Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: vállalati adatfelvétel
2016. november 10.Kutatás
Kedvező üzleti helyzet, változatlan várakozások - Az MKIK GVI 2016. októberi vállalati konjunktúra-felvétel eredményei

A GVI 2016. októberi vállalati konjunktúra-vizsgálatának kérdőívére 3185 vállalkozás vezetője válaszolt. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke egy ponttal csökkent az előző negyedévhez képest, így jelenleg +48 ponton áll. Ennél magasabb értéket a felvétel kezdete, 1998 óta csak idén áprilisban (+49 pont) mértünk. Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik. A megtorpanás annak tudható be, hogy a beruházásokra, különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak. A Bizonytalansági mutató értéke egy ponttal nőtt az áprilisi értékhez képest, jelenleg 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások körében gyakorlatilag nem változott a tendenciák megítélésének egyöntetűsége a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Bővebben >>>

2016. augusztus 23.Kutatás
A GVI 2016. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2016. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest romlott: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az április 31 pontos csúcsról 27 pontra csökkent. Ezzel a tavaly október óta tartó, folyamatos javuló tendencia tört meg. Miközben a vállalkozások jelenlegi helyzetüket pozitívabban értékelik, mint az előző negyedévben, addig jövőbeli kilátásaikat negatívabban. Ez azt jelenti, hogy a KKV szektor fordulópontot jelez előre a hazai üzleti klíma alakulásában.

A Bizonytalansági Mutató értéke 36 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2016 áprilisában 37 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2016. augusztus 12.Kutatás
A GVI 2016. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A 2016. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest csökkent: az áprilisi 33 pontról 30 pontra esett vissza, ezzel a tavaly október óta tartó javuló tendencia megtört. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások jövőbeli kilátásaikat – nem pedig jelenlegi helyzetüket – látják pesszimistábban, mint áprilisban, vagyis az eddigi kedvező üzleti klíma romlását jelzik előre. Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke mindössze 21 pont volt.

A Bizonytalansági Mutató értéke 34 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2016 áprilisában 35 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

2016. június 20.Kutatás
A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások béren kívüli juttatások alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatát vizsgálta. Az elemzés a GVI 2016. áprilisi konjunktúra-felmérésének adatain alapul, melynek részeként 1771 legalább egy főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk meg az általuk nyújtott béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. Az eredmények alapján a minimum egy alkalmazottal rendelkező cégek 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2016-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A legnagyobb arányban jellemzően a közepes- és nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, a külföldi tulajdonban lévő és a jó üzleti helyzetű cégek nyújtanak béren kívüli juttatásokat. A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83%-ánál nem változott az utóbbi egy évben, míg 7%-uk az előző évhez képest a keret csökkenéséről, 11%-uk pedig annak emeléséről számolt be. A cafeteria-keret emelése leginkább a jó üzleti helyzetben lévő és a 2015-ben bért emelő cégekre volt jellemző. A hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét a cégük munkavállalók körében történő vonzóvá tételében.

Bővebben >>>

2016. június 14.Kutatás
Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az eredmények a GVI 2016. januári negyedéves konjunktúra-felvételének adatain alapulnak, melynek során 400 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 81%-ának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2015-ben, a válaszadók 45%-a pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetések legnagyobb arányban a kisvállalkozások körében, illetve az építőiparban jelennek meg. Az utóbbi évek eredményeivel összevetve azonban az látható, hogy a cégek késedelmes fizetésekkel kapcsolatos helyzete javult: átlagosan csökkent a késedelmesen fizető üzleti partnerek, illetve a késve befolyó összegek aránya is. Szintén csökkent azon cégek aránya, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudtak legalább egyszer időben fizetni a beszállítóiknak, és az elmúlt évekhez viszonyítva alacsonyabb azon válaszadók aránya is, akik a lánctartozás problémájának súlyosbodását érzékelik.

Bővebben >>>

2016. június 6.Kutatás
A GVI 2016. áprilisi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2016. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 25 pontról 31 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték. A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (23 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 áprilisában 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2016. június 3.Kutatás
Kedvező üzleti helyzet, tovább javuló várakozások - A 2016. áprilisi vállalati konjunktúrafelvétel eredményei

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.178) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak. A GVI konjunktúra mutató értéke az októberi +45 pontról 2016 áprilisra +49 pontra nőtt, amely a legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A bizonytalansági mutató értéke nem változott az előző félévhez képest, jelenleg is 47 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a legutóbbi, októberi felvételhez képest a magyar vállalkozások körében nem változtak a pozitív tendenciák megítélésére vonatkozó eltérések.

Bővebben >>>

2016. június 1.Kutatás
Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban – 2015

2015 nyarán immár ötödször került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és várható viselkedését vizsgálja.

A kutatási sorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, a negyedikre 2014 nyarán, az ötödik – melynek adatait az alábbiakban elemezzük – 2015. augusztus-október hónapokban került lebonyolításra.

A vizsgálat során 305, legalább 50 főt foglalkoztató cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

Az alábbi elemzésben az idei adatfelvétel eredményeit foglaljuk össze úgy, hogy ezeket – ahol mód adódott rá – összehasonlítjuk a korábbi években kapott eredményekkel.

Bővebben >>>

2016. május 31.Kutatás
Szakiskola – 2016

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

Bővebben >>>

2016. május 26.Kutatás
A GVI 2016. áprilisi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A 2016. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest enyhén növekedett: a januári 32 pontról 33 pontra emelkedett, ami a mutató történetének eddigi legmagasabb értéke. Az előző év ugyanezen időszakában a mutató értéke mindössze 24 pont volt. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2016 januárjában 37 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>