 2012 júliusában 42 ponton). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A GVI 2014. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálata során 2606 cégvezető válaszolt a kérdőívre. Az eredmények szerint tovább javultak a magyar vállalkozások üzleti várakozásai. A GVI konjunktúra mutató értéke az októberi +23 pontról 2014 áprilisra +30 pontra nőtt és ezzel elérte a 2011 áprilisi szintet. Ez közepesen magas értékként jellemezhető, utoljára 2011-ben állt hasonló szinten az indikátor. A bizonytalansági mutató értéke ezzel együtt csökkent, 48 pontos szinten áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a korábbiakhoz képest egyöntetűbbé váltak a vállalkozások pozitív helyzetértékelése, illetve az erre az évre jellemző pozitív tendenciák megítélése. A konjunktúra mutató emelkedése kizárólag az üzleti helyzetre és a rendelésállományra vonatkozó várakozások javulásából származik, miközben a beruházási aktivitás alacsony, és csökkenő szintje kíséri.

Leíró elemzés vállalati adatfelvétel alapján

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából 2013-ban kérdőíves felmérést készített az Európai Unió és az USA között létrehozandó szabadkereskedelmi egyezmény megítéléséről a hazai vállalatok körében. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy a megállapodás létrejötte saját cégükre kevésbé hat majd, viszont arra az ágazatra, amelyben tevékenykednek, inkább kedvező hatást fog gyakorolni.

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani.

2012 decemberben immár harmadszor került sor az Ernst & Young és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét és a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és viselkedését vizsgálja.

A vizsgálat során 340 (legalább 50 főt foglalkoztató) cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.